A Magyar Régészet/Hungarian Archaeology online folyóirat legújabb, 2026 tavaszi száma immár magyarul és angolul is megjelent. A folyóirat hasábjain Intézetünk kollégáinak kutatási eredményeivel, valamint a közelmúltban lezajlott konferenciákkal is megismerkedhetnek!

A folyóirat tavaszi számában az Intézetünk kollégái részvételével folyó avar kort és középkort érintő kutatások legújabb eredményei olvashatók.

Berta Adrián, Ekrik Ákos, Kovács Bianka Gina, Mészáros János, Mészáros Nóra és Ódor Péter Középkori várak és környezetük roncsolásmentes kutatása a Kapos-völgy középső szakaszán című cikke (https://doi.org/10.36245/mr.2026.1.3) a hagyományos és a korszerű vizsgálati módszerek ötvözését mutatja be egy mikroregionális kutatás esetében.

„A tanulmány egy formálódó régészeti projekt kezdeti lépéseit mutatja be, amely a Kapos-völgy középső szakaszának középkori várait és környezetüket komplex módon vizsgálja: azokat nem önmagukban, hanem a hozzájuk tartozó birtokokkal, településekkel és a történeti táj egészével összefüggésben elemzi, ezáltal sokrétűbb értelmezést téve lehetővé. Többek között vizsgálhatóvá válik a térség várhálózatának időbeli átalakulása és mikroregionális kapcsolatrendszereinek modellezése. A munka során a hagyományos régészeti és történeti metodika mellett (terepbejárás, ásatás, légifelvételek, írott és térképészeti adatok feldolgozása stb.) korszerű vizsgálati és elemzési módszerek (talajradar, magnetométer, LiDAR, fotogrammetria, 3D modellezés, térinformatikai- és geostatisztikai elemzés) is felhasználásra kerülnek a vizsgált korszak és terület egészének minél pontosabb megismeréséhez, mélyebb megértéséhez.”

Horváth Eszter, Aradi László Előd, Bendő Zsolt, Váczi Tamás és Rácz Zsófia az avarkor egyik legkülönlegesebb leletének legújabb kutatási eredményeit ismertetik A kunbábonyi polikróm aranycsat rejtélye: technológiai innováció és bizánci esztétika az avar elit reprezentációjában című cikkükben.

„A kunbábonyi övcsat az avar kor egyik legkülönlegesebb lelete; tulajdonosának vezető rangját és kiterjedt kapcsolatait korábbi kutatások már igazolták. Tanulmányunk a tárgy archeometriai vizsgálatát és komplex újraértelmezését foglalja össze. Eredményeink szerint a csattest polikróm díszítménye egy olyan miniatűr kőintarzia, amely késő ókori hagyományokat ötvözve a reneszánsz commesso (pietra dura) technika előfutárának tekinthető. A műszeres elemzéseken alapuló digitális rekonstrukció a tárgy színvilágát és motívumrendszerét eredeti, Kr. u. 7. századi pompájában tárja elénk, ily módon kompenzálva a fizikai állapot romlását és megőrizve a mesterművet az utókor számára. A grafikai helyreállítás döntőnek bizonyult a figurális rejtvényképek és geometrikus minták stilisztikai meghatározásában is. A kora bizánci párhuzamok és az innovatív díszítési eljárás egyértelműen a konstantinápolyi császári műhelyhez kötik a csatot, amely így nem csupán egy barbár vezető státuszszimbóluma, hanem a bizánci uralkodói pompa reprezentatív emléke.”

A kutatási eredmények mellett az Intézet munkatársai részvételével szervezett konferenciákról és eseményekről is születtek beszámolók, ilyen Bollók Ádám, Kulcsár Gabriella, Laszlovszky József, Lővei Pál és Wollák Katalin írása A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves fennállásának tiszteletére szervezett rendezvények a régészettudomány területéről.

„Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2025 októberében számos programot szervezett a „Sokszínű tudomány” című programsorozat keretében, amelyek célja a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves alapításának méltó megünneplése volt. Konferenciák, kiállítások, könyvbemutatók és egyéb kísérőprogramok keretében kerültek bemutatásra a bölcsészet- és társadalomtudományok gazdag hagyományai, illetve a jelentősebb kutatások eredményei. Mindezek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a tudományos közösség mellett a nagyközönség is megismerkedhessen a II. osztályhoz tartozó tudományterületek sokszínűségével, valamint az újabb kutatások módszereivel és hozadékaival.”

Intézetünkben került sor az „A Word in Motion. Between Tradition and Transformation in the Tumulus Culture along the Danube” című nemzetközi régészeti konferencia megszervezésére, melyről korábban az Intézet honlapján is megjelent beszámoló. A Magyar Régészet ezen számában Fülöp Kristóf, Szabó Nóra és Kulcsár Gabriella A Duna-vidék térségének átalakulása a Kr. e. 2. évezred közepén. Nemzetközi konferencia Budapesten a középső és késő bronzkor fordulójának legújabb kutatási eredményeiről című írásukban a konferencia eredményeiről számolnak be.

„2026. április 22–24-e között Budapesten került megrendezésre az „A Word in Motion. Between Tradition and Transformation in the Tumulus Culture along the Danube” című nemzetközi régészeti konferencia. Az alapötlet a 2024 óta formálódó, fiatal kutatókat magába foglaló Halomsíros-kutatócsoport köréből indult útjára és a nagy nemzetközi érdeklődésre tekintettel az eredetileg tervezett egynapos műhelybeszélgetés helyett háromnapos nemzetközi konferencia keretében valósult meg. A fő cél az volt, hogy a legújabb leletanyagok, módszerek és eredmények bemutatása által hiánypótló módon megrajzolja a Kr. e. 2. évezred közepének regionális körképét, összegezze a kutatás múltbéli eredményeit, áttekintse jelenének útjait, és lehetőség szerint kijelölje a jövőbeli kutatási irányokat.”

Kellemes olvasást kívánunk az izgalmas írásokhoz!