Hogyan nézhetett ki eredeti pompájában egy kora bizánci ötvösműhely remekműve? Milyen kulturális kapcsolatrendszer tárul fel egy ötvöstárgy színes berakásainak archeometriai elemzésével? Mennyire komplex jelentéstartalmat közvetít a bizánci császári udvarból származó státuszszimbólum? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ Mitcsenkov-Horváth Eszter, intézetünk tudományos munkatársának vezetésével megvalósuló kutatás új eredményei. A tudományos együttműködésben Aradi László Előd, Bendő Zsolt, Váczi Tamás geológusok, valamint Rácz Zsófia régész vettek részt.
Intézetünk munkatársa, Gál Erika, Bartosiewicz László (Stockholmi Egyetem) társszerzőjeként nyílt hozzáférésű tanulmányt tett közzé az Antiquity hasábjain, melyben a középkori lóhúsfogyasztás kérdéseit járták körbe.
A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Közleményei, az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóirat 1951 óta közöl angol, német, francia, olasz és orosz nyelven tanulmányokat. A folyóirat elsődleges célja Magyarország és a kapcsolódó térség régészeti eredményeinek idegen nyelvű publikálása. A jelenleg Q2 besorolású Acta Archaeologica 76/1., 2025 júliusában megjelent száma tíz tanulmányt és két könyvismertetést tartalmaz. A következő szám benyújtási határideje: 2025. december 15.
Egy közel 10 éves kutatási sorozat eredményeit foglalja össze olvasmányos stílusban, tudományos igényességgel Kiss Viktória a Bronzkori élettörténetek Magyarországon (Kr. e. 3–2. évezred) címmel most megjelent kötetben. Az általa 2015 óta irányított Lendület kutatások egyik célja az volt, hogy a 4000 évvel ezelőtti bronzkori társadalmak, azon belül az egyének történetét is feltárja tudományterületeken átívelő módszerekkel. A most kézbe vehető kötet magyar és angol nyelven is elérhető; a hivatalos bemutatóra az MTA 200 rendezvénysorozat keretében 2025 októberében kerül sor.
2025. június végén került megrendezésre az osztrák koronaprojektet – CROWN. Untersuchungen zu Materialität, Technologie und Erhaltungszustand der Wiener Reichskrone – záró konferencia. A bécsi Kunsthistorisches Museum által szervezett kétnapos szimpóziumon nemzetközi szakértők mutatták be a hároméves kutatási projekt középpontjában álló anyagvizsgálati és technológiai, valamint történeti és művészettörténeti kérdésekkel kapcsolatos megfigyeléseket és eredményeket.
Az idei évben zárul le a 2019-ben indult „Változó tradíciók. Kerámiastílus, -előállítás és -használat tér- és időbeli mintázatai a Kr. e. 6. évezred második felében a Délkelet-Dunántúlon és a környező régiókban” című NKFIH kutatási program (NKFIH K-19/132663). A kutatás egyik záró eseménye volt a 2025 júniusában elvégzett régészeti kísérletsorozat is, amelyről jelen írásunkban szeretnénk röviden beszámolni.
2025. június 4–6. között Budapesten kerül megrendezésre a “Child Space 2025 — Narratives and New Perspectives on the Bioarchaeology of Children and Their Biosocial Complexity / Gyerekterek 2025 — Új narratívák és nézőpontok a gyerekek biorégészeti és bioszociális kutatásában” című nemzetközi konferencia. A tudományos összejövetel a történeti és biológiai tudományok eszközeivel új szemléletet kínál a gyerekkor vizsgálatához és ezen túlmutatóan mai korunk számára is kapcsolódási pontokat nyújt.
Az őskor történetében megfigyelhető jelentős változások közül egy újabbra hívja fel a figyelmet a Scientific Reports c. folyóiratban 2025 májusában megjelent tanulmány. Hajdu Tamás, az ELTE TTK Embertani Tanszékének docense és Claudio Cavazzuti, a Bolognai Egyetem adjunktusa vezetésével, az MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoporttal együttműködésben egy nemzetközi kutatócsoport drasztikus változást mutatott ki az emberi népességek étrendjében, mobilitásában és a társadalmi egyenlőtlenségekben a Kárpát-medencei középső és késő bronzkor határán Kr. e. 1500 körül.
