Masek Zsófia kollégánk közreműködésével megjelent egy új, összefoglaló tanulmány a római kori herpályi pajzsdudor komplex kutatásáról: Zsófia Masek – Matthias Becker – Orsolya Heinrich-Tamáska – Hans-Ulrich Voß: Neue Studien zum spätkaiserzeitlichen Prachtschildbuckel von Herpály (Ungarn). A tanulmány az idén 100. kötetét ünneplő neves folyóirat, a Germania jubileumi kiadásában jelent meg.

2023 júliusában és augusztusában közel 500 négyzetméter területen végeztünk régészeti feltárásokat az egykori középkori vár területén, melynek során három korábbi és tíz újonnan megnyitott szelvénytben dolgoztunk, ezzel lefedve a teljes északi épületszárnyat és az egykori kaputorony maradványait. A viszonylag nagy felületen megkezdett feltárás eredményeként előkerültek a nyugati belső torony eddig feltáratlan maradványai, továbbá az északi épületszárny pincéjének eddig még ismeretlen részletei, a keleti belső torony teljes falszakasza, valamint a keleti várfal erre eső részlete.

Balatonkeresztúr határában a 2003–2004-ben zajló M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó ásatások során Fábián Szilvia vezetésével feltárt többkorszakos lelőhelyen bronzkorra keltezhető sírok is előkerültek. A HUN-REN BTK Régészeti Intézetében működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport (kutatócsoport-vezető: Kiss Viktória) kutatási programjával együttműködésben a fellelt sírok emberi maradványait genetikai vizsgálatnak vetették alá a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet kutatói. Az eredményekből a napokban jelent meg tanulmány az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában Gerber Dániel elsőszerzőségével.

Az Európai Régészek Szövetségének (EAA) 28. éves találkozója az észak-írországi Belfastban került megrendezésre 2023. augusztus 30. - szeptember 2. között. A konferencia teljes egészében hibrid formában került megrendezésre, így a regisztrált résztvevő a helyszínen és online is követhették a tudományos programot, illetve megtarthatták előadásaikat.

Idén egy két és fél hónapig tartó, rendkívül eredményes régészeti kutatás zárult augusztus végén Zalavár-Várszigeten, a Szent István által alapított bencés monostor területén. A Szőke Béla Miklós (HUN-REN BTK Régészeti Intézet), Ritoók Ágnes és Simonyi Erika (Magyar Nemzeti Múzeum) által vezetett ásatás a Magyar Kutatási Hálózat (korábban ELKH) és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet támogatásával folyó Mosaburg/Zalavár projekt keretében valósult meg.

A BTK Régészeti Intézet társszervezésével kerül sor a MASLAP projekt „Peristyle buildings in Late Antiquity: Architecture, Landscape and Function” című workshopjára Pécsett, 2023. szeptember 7-8. között.

Benkő Elek, az MTA rendes tagja 2023. március 23-án tartotta meg akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló már elérhető az MTA honlapján és Youtube csatornáján.

Augusztus 20-a alkalmából Magyar Érdemrend tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetést vehetett át Dr. Bondár Mária régész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója, és Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Dr. Raczkyné Dr. Kovács Gyöngyi régész, turkológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az ELKH BTK Régészeti Intézetének szervezésében idén is folytatódik a tíz éve megkezdett szisztematikus régészeti kutatás a Tolna vármegyei Dombóváron, a Dombai család egykori rezidenciájának maradványainál.

Június közepétől újra az ásóké, lapátoké és bontóeszközöké a főszerep Zalavár-Várszigeten  (1. kép). Folytattuk a sziget déli felén Priwina és Kocel (Chezil) Karoling grófok erődített udvarházának és 850-ben Szűz Mária tiszteletére felszentelt magántemplomának, majd az ezek felett/mellett már a 11. század elején felépített Szent Adorján templomnak és bencés monostornak a kutatását. A többször átépített, de egészen a 18. század elejéig állt épületegyüttesnek mára már csak az alapfalai, sőt gyakran csak az alapozási árkai maradtak meg. Ezért különösen fontos – bár nagyon időigényes feladat – a még megfigyelhető apró részletek pontos dokumentálása, hogy hitelesen rekonstruáljuk az épületegyüttes történetét, és meghatározzuk az egyes épületrészek, helyiségek rendeltetését (2. kép).