A népvándorlás kori régészeti leletkorpusz-sorozatok munkálatai a teljes magyarországi „hosszú népvándorlás kori” (Kr. u. 1–10/11. század) leletanyag összegyűjtésére, feldolgozására és a leletkorpusz létrehozására irányulnak. A jelenleg zajló, három év alatt megvalósuló projekt célja a magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozásának és forráskiadásának folytatása új elméleti és gyakorlati módszerek alapján, valamint a leletkorpusz online és nyomtatott formában történő közzététele. A november 26-án a HUN-REN BTK Régészeti Intézetében megrendezett könyvbemutatón a projekt első évében megjelent kiadványokat mutatták be.

Intézetünkben hosszú időre visszanyúló hagyománya van a középkori várak kutatásának. Tolna megye szintén része volt ennek a tudományos érdeklődésnek, ahol elsősorban Miklós Zsuzsa több évtizeden keresztül zajló kutatásait kell kiemelnünk, amelynek keretében a terület őskori és középkori várait vizsgálta. Szisztematikus munkája során, a hagyományos történeti (írott és térképészeti adatok), valamint hagyományos és roncsolásmentes (ásatás, terepbejárás, geodéziai felmérés, légifotózás) módszereket alkalmazott, az eredményeit pedig számos tanulmánya mellett monografikus formában is feldolgozta (2007).

A VAART projekt (NKFIH/OTKA K143099 projekt munkatervének megfelelően 2024 második felében is folytatódott a csókakői vár uradalmi településeinek kutatása. A munka a HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a székesfehérvári Szent István Király Múzeummal kötött együttműködési megállapodás keretében, valamint a Fejér Vármegyei Kormányhivatallal együttműködésben folyt.

A Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatához igazítva előadónapot szervezünk 2024. november 26-án:

Magyarországi kutatások eredményeként elsőként ismertették az ókori fazekastechnikák azonosítását szolgáló kis szögű neutronszórás (SANS) alkalmazását nano-méretű szemcsék és pórusok orientációjának elemzése révén. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont vezetésével, többek a között a HUN-REN BTK Régészeti Intézettel együttműködésben végzett vizsgálatok eredményeit a Scientific Reports új, nyílt hozzáférésű Novel application of SANS provides quantitative non-destructive identification of forming techniques in late Roman and early medieval pottery from Pannonia című tanulmányában John Gait, Katalin Bajnok, Nicolas Hugot, Friderika Horváth, Gérard Pépy, Darren Ellis és Adél Len mutatták be.

A „regölyi hercegnőként” is emlegetett előkelő női sírlelet Magyarország egyik emblematikus hun kori régészeti emléke, mely Regöly-Pénzesdombon került elő 1967-ben. Felfedezése és régészeti feldolgozása után közel ötven évvel széleskörű interdiszciplináris tudományos vizsgálatsorozat kezdődött a síregyüttes részét képező színes ékkövekkel kirakott nagyméretű övcsaton és fibulapáron.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2024. november 5-én egész napos programmal jelentkezik az intézet „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” (K 143099) című kutatási programja.

Holl Imre 100. születésnapjához (1924. november 17.) és a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatához igazítva előadónapot szervezünk 2024 novemberében. A rendezvényen a HUN-REN BTK Régészeti Intézet, a Budapesti Történeti Múzeum és az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének kutatói Holl Imre tevékenységére emlékező, egyúttal új eredményeket is felmutató előadásokkal vesznek részt, amelyekben a Holl Imre munkásságában központi szerepet kapó témakörök szerepelnek. A rendezvényt kis helyszíni kiállítással élénkítenénk az MTA HTK épületében, Holl Imre publikációival, jegyzeteivel, adattári anyagokkal, archív fotókkal, rajzokkal.

A római kori szarmaták települései az Alföld egyik leggyakoribb régészeti lelőhelytípusát alkotják. Mégis viszonylag keveset tudunk életmódjukról: a környezetrégészeti kutatások száma más korszakokhoz képest alacsonyabb, és kevés olyan lelőhelyet ismerünk, amely régészetileg is elemzett, és leletanyagát természettudományos módszerekkel is vizsgálták.

2024. október 22-én nyílt meg a „Prva naselja – izgubljeni svijet mlađeg kamenog doba jugoistočnog Podunavlja” (Az első falvak - Az újkőkor letűnt világa a Délkelet-Dunántúlon) című kiállítás a Zágrábi Régészeti Múzeumban (Arheološki muzej u Zagrebu – AMZ), a HUN-REN BTK Régészeti Intézetének társszervezésével.