A Transformation of Europe in the Third Millennium BC (Európa átalakulása a Kr. e. 3. évezredben) című konferencia és könyvsorozat most megjelent első része úttörő mérföldkőnek számít az európai őskor egyik legfontosabb fejezetének, a Bell Beaker / harang alakú edények-jelenségének (Kr. e. 2700–2000) megértésében. A kötet egy 2023-ban Riva del Gardában megrendezett nemzetközi konferencia előadásai nyomán készült el — több mint 15 országból, 54 kutató, 32 tanulmányát hat tematikus fejezetben bemutató átfogó gyűjtemény. Olyan jelentős tudományos eredmény, amely megalapozza az európai őskor ezen átalakulási időszakának mélyebb feltárását.

A MAIA (Managing Artificial Intelligence in Archaeology, CA23141) egy Európai Uniós COST kezdeményezés, amelynek célja a mesterséges intelligencia (MI) régészeti alkalmazásainak vizsgálata, az ehhez kapcsolódó tudásbázis bővítése és a szakterületen belüli legjobb gyakorlatok kialakítása. Az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetének három munkatársa is csatlakozott a MAIA COST Akcióhoz, felismerve annak a fontosságát, hogy az MI gyors fejlődése a régészeti kutatásban jelentős szakmai eltéréseket tár fel, és a fokozott kohézió elengedhetetlen a szakterület fejlődéséhez.

2025. december 12-én került sor az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet munkatársa, Jakucs János doktori disszertációjának nyilvános vitájára. Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészet Doktori Program keretében benyújtott A Vinča kultúra megjelenése a Délkelet-Dunántúlon című értekezés vitája summa cum laude eredménnyel zárult. A fokozat odaítéléséről az intézmény Doktori Tanácsa dönt.

A Hivatása: Kutató – Generációk tudása című NKFIH Mecenatúra-projekt keretében 2025-ben három ismeretterjesztő film készült el. A filmek bemutatójára 2025. november 25-én került sor a "Régi idők mozija" rendezvény keretében. A harmadik film, Túlélő tájak: gyimesi és alföldi ökotörténetek címmel már elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja YouTube csatornáján.

Az év második felében folytatódott a Vértes déli oldalában épült csókakői vár elpusztult uradalmi településeinek terepi kutatása az NKFIH/OTKA által támogatott Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon (VAART) (K-143099) c. projekt keretében.

2025. december 1-jén került sor az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet munkatársa, Kovács Bianka Gina doktori disszertációjának nyilvános vitájára. Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészet Doktori Program keretében benyújtott Késő középkori kerámia a Közép-Dunántúlon című értekezés vitája summa cum laude eredménnyel zárult. A fokozat odaítéléséről az intézmény Doktori Tanácsa dönt.

A Hivatása: Kutató – Generációk tudása című NKFIH Mecenatúra-projekt keretében 2025-ben három ismeretterjesztő film készült el. A filmek bemutatójára 2025. november 25-én került sor a "Régi idők mozija" rendezvény keretében. A második film, Földből és tűzből címmel már elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja YouTube csatornáján.

Az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézete és a Magyar Néprajzi Társaság Film- és Fénykép Szakosztálya 2025. december 4–5-én konferenciát rendez a dia és a diafilm forrásértékéről és kutatási lehetőségeiről. A Dialógus 2025 konferencia Archívumok, archiválás szekciójában intézetünk kutató-adattáros munkatársa, Szederkényi Róbert a Régészeti Adattárban őrzött dia gyűjteményről tart előadást.

Hosszú kihagyás után idén november 27–29. között tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a középkoros és kora újkoros régészek, hogy megosszák egymással új eredményeiket. A rendezvénynek ezúttal a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma adott otthont, melynek legújabb – teljes mértékben témába vágó – kiállítása Tíz év, ezer történet – Középpontban a középkor 10. címmel november 26-án nyitotta meg kapuit. Intézetünk két előadással és egy poszterrel készült az eseményre.

Egy frissen megjelent, rangos nemzetközi tanulmány szerint a Dunát övező kora bronzkori közösségek közötti kapcsolatokat nem nagy népességmozgások, hanem inkább kisebb csoportok és egyének vándorlása alakította. A Szeniczey Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) és Melis Eszter (ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet) vezette biorégészeti kutatócsoport most először mutatta ki részletes kraniometriai elemzésekkel, hogy a térség kulturális átalakulásai mögött finom, nemenként is eltérő biológiai kapcsolatháló húzódott meg.