Közép-Európa neolitizációja, mely az ún. vonaldíszes kerámia és az újkőkori életmód számos elemének a Kr. e. 6. évezred utolsó harmadában és a Kr. e. 5. évezred elején történt együttes megjelenésével jellemezhető, régóta az európai ősrégészet egyik fókuszpontja. A jelenség földrajzi elterjedésének északnyugati peremén, az Aisne folyó völgyében évtizedek óta folyik a téma intenzív, szisztematikus kutatása.

A 2023. november 2-3-án megtartott „Hagyomány – Örökség – Megújulás. Középkori és kora újkor régészet Magyarországon 3: eredmények, kérdések, feladatok a 21. században” című konferencián kutatóink több előadással és poszterrel képviselték intézetünket.

2023 szeptemberétől csatlakozott a Régészeti Intézethez Soós Eszter, aki az „Egy germán közösség a római kora császárkori Pannoniában. A Vinár-cseraljai temető komplex régészeti elemzése” (PD 134712) című posztdoktori kutatását kezdte meg az Intézetben.

A Magyar Tudomány Ünnepe az MTA által 2003 óta minden év novemberében megrendezett országos programsorozat, amely hagyományosan a kor legtöbb kérdést felvető problémáira ad tudományos, megalapozott, közérthető válaszokat. A rendezvénysorozathoz kapcsolódóan 2023. november 27-én, hétfőn „Velünk élő történetek. Tradíciók és válaszutak a régészeti kutatásban” címmel előadónapot szervezünk a Régészeti Intézet alapításának 65. évfordulója alkalmából.

A Horvát Régészeti Társaság (Hrvatsko Arheološko Društvo) Tisućljeća među rijekama – arheologija međurječja, azaz Évezredek folyók között – folyóközi régészet címmel rendezte meg éves gyűlését 2023. október 2–6. között a baranyai Pélmonostoron (Beli Manastir). A konferencia helyszínéül a Baranyai Örökség Néprajzi Központjának (Etnološki centar baranjske baštine) épülete szolgált, ez az intézmény ápolja és mutatja be a terület sokszínű kulturális örökségét, multietnikus jellegét.

A BTK Régészeti Intézetében folyó, Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon c. kutatási projekt (NKFIH „OTKA” K 143099 / VAART-projekt) 2023 végén zárja első évét. Az év folyamán számos esemény történt a projekt életében (szakmai konzultációk, terepbejárások, archeometriai és geofizikai mérések, konferenciák, raktári munka stb.). Az alábbi fotókkal a csókakői vár (Fejér vármegye) ásatásai során előkerült leletanyag feldolgozásának néhány mozzanatába engedünk bepillantást.

Az ELTE Science podcast adása már korábban is beszámolt az őskori közösségeket érintő archeogenetikai kutatásokról. Az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában nemrégiben napvilágot látott bronzkori genetikai tanulmány kapcsán most Gerber Dániel bioinformatikus, a tanulmány elsőszerzője és Kiss Viktória, a kutatás vezetője kapott meghívást. Az adásban a balatonkeresztúri sírokról, a többes temetkezés értelmezésének kérdéseiről és az elkészült arcrekonstrukcióról is szó volt.

Bálint Csanád akadémikus, a Régészeti Intézet volt igazgatója, jelenlegi kutatóprofesszor emeritusa idén ünnepli 80. születésnapját. Ebből az alkalomból 2023. október 2-án délután az MTA Humán Tudományok Kutatóházában szűk baráti körének tagjai és a Régészeti Intézet munkatársai köszöntötték őt.

2023. szeptember 26-án került sor az MTA Lendület Programjának ünnepélyes eredményhirdetésére, ahol a nyertes pályázók röviden be is mutatták kutatási projektjeiket. Az idei pályázati felhívásra 108 érvényes pályázat érkezett. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri, valamint a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke 2023. május 31-én döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről. Idén 19 új kutatócsoport alakulhat meg.

A Régészeti Intézet folyóirata, az Antaeus legújabb 38. száma a bronzkor kutatásának legújabb eredményeiből nyújt tartalmas válogatást. A nyolc tanulmányt tartalmazó kötet már teljes egészében és cikkenként is letölthető intézetünk honlapján.