A Régészeti Intézet több mint hatvanéves fennállása alatt számos korszakot élt meg. A Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 1958-ban létrehozott Régészeti Kutatócsoport, majd 1967-ben az Intézetté alakulás, 2012-ben az Akadémia kutatóhálózatának belső átalakulása, 2019 őszén az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), 2023. szeptember 1-től Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) megalakulása során számos stratégiai fejlesztés mellett az Intézet kutatási spektruma és a munkatársak köre is átalakult.
A HUN-REN BTK Régészeti Intézet a magyarországi régészettudomány egyik vezető intézménye. Kutatóintézetként fontos célja a hazai és nemzetközi együttműködésben végzett kutatások, kutatócsoportok létrehozása; közhasznú feladata a régészettudomány és az örökségvédelem tudományos stratégiai kérdéseinek összehangolása, módszertanilag új megoldások alkalmazása, a tudományos eredmények széleskörű közvetítése.
Kutatási súlypontjai jelenleg a Kárpát-medence elmúlt nyolcezer év történetének vizsgálata során az élelmiszertermelő földművelő közösségek kialakulásától egészen a kora újkorig terjednek, kitekintéssel a szomszédos és távolabbi földrajzi régiókra is. Ezeken belül folyamatosan bővül egy-egy régió, nemzetközi jelentőségű lelőhely széles módszertani alapú feldolgozása archeometriai, biorégészeti vizsgálatok alkalmazásával, környezetrégészeti, településhálózati és régészeti topográfiai módszerek bevonásával. A komplex hátterű kutatások mellett hosszú távú stratégiai cél a kutatási adatok nyilvántartásának adatbázis alapú fejlesztése és elemzése, valamint a modern topográfiai módszertan bővítése új technológiák adaptálásával és régészeti-örökségvédelmi irányú fejlesztésével.
Osztályok
- Ősrégészeti Osztály
- Történeti Korok Régészete Osztály
- Régészeti Örökség és Módszertan Osztály
- Az Adattár és Könyvtár nyilvános gyűjteményként szolgál
Kutatási témák
A Régészeti Intézet kutatásai két átfogó témakörön belül öt kutatási súlyponthoz kapcsolódnak:
- Krízisek, fordulópontok, túlélési stratégiák az elmúlt 12 000 évben – Évezredek válaszai a környezeti és társadalmi kihívásokra
- Digitális adatok intergrációja — Kutatási erőforrások hasznosítása és a ‘Magyarország Digitális Régészeti Atlasza’ vállalkozás fejlesztése
1. Korai földművelő társadalmak kialakulása és megszilárdulása: a neolitizáció folyamata a Kr. e. 6–5. évezredi Kárpát-medencében
2. A késő rézkor és bronzkor társadalmi-gazdasági stratégiái a Kárpát-medencében (Kr. e. 4–2. évezred)
3. Két világ határán: Róma és a nagy népvándorlás népei
4. Központ és hátország: kolostorok, várak, települések a középkori Kárpát-medencében
5. Kutatási erőforrások hasznosítása a Kárpát-medence mikro- és makrotörténeti összefüggéseinek feltárásában
Társadalmi hatás/Közhasznúság
A Régészeti Intézet kutatói eredményeiket monográfiákban, folyóiratcikkekben és szerkesztett kötetekben publikálják magyar és idegen nyelven egyaránt. Emellett az Intézet évente megjelenő, lektorált folyóirata az Antaeus, míg a Hereditas Archaeologica Hungariae sorozat magas színvonalú tudományos ismereteket közöl a szélesebb közönség számára is elérhető módon. A tudásátadás egyik létfontosságú eleme az oktatás, így hosszú évek óta jelentős hagyománya van a felsőoktatásban való aktív részvételnek is. Az új eredményeket továbbá nyilvános előadásokon, kiállításokon és médiamegjelenések révén ismerhetik meg az érdeklődők.
A Régészeti Intézet története 1958–1999 között
A Régészeti Intézet történetének 1999-ig terjedő időszakát Török László akadémikus foglalta írásba:
Török László: A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének története (1958–1999)
A 65 éves Régészeti Intézet
 |
A Régészeti Intézet alapításának 65. évfordulójához kapcsolódóan 2023. novemberében rendezett “Velünk élő történetek Tradíciók és válaszutak a régészeti kutatásban” című előadónapról bővebben: A Régészeti Intézet alapításának 65. évfordulója alkalmából rendezett előadónap programfüzete és összefoglalója |
