A chicagoi Field Museum of Natural History által rendezett grandiózus kiállítás, a First Kings of Europe címet viselő tárlat hivatalos kísérő eseményeként megvalósult tudományos szimpózium 2023.04.26-28 között zajlott a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A rendezvény szervezőinek meghívására, a konferencián a tárlaton bemutatott régészeti korszakokkal foglalkozó, kiváló európai és amerikai szakemberek előadásait hallgathatták meg az érdeklődők. Az esemény célja, hogy tudományos igényességgel válaszolja meg a kiállítás fő témái – az őskori elit és a társadalmi egyenlőtlenségek – által felvetett kérdéseket. A konferencia részletes programja és az előadások absztraktjai a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján érhető el.

2023. április 22-én a Duna Televízióban mutatták be Az elveszett király című, II. András és Jolánta királyné feltételezett sírhelyének régészeti feltárásáról szóló ismeretterjesztő filmet, amelyben megszólalnak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai is: a BTK Történettudományi Intézetből Zsoldos Attila kutatóprofesszor és Bácsatyai Dániel tudományos munkatárs, a BTK Régészeti Intézetből Langó Péter tudományos munkatárs, a BTK Moravcsik Gyula Intézetből pedig Szovák Kornél igazgató.

Terepbejárásokkal és terepi mérésekkel folytatódtak idén tavasszal a FLOTT: Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken (NKFIH-OTKA K138353) program munkálatai.

„Interweaving Bell Beaker decorative motifs and textile patterns: Exploring technical and symbolic approaches during the 3rd millennium BCE in Europe” címmel március 21-én került megrendezésre a bécsi Természettudományi Múzeumban az az egynapos workshop (Human Evolution And Sciences, Bell Beaker Workshop), mely a Harangedényes Kultúra (Kr. e. 2550–1950) kerámiáinak díszítésvilágát és az egykori textilek lehetséges kapcsolatát vizsgálta. A 11 előadás áttekintést nyújtott e régészeti kultúra kutatási állapotáról, amely nevét a harang alakú edényeiről kapta. Ez a sajátos edénytípus, amelyet vízszintes sávokban elhelyezett geometrikus mintákkal díszítettek, előfordul Hollandiától Olaszországig, Britanniától Spanyolországon keresztül Magyarországig.

2023 tavaszán megindultak a „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” (K 143099) című NKFIH / OTKA projekt terepi munkálatai (projektvezető Kovács Gyöngyi). A csókakői vár egykori uradalmához tartozó falvak területén végeztünk terepbejárásokat, illetve az épített objektumok (pl. templomok) maradványainak dokumentálására geofizikai kutatásokat. A tavaszi terepmunkákkal a középkori Tímár, Veleg és Sárkány falu területét vizsgáltuk, a terepen nyert adatok kiegészülnek majd Bocsi Zsófia régész-történész oklevél-kutatásaival.

Benkő Elek, a Régészeti Intézet kutatóprofesszora, 2013–2021 között igazgatója, 2023. március 23-án tartotta székfoglaló előadását az MTA Székházában. „A pilisi ciszterci monostor az Árpád-korban” című előadásban az Árpád-korban az ország közepének (Medium Regni) nevezett központi területen található, 1184-ben alapított pilisi ciszterci monostor területén végzett több évtizedes kutatásokat foglalta össze.

A pandémiát követően először került megrendezésre 2023. március 13-18 között a kieli egyetem Joanna Mestorf Akadémiájának  interdiszciplináris régészeti konferenciája.

Nyolcvankét kutató nyerte el 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, köztük Bondár Mária, intézetünk tudományos tanácsadója. 

2023. március 1-től, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) élén végzett tíz éves megbízatásának lezárulása után visszatér Intézetünkbe Bánffy Eszter tudományos tanácsadó kollégánk, a DAI Forschungsstelle Budapest vezetője.

Bondár Mária „Késő rézkori temetkezések a Kárpát-medencében” című, 2018-ban az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) kezdődött kutatási projektjében Gál Erika archeozoológus számos temető állatcsontleleteit vizsgálja. A Balatonlelle-Rádpuszta-Templom mellett lelőhelyen feltárt, a Baden-kultúrához köthető 367. sírból különösen érdekes és ritka leletcsoport került napvilágra: 13 db átfúrt, többé-kevésbé töredékes kutyaszemfog. A jobb- és baloldali, valamint az alsó- és felső fogsorhoz való tartozásuk szerint a fogak legkevesebb hat példányból, életkorukat tekintve pedig kifejlett egyedekből származtak. A fogak többsége a halott lábánál helyezkedett el. A sír a temetési rítust illetően sem szokványos, hiszen a benne talált felnőtt nőt gyermekkoponyával a feje alatt temették el az időszámításunk előtti 4. évezred közepén.