Az idei évben zárul le a 2019-ben indult „Változó tradíciók. Kerámiastílus, -előállítás és -használat tér- és időbeli mintázatai a Kr. e. 6. évezred második felében a Délkelet-Dunántúlon és a környező régiókban” című NKFIH kutatási program (NKFIH K-19/132663). A kutatás egyik záró eseménye volt a 2025 júniusában elvégzett régészeti kísérletsorozat is, amelyről jelen írásunkban szeretnénk röviden beszámolni.

Az őskor történetében megfigyelhető jelentős változások közül egy újabbra hívja fel a figyelmet a Scientific Reports c. folyóiratban 2025 májusában megjelent tanulmány. Hajdu Tamás, az ELTE TTK Embertani Tanszékének docense és Claudio Cavazzuti, a Bolognai Egyetem adjunktusa vezetésével, az MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoporttal együttműködésben egy nemzetközi kutatócsoport drasztikus változást mutatott ki az emberi népességek étrendjében, mobilitásában és a társadalmi egyenlőtlenségekben a Kárpát-medencei középső és késő bronzkor határán Kr. e. 1500 körül.

2025. június 4–6. között Budapesten kerül megrendezésre a “Child Space 2025 — Narratives and New Perspectives on the Bioarchaeology of Children and Their Biosocial Complexity / Gyerekterek 2025 — Új narratívák és nézőpontok a gyerekek biorégészeti és bioszociális kutatásában” című nemzetközi konferencia. A tudományos összejövetel a történeti és biológiai tudományok eszközeivel új szemléletet kínál a gyerekkor vizsgálatához és ezen túlmutatóan mai korunk számára is kapcsolódási pontokat nyújt.

A Balatonkeresztúr-Réti-dűlőben feltárt őskori temető egyik sírjából előkerült női koponya alapján készült az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció 2022-ben. A Katt(anj) a tudományra projekt stábja erről forgat kisfilmet, amely a négyezer évvel ezelőtt élt közösség történetét és a rekonstrukció folyamatát is bemutatja.

A HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a Cseh Tudományos Akadémia prágai Régészeti Intézete 2023-ban kétoldalú nemzetközi kutatási projektek kutatási mobilitási támogatását nyerték el, mely a Nyugat-Magyarország és Közép-Csehország területe közötti kapcsolatok kutatását célozza meg a Kr. e. 2200 és 1500 közötti időszakban. A korábbi bejegyzéseinkben bemutatott, Kiss Viktória és Daniel Hlásek vezetésével folyó projekt keretében 2025 májusában újabb hat napos látogatást tettünk Csehországban.

2025. május 13-án egy közös könyvbemutató keretében Budapesten mutatták be a Confinia et Horizontes nemzetközi monográfia sorozat (szerkesztő: Bánffy Eszter) első két kötetét. A bemutató mellett új kutatási együttműködések tervei is megfogalmazódtak a kétnapos találkozón.

A közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 7-én, szerdán.

A II. Filozófia és Történettudományok Osztálya levelező tagjai között Mikó Árpád művészettörténész és Pálffy Géza történész mellett köszönthetjük Vida Tivadar professzort is, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet igazgatóját és a HUN-REN BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadóját.

Nagy öröm, hogy az MTA újonnan megválasztott külső tagjai között köszönthetjük László Attila régészt, a jászvárosi egyetem nyugalmazott régészprofesszorát.

A Nemzetközi Archeozoológiai Tanács (International Council for Archaeozoology, ICAZ) állati csontokon vizsgálható betegségeket tanulmányozó munkacsoportjának (Animal Palaeopathology Working Group) legutóbbi, Berlinben megszervezett találkozóján a 11 országból érkező szakemberek összesen 21 előadásban és 6 poszterelőadásban számoltak be eredményeikről. Magyarországot intézetünk két kutatója, Gál Erika és Kovács Gyöngyi képviselte.

A HUN-REN BTK Régészeti Intézet, a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet és a Német Régészeti Intézet frankurti kutatóintézete, a Römisch-Germanische Kommission (RGK) együttműködésében jelent meg a Confinia et Horizontes című nemzetközi monográfia-sorozat második kötete.

A „The Association for Trans-Eurasia Exchange and Silk Road Civilization Development” (ATES) 2019-ben jött létre azzal a szándékkal, hogy támogassa a környezeti változások, a transz-eurázsiai kapcsolatok és a Selyemút mentén kialakult civilizációk közötti kölcsönhatások mélyebb megértését, elősegítve az eurázsiai térségben folytatott, természettudományokat, társadalomtudományokat és humán tudományokat integráló interdiszciplináris kutatásokat.