A Századok legújabb, 2021/4. számában jelent meg Bálint Csanád, az ELKH BTK Régészeti Intézet professor emeritusának tanulmánya A „kettős honfoglalás” tételeiről címmel.

A BTK Régészeti Intézet bronzkori települési hálózatokat kutató csoportja közel 10 éve végez vizsgálatokat a közép-magyarországi régióban. A Duna-völgy két oldalán, a Benta völgyében, illetve a Csepel-szigetet kelet felől kísérő Kakucs régióban az egykori települési hálózat feltérképezése a cél. A térségben található erődített települések geoarcheológiai fókuszú kutatását 2021–2026 között a Lengyel Tudományos Alap támogatásával folytathatjuk tovább. A következő években a mai Duna medret kelet felől kísérő Ős-Duna meder és ártér tájegységének összetett földrajzi, környezettörténeti és régészeti településtörténeti tanulmányozását tervezzük. A kutatások egyik fő kérdése, milyen szerepet játszott a Duna a Kárpát-medence őskori történetében?

Megjelentek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Örökségvédelem Kollégiumának döntései, amelyek között több, a BTK Régészeti Intézetből benyújtott, vagy intézeti kutatáshoz kapcsolódó támogatott pályázat is található.

Az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 72/1, 2021 nyarán megjelent száma két bronzkori, négy római, egy késő ókori, két népvándorlás kori és egy középkori tematikájú tanulmányt, egy megemlékezést és két könyvrecenziót tartalmaz. A kötet megújult arculata a változó olvasási szokásokhoz idomulva alkalmazkodik a tudományos publikációk digitális terjesztése és olvasása következtében a szakfolyóiratok előtt álló modern követelményekhez. Intézetünk munkatársai a kötetben két társszerzős tanulmányt és két recenziót jegyeznek.

Döbrököz keleti részén, a Kapos jobb partján, a folyó árteréből egy-két méterrel kiemelkedő egykori szigeten állnak a falu középkori várának romjai. Ma mindössze két magasabb és néhány kisebb falcsonk látható a felszínen, míg a többi falszakasz helye a föld kidomborodása alapján valószínűsíthető.

Ma délután a BTK új intézetigazgatói kinevezéseinek keretében, Balogh Balázs főigazgató úr felterjesztésével és Maróth Miklós elnök úr hozzájárulásával a következő három évre (2021. július 1–2024. június 30.) a Régészeti Intézet igazgatójának Kulcsár Gabriellát nevezték ki.

Kedves Olvasóink!

Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.

A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.

A Hódmezővásárhely régészeti topográfiája kutatási program keretében munkatársaink a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban folytatták a korábbról ismert lelőhelyek adatainak és leletanyagának revízióját.

Zalavár-Várszigeten, a Karoling-kori Mosaburg és az Árpád-kori Colon civitas területén kisebb megszakításokkal 1948 óta folynak ásatások. A Szőke Béla Miklós (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete) és Ritoók Ágnes (Magyar Nemzeti Múzeum) által idén megkezdett kutatás elsődleges célja a 850. január 24-én Szűz Mária tiszteletére felszentelt, majd 1019-ben Szt. Adorján tiszteletére újraszentelt templom körül létesített temető még bolygatatlan részeinek feltárása.

„Social context of late medieval and early modern deforestation periods in the Apuseni Mountains (Romania) based on an integrated evaluation of historical and paleobotanical records” címmel jelent meg a közelmúltban munkatársaink cikke az Environmental Archaeology című folyóiratban.