1. Korai földművelő társadalmak kialakulása és megszilárdulása: a neolitizáció folyamata a Kr. e. 6–5. évezredi Kárpát-medencében

A Délkelet- és Közép-Európa érintkezési zónáját jelentő régió neolitikus lelőhelyeinek sokrétű kutatása régóta a Régészeti Intézet kiemelt kutatási területe. A kutatási téma fő kérdései az emberiség történetének egyik alapvető fordulópontjára vonatkoznak: a termelőgazdálkodást folytató közösségek megjelenése, a letelepült életmód, a településhálózat, a mezőgazdaság és az ezekkel párhuzamosan alapjaiban átalakuló szociális struktúrák, továbbá a környezet és a humán csoportok átalakult viszonyrendszerei egyaránt a gyújtópontjában állnak. A korábbi terepmunkák és újabb ásatások adatsorainak mikroregionális kutatások eredményeivel való integrálása az egykori társadalmi viszonyok modellezésének új szintjét teszi lehetővé. A folyamatban lévő kutatások módszertani kísérletként is szolgálnak azzal a céllal, hogy a korábbi településhálózati modelleket összhangba hozzák a jelenlegi, folyamatosan fejlődő kutatási területek, így az abszolút kronológia és az archeogenetika eredményeivel. A korábbi és jelenlegi kutatási projektek számos nemzeti és nemzetközi együttműködési hálózaton keresztül valósulnak meg, különböző hazai és nemzetközi kutatási pályázatok (DFG, ERC, NKFI) finanszírozásában.

Kutatási támogatások 2024-ben

NKFI K-19/132663 Változó tradíciók. Kerámia stílus, előállítás és használat tér és időbeli mintázatai a Kr. e. 6. évezred második felében a Délkelet Dunántúlon és a környező régiókban (2020–2024) — vezető kutató: Marton Tibor

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj: Építészet és társadalom a Kr. e. 5. évezred első felében a Kárpát-medence nyugati felén (2020–2022, 2024–) – vezető kutató: Osztás Anett

2. A késő rézkor és bronzkor társadalmi-gazdasági stratégiái a Kárpát-medencében (Kr. e. 4–2. évezred)

A kutatási téma kiindulópontja a késő rézkor és a bronzkor társadalmi-gazdasági átalakulásainak komplex vizsgálata. Ez az időszak jelentős lépcsőfokot jelent a politikai berendezkedések evolúciójában is – a társadalmilag alig differenciált egalitárius közösségek és a legkorábbi államok kialakulása közötti fejlődési sorban –, hiszen ekkoriban jelenik meg a főnöki társadalom, a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülése. E korszak fontos a későbbi történeti folyamatok megértésében, mivel ebben az időszakban alapozódik meg a mai Európa genetikai képe. A 21. századi kutatás egyik legnagyobb kihívása a nagy és összetett tudományos adathalmazok (big data) tárolása, értelmezése és terjesztése. Ezekre az új irányokra adott válaszként jött létre az MTA-BTK Lendület Bázis kutatócsoport (2023–2028), amely a korábbi sikeres Lendület Mobilitás kutatási projekt (2015–2022) folytatása. Kiemelt célja a korszak már meglévő régészeti, bioarcheológiai, archeometriai, kronológiai és településhálózati adatainak rögzítése és bővítése. Az információk digitális adattárban való megőrzése lehetővé teszi az adathalmazok új és innovatív módon történő elemzését, értelmezését és modellezését, valamint új kutatási kérdések megfogalmazását. Ez kitűnő alapot jelenthet a korszak új szinergiában való kutatásához és elvezethet egy nemzetközi kutatási program (ERC) sikeres megvalósításához.

Kutatási támogatások 2024-ben

MTA Lendület H pályázat: MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoport; Bronzkori társadalmi–gazdasági stratégiák a Közép-Duna vidéken: digitális adatBÁZIS (Kr. e. 2500–1500), (2023–2028) — vezető kutató: Kiss Viktória

MTA NKM pályázat: Határokon túl: Bronzkori kapcsolatok vizsgálata Csehország és Nyugat-Magyarország területe között (2024–2025) — vezető kutató: Kiss Viktória

A programról a projekt honlapján

NKFI K-146290: Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden (2024–2028) — vezető kutató: P. Fischl Klára

A programról az Intézet honlapján és a bronzkor.hu oldalán

NKFIH MEC_21 141 321: Őskori erődített települések Közép-Magyarországon (Pest megye)/Prehistoric fortified settlements in Central Hungary (Pest county) c. kötet kiadása (2022–2024) — vezető kutató: Kulcsár Gabriella

ERC The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe (2019–2024) — vezető kutató: Volker Heyd, Helsinki Egyetem; Kulcsár Gabriella résztvevő kutató

Lengyel Kutatási Alap UMO-2020/37/B/HS3/02561: OPUS (37 edition) (2021–2025) — társ-vezető kutató: Kulcsár Gabriella

3. Két világ határán: Róma és a nagy népvándorlás népei

A kutatási téma fő célkitűzése a Kr. u. 1. évezred nagy történeti, kulturális és társadalmi folyamatainak a vizsgálata, melyek során a római világrend átalakulásával létrejött a kora középkori Európa. Ennek érdekében a kutatások célja a Kárpát-medencében a korai magyarság 9. század végi megérkezte előtti évszázadok során lezajlott történeti, kulturális és gazdasági folyamatainak részletes, a korszak tágabb társadalmi-kulturális közegébe integrált vizsgálata a szarmata időszaktól a Hun Birodalmon, a Gepida Királyságon és az Avar Kaganátuson keresztül egészen a Karoling Pannoniáig. A kutatócsoport ennek érdekében elsősorban azokra a nagy történeti és kulturális változásokra összepontosít, amelyek döntő hatást gyakoroltak a térség lakosságának életére, illetve olyan jelenségek – köztük a kereszténység jelenléte – elemzését állítja a középpontba, amelyek a stabilitáshoz és kulturális önazonosság fenntartásához járultak hozzá. A kutatás fókuszában egyrészt a késő római Pannonia áll, kiemelt figyelemmel a katonai infrastruktúrára, a korszak temetkezéseire, illetve a Seuso kincsre, másrészt a hun és az avar korszakok vizsgálata, melyek története és régészeti emlékei a hazai érdeklődők körében nagy népszerűségnek örvend. A hazai korai keresztény emlékek tágabb, késő ókori kulturális kontextusban történő vizsgálatához járul hozzá egy, a korai keresztény halottas hagyomány születését a Szentföldön elemző projekt.

Kutatási támogatások 2024-ben

NKFI K-128237: Kutatások Ságvár késő római erődjében – Az 1971–1979. évi feltárások régészeti anyagának közzététele (2018–2024) — vezető kutató: Horváth Friderika

NKFI K 135932 Kína, Bizánc és a sztyeppei népek a 6-10. században: a kapcsolatok néhány kulturális aspektusa (2020–2025) — vezető kutató: Bálint Csanád

NKFI PD-138585: Késő római kori villa-táj Sopianae körül. Történelem, gazdaság, kultúra és életmód a limes mögött (2021–2024) — vezető kutató: Szabó Máté

A programról az Intézet honlapján

NKFI PD-134712: Egy germán közösség a római kora császárkori Pannoniában. A Vinár-cseraljai temető komplex régészeti elemzése (2023–2026) — vezető kutató: Soós Eszter

A programról az Intézet honlapján

ELKH Titkárság: Zalavár-Vársziget régészeti ásatás és Mosaburg/Zalavár kiadványsorozat megjelentetésének támogatása (2021–2025) — vezető kutató: Szőke Béla Miklós           

ELKH Hiánypótló Kutatások: Népvándorlás kori régészeti leletkorpuszok kiadása (2023–2025) — vezető kutató: Vida Tivadar

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj: „Helyi kereszténységek” a kora középkorban: Kárpát-medence, Kelet-Balkán és Elő-Ázsia. Összehasonlító vizsgálatok (2021–2024) — vezető kutató: Bollók Ádám

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj: Hun kori sírkerámia a Kárpát-medencében (2019–2021, 2024–2025) — vezető kutató: Masek Zsófia

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj: A római császárkori Przeworsk-kultúrkör Magyarországon (2018–2020, 2023–2024) — vezető kutató: Soós Eszter

ERC Synergy: HiIstoGenes, Integrating Genetic, Archaeological & Historical Perspectives on Eastern Central Europe 400–900 AD (2020–2026) — társtémavezető: Vida Tivadar, ELTE BTK RI; résztvevő kutatók: Bollók Ádám, Csiky Gergely, Masek Zsófia

 4. Központ és hátország: kolostorok, várak, települések a középkori Kárpát-medencében

A különböző korok vallási, gazdasági, hatalmi és kulturális központjainak tanulmányozása nem lehet teljes hátországuk szélesebb kontextusának megértése nélkül. A kutatócsoport a centrális helyek és tágabb környezetük közti dinamikus kapcsolatrendszert tárja fel a Medium Regni kolostorainak komplex kutatásával, valamint a dunántúli váruradalmak illetve a regionális településhálózatok táji kitekintésű vizsgálatával. A várakhoz, kolostorokhoz kapcsolódó történeti, környezettörténeti kérdések mind a hazai, mind a nemzetközi közérdeklődés központjában állnak, a középkori települések táji léptékű tanulmányozása értékes eredményekkel szolgál a történeti ökológia és a hagyományos tájhasználat területén is. A kutatásba bevont széles módszertani eszköztár magában foglalja a történeti források értékelését, a hagyományos és roncsolásmentes régészeti technikák alkalmazását, valamint a természettudományok számos analitikus eljárásának integrálását.

Kutatási támogatások 2024-ben

NKFI K-132030: Egy határrégió élete a magyar államalapítás korában. A Mosoni-síkság kora Árpád-kori települései, életmódja a környezeti adottságok tükrében (2020–2023) — vezető kutató: Takács Miklós

NKFI K-143099: Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon (2022–2026) —vezető kutató: Kovács Gyöngyi

A programról az Intézet honlapján

NKFI K-135383: Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken (2022–2025) — vezető kutató: Zatykó Csilla

A programról az Intézet honlapján

5. Kutatási erőforrások hasznosítása a Kárpát-medence mikro- és makrotörténeti összefüggéseinek feltárásában

A téma a Kárpát-medence elmúlt évezredeinek mikro- és makrotörténeti folyamatait vizsgálja oly módon, hogy a különböző kutatási projektek eredményeit egy koherens keretbe integrálja. A fő szándék egy fenntartható modell kialakítása, amely a kutatási adatokat digitálisan megőrzi, megosztja és elemzi. Ennek érdekében az archivált és frissen létrehozott adathalmazokat egy központi adatcsomópontban egyesítjük, majd ezeket megfelelő vizualizációval kiegészítve interpretáljuk. Ez a stratégiai projekt a "Magyarország Digitális Régészeti Atlasza" kezdeményezés kezdeti lépéseit is magában foglalja. Tudományos kérdésfeltevéseiben szorosan kapcsolódik az Intézet multidiszciplináris kutatási projektjeihez.