Kedves Olvasóink!
Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.
A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.
Paweł Jarosz, Jovan Koledin, Piotr Włodarczak (eds): Danubian Route of the Yamnaya Culture
Budapest, Archaeolingua, 2021
Sorozat: The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe 3
Raktári jelzet: Feldolgozás alatt
Nyelv: Angol
In 2016–2021, a Polish-Serbian research project focussed on Vojvodina’s burial mounds from the 3rd millennium BC. In its centre were the excavations of two Yamnaya culture barrows, Šajkaš and Žabalj, conducted in 2016–2018 in the Bačka area, on the western edge of the Eurasian steppe. The material brought to light at these sites is currently the most important set of sources on the burial mounds in Vojvodina, and is essential for the wider territory of the Pannonian Plain as well. This book presents the results of the project fieldworks and the specialists’ analyses completed thus far.
The project “Danubian Route of the Yamnaya culture” was financed by the National Science Centre (Kraków, Poland). Its implementation was possible thanks to a cooperation agreement between the Institute of Archaeology and Ethnology of the Polish Academy of Sciences and the Vojvodina Museum in Novi Sad.
2016–2021 között a lengyel-szerb közös kutatási projekt a Kr. e. 3. évezredre keltezett vajdasági halomsírokra összpontosított. A kutatás középpontjában az eurázsiai steppe nyugati határán fekvő Bácska területén található, két kurgán, Šajkaš/Sajkásszentiván és Žabalj/Zsablya állt, amiken 2016–2018 között végeztek ásatást. A lelőhelyekről napvilágra került leletanyag jelenleg a vajdasági halomsírok tekintetében rendelkezésre álló legfontosabb forrásanyag, ami tágabban a Kárpát-medence vonatkozásában is jelentős. Jelen kötet a projekt eddig elvégzett terepi kutatásainak és a szakértői elemzéseknek az eredményeit adja közre. A „Jamnaja kultúra dunai útja” pályázatát a Lengyel Nemzeti Tudományos Központ támogatta (Krakkó, Lengyelország). A kutatási projekt a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajzi Intézete és az újvidéki Vajdasági Múzeum közötti együttműködés eredményeképpen valósult meg.
Valeria Selke: Ein Hortfund spätantiker Bronzemünzen aus Meckel, Eifelkreis Bitburg-Prüm
Wiesbaden, Reichert L Verlag, 2021
Sorozat: Beihefte zur Trierer Zeitschrift 38
Raktári jelzet: R-40.286/2021
Nyelv: Német
Der im Jahr 2010 auf einem Acker gefundene Münzschatz ist mit fast 7.500 Bronzemünzen einer der größten vollständig erhaltenen Hortfunde aus der Zeit um die Wende zum 4. Jahrhundert n. Chr. Er besteht neben einigen hundert Antoninianen der zweiten Hälfte des 3. Jahrhunderts vor allem aus Folles der Tetrarchie und der ersten Regierungsjahre Konstantins d. Gr. Der Schatz wurde 312 n. Chr. nur 20 km entfernt von der Kaiserresidenz Trier vergraben. In numismatischer Hinsicht weist der Fund eine erstaunlich hohe Durchmischung auf: aus der nahegelegenen Trierer Münzstätte sind nur relativ wenige Prägungen enthalten gegenüber denen anderer, vor allem westlicher und zentraler, Münzstätten. Damit liefert dieser große Münzschatz, in dem sich die politische und monetäre Lage zur Zeit seiner Entstehung spiegelt, auch neue Erkenntnisse zum Zirkulationsverhalten sowie zum Münzumlauf in Gallien.
Kordos László: Creativity in the Bronze Age: understanding innovation in pottery, textile, and metalwork production
Budapest, Archaeolingua, 2021
Sorozat: Régészet és természettudományok
Raktári jelzet: R-40.443/2022
Nyelv: Magyar
A Rudapithecus hungaricus egy 10-10,5 millió évvel ezelőtt élt, mára kihalt emberszabású ősmajom, amelynek maradványai az északkelet-magyarországi Rudabánya vasércbányájából kerültek elő. Az l971-ben megkezdett és csaknem ötven éven át tartó rendszeres ásatások a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek: magyar, amerikai, kanadai szakemberek vezetésével zajlottak a kutatások. A Rudabánya név ma már fogalom a paleontológiában, és az innen ismert állatmaradványok számtalan elméletet inspiráltak az emberré válásról és az emberszabásúak evolúciójáról.
A kötet szerzője 1971-től minden rudabányai ásatáson jelen volt, majd később a kutatások irányítójaként dolgozott, így hatalmas tudással és dokumentumanyaggal rendelkezik a lelőhelyről és az ott feltárt maradványokról. Rudabányán a kutatók „kézzel fogható” tényeket fedeztek fel, amelyek tág lehetőséget biztosítanak az évről-évre bővülő ismeretek fényében az ellentmondásos tudományos „mesék” bizonygatására is. A Rudapithecusszal, biológiájával, életmódjával, élőhelyével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és a rudabányai kutatások történetét a könyv olvasmányos, közérthető formában tárgyalja, így az olvasónak nem kell elmélyednie a kívülálló számára átláthatatlan, könyvtárnyi mennyiségű tudománytörténeti és szaktudományi irodalomban. A további tájékozódást a könyv végén kiterjedt bibliográfia segíti, amely mind az érdeklődő laikusok, mind a szakemberek számára fontos információforrás. A könyv gazdag illusztrációs anyagát archív felvételek, valamint Mészáros Ildikó fotódokumentációja adja