ELTE Research Centre for the Humanities | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | HU15854939
Az idei év végi üdvözlőlapunk Mészáros Nóra grafikus kollégánk munkája. Nóra koncepciója nagyon személyes indíttatású, mely kifejezi azt a folyamatot, ahogyan együtt dolgozunk az Intézetben. Amit a lapon látunk, abban benne van az a sok-sok munka, ami egy-egy lelet kapcsán körvonalazódik: ahogy megtalálták a régészek terepen a tárgyat, a benti kutatómunka, és a rajzolóink munkája. A sokféleség és a mégis egységes minőségű kimenet. És még egy kis kutatásra ösztönző játékosság is van benne: ki hány leletet fedez fel, észreveszi-e az elrejtett karácsonyi meglepetéseket.
A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Közleményei, az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóirat 1951 óta közöl tanulmányokat. A folyóirat elsődleges célja Magyarország és a kapcsolódó térség régészeti eredményeinek idegen nyelvű publikálása. A jelenleg Q2 besorolású Acta Archaeologica 76/2., 2025 decemberében megjelent száma hét tanulmányt és egy könyvismertetést tartalmaz.
A régészeti kutatások eredményeinek bemutatásában a szöveges összefoglalások mellett mindig is fontos szerepet játszottak a különböző vizuális műfajok a múlt láthatatlan elemeinek rekonstruálása és bemutatása érdekében. A Régészeti Kutatóintézetben folyó kutatások eredményeit 2025-ben is több új filmben és médiamegjelenésben ismerhették meg az érdeklődők. A különböző megjelenéseket Médiatárunkban gyűjtöttük össze és tesszük közzé.
Redő Ferenc, intézetünk nyugalmazott főmunkatársa, december 21-én ünnepeli 80. születésnapját. Egyetemi éveit, és Harmatta János Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportjában eltöltött kezdeti időszakát követően 1982-ben csatlakozott az MTA Régészeti Intézetének kutatóközösségéhez, majd több éven át az intézmény igazgatóhelyetteseként is dolgozott. E jeles alkalomból 2025. december 16-án köszöntöttük őt az MTA Humán Tudományok Kutatóháza galériáján, kollégák, barátok és családtagok körében.
The Transformation of Europe in the Third Millennium BC, Part 1, marks a groundbreaking milestone in our understanding of the Bell Beaker phenomenon (c. 2700–2000 BC), one of the most pivotal chapters in European prehistory. This volume, the product of the second Riva del Garda conference, presents a dynamic collection of 32 contributions across six thematic chapters, authored by 54 scholars from over 15 countries. Drawing on the latest discoveries and cutting-edge research, it offers new insights into the origins and spread of Bell Beakers, their social and ideological dimensions, regional identities, ritual and economic practices, as well as the implications of ancient DNA. Together, these studies provide a comprehensive synthesis of how Beaker communities connected distant regions, profoundly shaping the cultural landscapes of western Europe.
A MAIA (Managing Artificial Intelligence in Archaeology, CA23141) egy Európai Uniós COST kezdeményezés, amelynek célja a mesterséges intelligencia (MI) régészeti alkalmazásainak vizsgálata, az ehhez kapcsolódó tudásbázis bővítése és a szakterületen belüli legjobb gyakorlatok kialakítása. Az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetének három munkatársa is csatlakozott a MAIA COST Akcióhoz, felismerve annak a fontosságát, hogy az MI gyors fejlődése a régészeti kutatásban jelentős szakmai eltéréseket tár fel, és a fokozott kohézió elengedhetetlen a szakterület fejlődéséhez.
2025. december 12-én került sor az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet munkatársa, Jakucs János doktori disszertációjának nyilvános vitájára. Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészet Doktori Program keretében benyújtott A Vinča kultúra megjelenése a Délkelet-Dunántúlon című értekezés vitája summa cum laude eredménnyel zárult. A fokozat odaítéléséről az intézmény Doktori Tanácsa dönt.
A Hivatása: Kutató – Generációk tudása című NKFIH Mecenatúra-projekt keretében 2025-ben három ismeretterjesztő film készült el. A filmek bemutatójára 2025. november 25-én került sor a "Régi idők mozija" rendezvény keretében. A harmadik film, Túlélő tájak: gyimesi és alföldi ökotörténetek címmel már elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja YouTube csatornáján.
