Bökönyi Sándor, ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
Fotó: ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
Centenárium • 1926–2026

Bökönyi Sándor (1926–1994)

Nemzetközileg elismert archeozoológus, az MTA rendes tagja, az MTA Régészeti Intézet korábbi igazgatója.

2026-ban ünnepeljük Bökönyi Sándor születésének 100. évfordulóját.

Az alábbi áttekintés életútjának és tudományos pályájának főbb állomásait mutatja be.

MTA • MTMT •PIM•NEVPONT

Életrajz

Született
Vállaj, 1926. március 17.
Tanyai tanító szülők gyermekeként nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a debreceni piarista gimnáziumban végezte, ahol 1944-ben érettségi vizsgát tett.

Tanulmányok és ösztöndíjak

  • 1944–1950
    Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Osztálya – később Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Kara; állatorvosi diploma 
  • 1960
    Állatorvostudományi Főiskola – doktori vizsga; állatorvos doktori cím (Dr. med. vet.)
  • 1966–1967
    USA, Ford-ösztöndíj

Tudományos pályafutás

1949–1951
Természettudományi Múzeum
majd a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
1951–1973
Magyar Nemzeti Múzeum – Régészeti Osztály
a régészeti állattani gyűjtemény létrehozója és vezetője
1973–1993
MTA Régészeti Intézet
tudományos főmunkatárs, majd tudományos tanácsadó
1979–1981
Interdiszciplináris Osztály
vezetője
1981–1993
Intézetigazgató
MTA Régészeti Intézet
1993–1994
Professor emeritus

Tudományos fokozatok

  • 1960
    a biológiai tudományok kandidátusa, MTA
  • 1970
    a biológiai tudományok doktora, MTA
  • 1985
    az MTA levelező tagja
    Székfoglaló: Környezeti és kulturális hatások késő-neolitikus kárpát-medencei és balkáni lelőhelyek csontanyagán. Elérés
    Elhangzott: 1986. január 9.
  • 1990
    az MTA rendes tagja
    Székfoglaló: A húsevési tilalmak kezdetei. Elérés
    Elhangzott: 1991. január 31.
  • 1992
    az Academia Europaea tagja

Kutatási tevékenység

„Már szigorló állatorvos koromban szerológiai kérdésekkel (háziállatok vércsoportjai) foglalkoztam, majd figyelmem a domesztikáció és a háziállattörténet felé fordult.”
„1951 óta szinte minden jelentősebb állatcsontanyaggal bíró hazai régészeti ásatáson résztvettem; az új archaeozoológus-generáció bekapcsolódásával és igazgatói beosztásom idején viselt adminisztrációs terhek miatt ez a tevékenységem lényegesen csökkent. Az előbbiek mellett számos nagyszabású külföldi vagy nemzetközi ásatáson is dolgoztam Franciaországtól Iránig.

Tanulmányutakon és tudományos rendezvényeken számos országban, elsősorban az érdeklődésem előterében álló területen vettem részt; e keretek között előadásokat tartottam.

Különösen eredményes volt az 1966/67-es egyéves Ford-ösztöndíjas amerikai és az 1969. évi féléves kulturális cseregyezményes iraki tanulmányutam, amelyek során a gyakorlatilag teljes közelkeleti állatcsontanyagot áttekinthettem, megvetve ezzel további munkám tudományos alapját.

1970/71-ben egy évig vendégprofesszorként tanítottam a Kaliforniai Egyetemen, Los Angelesben. További egy-egy hónapig 1980-ban a saarbrückeni, 1983-ban a római, végül 1992-ben ismét a kaliforniai egyetemen voltam vendégprofesszor.”
Budapest, 1994. május 16. [Forrás: Tudományos önéletrajz]

A Bökönyi Sándor kutatásaihoz kapcsolódó régészeti lelőhelyek Európában, a Közel-Keleten, Északkelet-Afrikában és Közép-Ázsiában:

Oktatási tevékenység

  • 1951–1952
    Eötvös Loránd Tudományegyetem, megbízott előadó
  • 1970–1971
    University of California (UCLA), vendégprofesszor
  • 1980
    Universität des Saarlandes, vendégprofesszor
  • 1983
    Sapienza Università di Roma, vendégprofesszor
  • 1984–1994
    Eötvös Loránd Tudományegyetem, címzetes egyetemi tanár
  • 1992
    University of California (UCLA), vendégprofesszor

Tudományos és szakmai tagságok

  • Magyar Tudományos Akadémia Elnökség tagja
  • MTA Régészeti Bizottság elnöke
  • MTA Magyar Őstörténeti Komplex Bizottság tagja
  • MTA Paleontológiai Osztályközi Bizottság elnöke
  • MTA – TMB Művészettörténeti, Építészettörténeti és Régészeti Bizottság elnöke
  • Union Internationale des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques (UISPP) Állattartási Albizottság tagja
  • International Council for Archaeozoology (ICAZ) alapító tagja, a végrehajtóbizottság tagja
  • Deutsches Archäologisches Institut (DAI) levelező tagja
  • Istituto Italiano per il Medio ed Estremo Oriente (IsMEO) levelező tagja
  • Archaeolingua Alapítvány alapító tagja, társfőszerkesztője
  • Acta Archaeologica Hungarica szerkesztőbizottsági tagja
  • ArchaeoZoologia (Bordeaux) szerkesztőbizottsági tagja
  • Starinar (Belgrad) szerkesztőbizottsági tagja

Díjak

Életútját és tudományos pályáját megidéző interjúk és visszaemlékezések

    • Karasszon Dénes: Állatorvos-tudomány és régészet – Beszélgetés Bökönyi Sándor akadémikussal, archeozoológus professzorral (1995)
      Magyar Állatorvosok Lapja. Elérés
    • Bálint Csanád: Búcsú Bökönyi Sándortól (1926–1994) [1995]
      Magyar Tudomány. Elérés
    • Eiben Ottó: Bökönyi Sándor (1926–1994) [1995]
      Anthropologiai Közlemények. Elérés
    • Death Notices. Sándor Bökönyi [1995]
      [Anthropology News]. Elérés
    • Marion Lichardus-Itten: Nécrologie Sándor Bökönyi (1926–1994) [1995]
      [Bulletin de la Société Préhistorique Française]. Elérés
    • Bartosiewicz László: Sándor Bökönyi (1926–1994) [1996]
      Acta Archaeologica Hungaricae. Elérés
    • Bartosiewicz László: Bökönyi Sándor 1926–1994 [1997]
      Archaeologiai Értesítő. Elérés
    • Anreiter, Peter – Bartosiewicz, László – Jerem, Erzsébet – Meid, Wolfgang (eds.): Man and the Animal World. Studies in memoriam Sándor Bökönyi. Archaeolingua Kiadó, Budapest [1998]

    Válogatás tudományos életművének meghatározó munkáiból

    Fotóarchívum

    Válogatás az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet Adattárának fotóarchívumából

    ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    Fotó: ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    Fotó: ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    Fotó: ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    Fotó: ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    Fotó: ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár
    Fotó: ©ELTE HTK Régészeti kutatóintézet, adattár