A HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös Mosaburg-Zalavár projektjének keretében folytatott feltárás legértékesebb lelete 2023-ban egy latin feliratos szenteltvíz-hintő (aspergillum) volt. A tárgyat a Magyar Nemzeti Múzeum „Hónap Kincse” kamaratárlatán 2024 februárjában tekintheti meg a nagyközönség, melynek kísérő füzete pdf-ben is elérhető. Nemcsak hazánkban, de a külföldi szakirodalomban sem található hasonló szenteltvíz-hintő, mindössze néhány korabeli ábrázolásban tűnik fel ilyen műtárgy. Így egy olyan ereklyéről van szó, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tekinthető.

Egy közel tíz éves kutatómunka eredményeként, P. Fischl Klára szerkesztésében megjelent a Bronze Age Landscape at Gelej. Archaeological Researches at Gelej-Pincehát, Gelej-Kanális dűlő and Gelej-Beltelek dűlő című kötet. A bonni Dr. Rudolf Habelt GMBH Kiadó gondozásában, az Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie sorozat 391. köteteként napvilágot látott munka a Gelej határában előkerült bronzkori lelőhelyek, kiemelten egy késő bronzkori temető feldolgozásának eredményeit mutatja be. A kötet hivatalos bemutatója 2024 februárjában lesz.

Az idei évben Rómában, hibrid formában kerül megrendezésre az Európai Régészek Szövetsége (EAA) 30. éves konferenciája augusztus 28 és 31. között. A hét témakörben a tudományos szekciók bőséges választéka került meghirdetésre.

Előadással 2024. február 8-ig, poszterrel 2024. április 8-ig lehet jelentkezni a konferenciára. Az egyes szekciók megvalósulásához legalább hat előadás szükséges, ezért bíztatunk mindenkit a jelentkezésre és az absztraktok feltöltésére.

A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Közleményei, az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóirat 1951 óta közöl angol, német, francia, olasz és orosz nyelven tanulmányokat. A folyóirat elsődleges célja Magyarország és a kapcsolódó térség régészeti eredményeinek idegen nyelvű publikálása. Az Acta Archaeologica 74/2., 2023 decemberében megjelent száma nyolc tanulmányt tartalmaz.

2023. november 30. és december 1-je között kétnapos workshopot tartott a Thesszaloniki Arisztotelész egyetemen a görög TEFRA projekt (The Technology and the bio-anthropology of the use of FiRe on human remains in the Aegean). A kutatócsoport Dr. Sevasti Triantaphyllou vezetésével a neolitikum időszakától (Kr.e. 7-4. évezred) kezdődően a vaskorig (Kre. 11-9. század) bezárólag a legújabb módszereket alkalmazva vizsgálja az Égeikum térségében változatos formában jelenlévő hamvasztásos temetkezések antropológiai anyagát. A makroszkópikus megfigyelések és természettudományos vizsgálatokon túl a kidolgozott módszer egy fontos elemét jelentik a kísérleti régészeti megfigyelések is. Ezen a ponton került meghívásra, és csatlakozott idén tavasszal a projekthez intézetünk munkatársa, Fülöp Kristóf.

Boldog, békés karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!

A Bondár Mária által vezetett, „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című projekt (OTKA K-128413) vizsgálatsorainak részét képezte egy számos temetőre és síregyüttesre kiterjedő abszolút kormeghatározási program. Ennek során a kutatócsoport 22 lelőhelyről 120 radiokarbon mérési adattal dolgozott.

2023 decemberében a rangos PLOS ONE folyóiratban jelentek meg az Osztás Anett által 2006–2009 között Alsónyék-Bátaszéken feltárt korai újkőkori (Starčevo-kultúra) településen felszínre került állatcsontokból végzett stabil izotópvizsgálatok eredményei.

A kora bronzkor végén és a középső bronzkorban (Kr. e. 2200/2100 – 1500/1450) élt gyermekek helyzetét mutatja be Melis Eszter új tanulmánya a Magyar Régészet online folyóiratban.

2024-ben lesz 10 éve, hogy Miklós Zsuzsa, a BTK Régészeti Intézet kiváló kutatója eltávozott körünkből. Pest megye várainak kutatásait ő kezdeményezte, a BTK Régészeti Intézetének kiadásában, az Archaeolingua Kiadó gondozásában és Kovács Gyöngyi szerkesztésében megjelent, 482 oldalas kötettel őrá is emlékezünk. Az emlékezéssel egybekötött könyvbemutatóra 2024 elején kerül sor.