A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal "OTKA" kutatási témapályázat (K_21) c. felhívásra 2021. március 2-áig lehetett benyújtani kutatói kezdeményezésű, tematikus prioritások nélkül bármely tudományterületen végezhető ígéretes alapkutatási programok megvalósítására vonatkozó pályázatokat. Ebben az évben a pályázók 613 projektjavaslatot nyújtottak be, melyek közül 157 új kutatási projekt indulhat, összesen mintegy 6,3 milliárd forint támogatásból.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet munkáját segíti az elkövetkező négy évben Zatykó Csilla és munkatársai „Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken” című támogatott pályázata.
A Sebes-Körös folyó Kötegyán /Bihar m./ és Szeghalom /Békés m./ közötti szakaszának szabályozási térképe. /1799 előtt/
A tervezett program három kiválasztott Körös-menti mintaterületen a régészeti topográfia eredményei, roncsolásmentes terepi vizsgálatok, tájrégészeti, környezettörténeti kutatások összekapcsolásával egyszerre egy tematikus és egy módszertani kérdés megválaszolására vállalkozik. A középkori, folyószabályozások előtti Magyarország életének, gazdálkodásának fontos színterei a folyómenti vizes élőhelyek, a környezeti, klimatikus változásokra érzékenyen reagáló ártéri területek.
A Fekete-Körös folyó napjainkban, Városerdőnél (2021)
A kutatók a Körös-menti területek vizsgálatával arra a kérdésre keresik a választ, hogy a középkori közösségek települési mintázataikban és gazdálkodási stratégiáikban hogyan alkalmazkodtak ehhez a sajátos tájhoz és annak változásaihoz. A környezeti rekonstrukciók, a rendelkezésre álló, hagyományos, lelőhely-központú régészeti topográfiai adatok, valamint az újonnan végzett terepi mérések eredményeinek összevetésével komplexebb képet kapunk a középkor különböző időszakainak tájhoz, vízrajhoz alkalmazkodó közösségeiről, illetve a tájhasználat különböző módjairól. Kiemelt kutatási kérdés az Árpád-kor és késő középkor közti települési-gazdálkodási átmenet időszaka, ennek vízrajzi, környezeti kontextusba helyezett vizsgálata, valamint a vizes élőhelyek különböző tájhasználati emlékei, mint a malmok, tavak vagy a fokok.
Doboz és Sarkad /Békés m./ közötti új Óvári-csatorna térképe /1812/
A több intézmény kutatóit összefogó, négyéves projekt fontos módszertani törekvése, hogy a Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) vállalkozás három tesztterületre eső, máig publikálatlan eredményeit integrálja a hazai település- és környezetrégészeti kutatásba, ugyanakkor célja ezen korábbi eredmények módszertani felfrissítése, illetve konkrét kutatási kérdésekre koncentráló kiegészítése. Hangsúlyos kérdés az is, hogyan, milyen érvényességgel, milyen megszorításokkal használhatók napjainkban az MRT 80-as, 90-es évek legmagasabb tudományos elvárásainak megfelelő, de mára megújításra váró módszertannal feltérképezett adatai, akár a tudományos kutatás szempontjából, akár a regionális tervezések, örökségvédelmi feladatellátások során.
