Megjelent Benkő Elek és Zatykó Csilla szerkesztésében „A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban” című kötet. A hasonló című OTKA/NKFI kutatási program eredményeire támaszkodó tanulmánykötet a nemzetközi környezettörténeti, tájrégészeti kutatás főbb témáit, illetve ezek Kárpát-medencei vonatkozásait érinti (klímatörténet, erdő- és vízgazdálkodás, kolostortáj, földművelés, állattartás, központ és periféria), és a magyar honfoglalás előzményeitől a kora újkorig terjedő időszakot öleli fel.

A napokban jelent meg Szőke Béla Miklós „Die Karolingerzeit in Pannonien” című monográfiája a Römisch-Germanisches Zentralmuseum Leibniz-Forschungsinstitut für Archäologie és az Alexander von Humboldt-Stiftung támogatásával a Monogrpahien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 145. kötetként.

Az Intézetünkben dolgozó Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2020. áprilisában indította útjára a Megtestesült bronzkor című sorozatát. Ebben a kutatók arra vállalkoztak, hogy egy-egy konkrét bronzkori temetkezés leletei (használati tárgyak, edények, bronzékszerek és -eszközök), illetve az előkerült emberi maradványok segítségével megismertessék az érdeklődőket a bronzkor első ezer évében (Kr. e. 2500–1500 között) élt nők és férfiak életének és halálának körülményeivel.

A Kreatív Európa Program keretében 2018. júliusában útjára indult CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt célja az volt, hogy modern kézművesek segítségével újra alkossa a bronzkori Európa kiemelkedő régészeti kultúráinak kerámiaművességét és az ebből nyert inspirációkkal támogassa a modernkori kézművesség megújulását. Ennek egyik fontos állomása egy hangulatos dokumentumfilm elkészítése volt, mely 2019 óta Európa számos régészeti dokumentumfilm-fesztiválján került bemutatásra és nyert elismertséget.

A BTK Archeogenomikai Intézet az általuk végzett archeogenetikai kutatások előzetes eredményeinek bemutatására indított új sorozatot a honlapján. A sorozat nyitó bejegyzése a BTK Régészeti Intézet ősrégészeti kutatásait gazdagító, a bronzkor kutatására fókuszáló Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2015 óta végzett kutatásaihoz kapcsolódik. A kutatócsoport a bronzkor első ezer évére vonatkozóan (Kr. e. 2500–1500) végez bioarcheológiai kutatásokat is, többek között a korábbi Archeogenetikai Laboratóriummal és immár a BTK Archeogenomikai Intézettel együttműködésben. Ezek egyike a Balatonkeresztúron feltárt temetkezések komplex bioarcheológiai vizsgálata, mely nem várt távlatokat nyit e korszak kutatásban is. Ajánljuk figyelmükbe az új, a genetikai vizsgálatok első eredményeit bemutató írást a BTK Archeogenomikai Intézet honlapján, a kutatócsoportot képviselő Gerber Dániel, Szécsényi-Nagy Anna és Kiss Viktória tollából.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021. március 2-án hozott Irányító Testületi döntésének értelmében, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzat Maróth Miklós elnök úr általi jóváhagyásával a BTK Régészeti Intézettől leválasztott Archeogenetikai Laboratórium 2021. március 3-tól új, önálló szervezeti formában működik tovább kutatóközpontunkban Archeogenomikai Intézet néven.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének legutóbbi ülésén Balogh Balázst, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóját választották meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának. A kinevezés időtartama öt év: 2021. március 1-től 2026. március 31-ig érvényes. 

2020-ban Szőke Béla Miklós (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet), Ritoók Ágnes és Gergely Katalin (Magyar Nemzeti Múzeum) folytatták Zalavár-Vársziget régészeti kutatását. A lelőhely a Karoling-korban a Keleti Frank birodalom legkeletibb grófságának székhelye, közigazgatási és térítési központja (840–907), az Árpád-korban megyeszékhely (Colon civitas), ahol a magyar királyság egyik legkorábbi, a középkorban hiteles helyként működő, a török korban pedig végvárrá átalakított bencés kolostora (1019) állt.

A feltárást végző régészek, Ritoók Ágnes, Szőke Béla Miklós és Gergely Katalin, az alábbiak szerint összegzik kutatásaik legfrissebb eredményeit és további lehetőségeit:

A „Confinia et horizontes” című kiadvány a Német Régészeti Intézet frankfurti Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) új sorozata, melynek célja a legújabb őskori (újkőkori és bronzkori) kutatások eredményeinek bemutatása. Az új sorozat megnevezése latin és görög kifejezések ötvözésével hívja fel a figyelmet a határok és határrégiók átjárhatóságára, a kapcsolatok, a tudás, az ismeretek átadása, valamint a csere és kereskedelem által új távlatokat nyitó és teremtő jellegére. Az egyes kötetek a DAI RGK és nemzetközi partnerintézményei tudományos együttműködéseiben megvalósuló interdiszciplináris kutatásokat mutatják be a jövőben.

Dombóvár Város Önkormányzata felkérésére idén is folytatódott a Dombai család egykori rezidenciájának feltárása. Berta Adrián, fiatal kutatói ösztöndíjas munkatársunk vezetésével végzett terepi munkálatok elsődleges célja a korábbi években megkezdett déli épületszárny és a nyugati belső torony feltárásának a folytatása, valamint a 2019 őszén elvégzett geofizikai kutatások eredményei alapján a vár melletti település vizsgálatának a megkezdése volt.