Míg a legtöbb ma élő európai felnőtt bármiféle kényelmetlenség nélkül képes tejet inni, a világ felnőtt népességének kétharmada, 5000 évvel ezelőtt pedig szinte a teljes felnőtt populáció bizonyos mértékű egészségügyi problémákkal szembesülhetett, ha túl sok tejet fogyasztott. A tej ugyanis laktózt (tejcukor) tartalmaz, ami ha nem emésztjük meg, akkor a vastagbélbe kerülve görcsöket, hasmenést és puffadást okozhat, ami laktóz-intolerancia néven ismert. A laktóz emésztéséhez laktáz enzimet kell termelnünk a bélrendszerünkben. Ameddig anyatejen él, szinte minden csecsemő szervezete termel laktázt, de ennek mértéke az emberek többségénél az elválasztást követően, majd a serdülőkor beköszöntével gyorsan lecsökken.

A Balatonhoz közeli Szóládon 2005-2010 között magyar-német tervásatás keretében tártak fel egy kis langobard kori temetőt. A feltárás az MTA Régészeti Intézete és Német Régészeti Intézet keretében működő frankfurti Römisch-Germanische Komission közös projektjeként valósult meg Uta von Freeden és Vida Tivadar vezetésével. A munkákba Daniel Winger 2010-ben kapcsolódott be.

Zalavár-Várszigeten a brno-i Masaryk Egyetem Régészeti és Muzeológiai Tanszékének munkatársai 2010-ben, majd 2015-ben magnetométeres méréseket végeztek, amelyeket kilenc kisebb egységnél georadar (GPR) mérésekkel is ellenőriztek. A Vársziget központi részének nyugati oldalán és keleti szárnyán, az egész szigetnek mintegy kétharmadán (kb. 10 ha) elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok célja az volt, hogy a régészeti feltárások alapján rekonstruált települési szerkezetet és annak változásait hitelesítsék, illetve kiegészítsék.

A Nemzetközi Archeozoológiai Tanács (International Council for Archaeozoology, ICAZ) a régészeti állattanra specializálódott kutatók legnagyobb nemzetközi szervezete: több mint 500 tagot és 19 munkacsoportot foglal magába. Vezetőségét az elnök és a tíztagú Végrehajtó Bizottság mellett a 39 tagot számláló Nemzetközi Bizottság (Intenational Committee, IC) alkotja. Ebben a bizottságban, amelybe szakmai ajánlás és a szervezet tagságának szavazata révén lehet bekerülni, hazánkat 2018 óta Gál Erika kolléganőnk képviseli, aki önkéntes munka keretében a munkacsoportok koordinálását is ellátja négy éve.

Kísérleti projektünk első fázisa, a módszertani és logisztikai előkészületek után következhetett a munka érdemi és legizgalmasabb része, a főzés. Mivel a kísérletsorozat elsődleges célja annak megfigyelése volt, hogy a tűz milyen jellegzetes, főzésre utaló nyomokat hagy az edényeken, ezért négy alapvető, ezt befolyásoló tényezőt vizsgáltunk a főzések alkalmával.

2022. június 17-19. között a dél-angliai Bournemouthban került sor a The Prehistoric Society által rendezett Europa Conference 2022: Sans frontières: mobility and networks in Neolithic Europe konferenciára.

2022. június 10-én tartották az ausztriai Schallaburgban a „Reiternomaden in Europa – Hunnen, Awaren, Bulgaren, Ungarn“ című kiállítás szakmai megnyitóját. A tárlat a kora középkori nomád népek és egyéb közösségek tárgyi kultúrájának egy fontos áttekintése.

Intézetünk kutatója, Kiss Viktória, továbbá Polgár Péter vezetésével 2002-ben több mint három hektárnyi területen, öt hónapon át zajlott régészeti leletmentés az M7-es autópálya építéséhez kapcsolódóan Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő II (M7/S-1) többkorszakos lelőhelyén. Régészeti állattani szempontból a legfigyelemreméltóbb lelet a 370. számú gödörben talált, a radiokarbon-kormeghatározás alapján a Kr.u. 5–6. századra keltezhető teljes hiúz- és négy kutyacsontváz volt.

A Dombai család egykori rezidenciájának régészeti kutatása 2014-ben kezdődött Berta Adrián vezetésével, Dombóvár Város Önkormányzatának finanszírozásával és a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiumának támogatásával. A lelőhelyen immár nyolc éve tartó feltárás során hagyományos régészeti és geofizikai módszerek segítségével sikerült feltérképezni a vár kiterjedését, tisztázni a főbb építési periódusait és megismerni a jellemző rétegtani viszonyait. Az előkerült nagy mennyiségű leletanyag a vár középkori és hódoltság kori életére vonatkozóan nyújt értékes adatokat.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és a BORBAS projekt szeretettel vár minden érdeklődőt Pusztainé dr. Fischl Klára: Borsodivánka 2022 – Egy bronzkori tell feltárásának legújabb eredményei című előadására, majd ezt követően P. Fischl Klára, Tobias L. Kienlin, Pusztai Tamás: A Rend nyomában – 4000 éves települések a Bükkalján és a Borsodi-síkság területén című kötet bemutatójára.