A Régészeti Intézet szenior kutatóját, az Archaeolingua Kiadó vezetőjét Jerem Erzsébetet kollégák, barátok, ismerősök körében köszöntöttük 2022. január 10-én délután az MTA Humán Tudományok Kutatóháza galériáján. Az alkalomra készült album Erzsébet életének legfontosabb mozzanatait eleveníti fel — Jeleneteket egy hivatásból.
Intézetünk kutatója, Bollók Ádám 2021 novemberében és decemberében az Izraeli Régészeti Hatósággal együttműködésben nyugat-galileai késő ókori síregyüttesek leletanyagát tanulmányozta a Régészeti Hatóság gyűjteményeiben. A kutatóút lehetőséget nyújtott Bollók Ádám 2021-ben indult „A kereszténység helyi formái a kora középkorban: Kárpát-medence, Kelet-Balkán és Elő-Ázsia. Összehasonlító vizsgálatok" című Bolyai Kutatási Ösztöndíj keretében végzett munkájához kapcsolódó anyaggyűjtésre is.
A BTK Régészeti Intézet már a Magyarország Régészeti Topográfiája kötetek munkálatai során is fontos szerepet vállalt hazánk légirégészeti felderítésében. A hagyományos légirégészeti anyag legtöbbjét Miklós Zsuzsa (1948–2014) készítette. Miklós Zsuzsa halála nemcsak szakmai űrt hagyott az Intézet légirégészeti munkájában, de a gyűjteményi anyag szükségszerű revízióját is előrevetítette. Az utóbbi hónapokban Szabó Máté bevonásával került sor a munka első lépéseire a Régészeti Intézet Adattárának digitalizációs programja keretében.
2018-ban nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását a „The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe – YMPACT” című kutatási program, Volker Heyd professzor (Helsinki Egyetem, Finnország) vezetésével. 2019. április 25–26. között, mindössze négy hónappal a hivatalos kezdés után a Helsinki Egyetem adott otthont egy nemzetközi műhelytalálkozónak. A napokban jelent meg a találkozó tanulmánykötete, Volker Heyd, Kulcsár Gabriella és Bianca Preda-Bălănică szerkesztésében, az Archaeolingua Kiadó gondozásában.
Az elmúlt években a kutatók egy széleskörű európai és amerikai összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai program keretében sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját. A kutatás eredményei 2021. december 22-én jelentek meg a Nature-ben.
Projektindító megbeszéléssel kezdődött december 16-án a "Folyó, táj, település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhely-dinamikai kutatások a Körös-vidéken" című, NKFI által támogatott kutatási program.
Több Vác környéki sáncot a kutatás és az emlékezet részben a török korhoz, különféle török kori katonai hadműveletekhez köt, vagy elnevezésük a török kor emlékét idézi. Ilyen például a város délkeleti határában lévő Török-sánc, vagy egy törtvonalú sánc, mely a Második katonai felmérésen (1819–1869) még látható ("Alte Schanze"), de mára nagyrészt elpusztult.
A közelmúltban jelent meg a Horváth Friderika által összeállított, "Amiről a tárgyak mesélnek" című kiállítási katalógus. A kiadványban az a 270 darab tárgy kerül bemutatásra, melyek az Almáfüzitőn 2021. november 3-án nyílt állandó kiállítás tárlóiban tekinthetők meg.
Új bioarcheológiai témájú tanulmány foglalja össze a Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2015-2020 között folytatott kutatásainak eredményeit a Magyar Régészet 10. évf. (2021), 3. számában.
