A Magyar Építészet Napja alkalmából, Kós Károly születésnapján a Pesti Vigadó dísztermében adták át az építési és közlekedési miniszter által adományozható szakmai díjakat 2024. december 16-án. A régészeti örökségvédelem érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként vehette át a Schönvisner István-díjat Hadházy Aba Gézáné Vaday Andrea, intézetünk emerita tudományos tanácsadója. Vaday Andrea több mint fél évszázada, 1973-ban kezdte meg kutatói pályáját az MTA Régészeti Intézetében, idén szeptember 7-én ünnepelte 80. születésnapját.

2024. december 9-én mutatták be a Magyarország Nemzeti Atlasza sorozat Állam és nemzet című kötetét. A Kocsis Károly akadémikus főszerkesztésében, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének gondozásában megjelent kötetben „A Kárpát-medence a honfoglalás előtt” című fejezetben Kulcsár Gabriella szerkesztésében Bollók Ádám, Horváth Friderika, Marton Tibor, Masek Zsófia és B. Tóth Ágnes közreműködésével a palelotikumtól a magyar államalapításig kaphatunk áttekintést a Kárpát-Pannon régióról. A kötet magyar és angol nyelven nyomtatott és bárki számára online változatban is elérhető.

A hosszúhetényi (Baranya vármegye) római kori villagazdaság kutatásának és rekultivációjának új lendületet adott a Nemzeti Kulturális Alap 2024-ben elnyert támogatása. Ennek segítségével a Dombay-féle ásatások hitelesítésén és a romok megóvásán túl immár tudományos kérdések megválaszolására irányuló feltárásra is lehetőségünk nyílt a lelőhelyen.

December 5-én ünnepélyes gála keretében, a Magyar Nemzeti Múzeumban adták át a 2024-es elismeréseket a HUN-REN kutatóinak. Az eseményen tizennyolc kutató, köztük intézetünk két munkatársa, Benkő Elek és Masek Zsófia részesült kitüntetésben.

A népvándorlás kori régészeti leletkorpusz-sorozatok munkálatai a teljes magyarországi „hosszú népvándorlás kori” (Kr. u. 1–10/11. század) leletanyag összegyűjtésére, feldolgozására és a leletkorpusz létrehozására irányulnak. A jelenleg zajló, három év alatt megvalósuló projekt célja a magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozásának és forráskiadásának folytatása új elméleti és gyakorlati módszerek alapján, valamint a leletkorpusz online és nyomtatott formában történő közzététele. A november 26-án a HUN-REN BTK Régészeti Intézetében megrendezett könyvbemutatón a projekt első évében megjelent kiadványokat mutatták be.

Intézetünkben hosszú időre visszanyúló hagyománya van a középkori várak kutatásának. Tolna megye szintén része volt ennek a tudományos érdeklődésnek, ahol elsősorban Miklós Zsuzsa több évtizeden keresztül zajló kutatásait kell kiemelnünk, amelynek keretében a terület őskori és középkori várait vizsgálta. Szisztematikus munkája során, a hagyományos történeti (írott és térképészeti adatok), valamint hagyományos és roncsolásmentes (ásatás, terepbejárás, geodéziai felmérés, légifotózás) módszereket alkalmazott, az eredményeit pedig számos tanulmánya mellett monografikus formában is feldolgozta (2007).

A VAART projekt (NKFIH/OTKA K143099 projekt munkatervének megfelelően 2024 második felében is folytatódott a csókakői vár uradalmi településeinek kutatása. A munka a HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a székesfehérvári Szent István Király Múzeummal kötött együttműködési megállapodás keretében, valamint a Fejér Vármegyei Kormányhivatallal együttműködésben folyt.

A Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatához igazítva előadónapot szervezünk 2024. november 26-án:

Magyarországi kutatások eredményeként elsőként ismertették az ókori fazekastechnikák azonosítását szolgáló kis szögű neutronszórás (SANS) alkalmazását nano-méretű szemcsék és pórusok orientációjának elemzése révén. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont vezetésével, többek a között a HUN-REN BTK Régészeti Intézettel együttműködésben végzett vizsgálatok eredményeit a Scientific Reports új, nyílt hozzáférésű Novel application of SANS provides quantitative non-destructive identification of forming techniques in late Roman and early medieval pottery from Pannonia című tanulmányában John Gait, Katalin Bajnok, Nicolas Hugot, Friderika Horváth, Gérard Pépy, Darren Ellis és Adél Len mutatták be.

A „regölyi hercegnőként” is emlegetett előkelő női sírlelet Magyarország egyik emblematikus hun kori régészeti emléke, mely Regöly-Pénzesdombon került elő 1967-ben. Felfedezése és régészeti feldolgozása után közel ötven évvel széleskörű interdiszciplináris tudományos vizsgálatsorozat kezdődött a síregyüttes részét képező színes ékkövekkel kirakott nagyméretű övcsaton és fibulapáron.