Az év második felében folytatódott a Vértes déli oldalában épült csókakői vár elpusztult uradalmi településeinek terepi kutatása az NKFIH/OTKA által támogatott Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon (VAART) (K-143099) c. projekt keretében.

A csókakői várhoz jelentős és gazdag uradalom tartozott a középkorban, melyet a 15-16. században változó összetételben mintegy 16–28 birtok alkotott, egyes birtokok esetében templommal, halastóval, malommal, vámhellyel, kúriával. A levéltári kutatások elsősorban a váruradalom történetére, mindennapi életére vonatkozó források, gazdasági jellegű összeírások, számadások feltárására irányulnak. Ezek nagy segítséget jelentenek a terepi munkákhoz is, a helyileg nem ismert falvak lokalizációjához, a templomok maradványainak, ill. adott településen belül az egykori épített formák (kúria, nemesi házak, utak, malomhelyek stb.) azonosításához.

Ez év őszén egyrészt a néhai települések belső szerkezetéről szerettünk volna információkat nyerni. Mór határában, Tímár falu helyén korábban már folyt sávos műszeres (GPS) terepbejárás, idén Stibrányi Máté és munkatársai geofizikai felmérést készítettek a területről. Az előzetes összesített eredmények alapján jó esély van épülethelyek azonosítására. A Gárdonyhoz közeli Dinnyés település helyén a kutatás fordítva történt: a 2024. évi geofizikai méréseket (melyek keretében a templom már föld alatt lévő alapjai felmérésre kerültek), a közösségi régészeti fémkeresős kutatásokat (SZIKM) követték idén ősszel a GPS-es terepbejárások. A különféle eredmények összevetése, kiértékelése folyamatban van.

^{Geofizikai felmérés az egykori Tímár falu területén}

^{Terepbejárás az egykori Dinnyés területén}

E munkák mellett több középkori település helyét is felkerestük, jártunk Csákberény (Berény, Orond), Fehérvárcsurgó (Igar), Zámoly határában (a zámolyi középkori falvakról hamarosan összefoglaló tanulmány jelenik meg a Régészeti Kutatóintézet kiadványában, az ANTAEUS-ban), a települések azonosítására irányuló szemléink azonban a terepi adottságok (beépítés, erdő stb.) miatt részleges eredményt hoztak. Orondpusztán 11-14. századi telepanyagot gyűjtöttünk, a lelőhelyen további kutatásokat tervezünk. Gánt mellett Boldogasszonykápolnán a II. világháború alatt elpusztult vértesi falu domboldalba vágott pincéit vizsgáltuk azzal a céllal, hogy azok vajon lehetnek-e középkoriak. A kérdés jelenleg nem válaszolható meg. Sárkeresztes határában az 1980-as évek bejárásaiból és helytörténeti munkákból ismert lelőhelyeken tartottunk terepszemlét, mely részleges sikerrel zárult. Egy helyszínen geofizikai felmérést is végeztünk. (Az eddigi munkákból részeredményeket mutattunk be a Fiatal Középkoros Régészek 12. konferenciáján (BTM) poszteren.)

^{Az egykori Kerekszenttamás templomának maradványai}

^{Zámoly középkori templomának romjai}

^{Pince maradványa Gánt - Boldogasszonykápolnán}

Az őszi kutatásokban részt vettek Bocsi Zsófia (levéltári források), Stibrányi Máté és munkatársai (MNMKK MNM NRI – Munifex Kft.), Lencsés Zsuzsanna (Fejér Vármegyei Kormányhivatal), Berta Adrián, Ekrik Ákos, Kolláth Ágnes, Kovács Bianka Gina, Kovács Gyöngyi, Zatykó Csilla (ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet).