2022. augusztus 31. és szeptember 3. között – 146 év után először – Budapest adott otthont az egyik legrangosabb nemzetközi régészeti konferenciának. A 60 ország csaknem tizenötezer régészét tömörítő EAA (European Association of Archaeologists/Európai Régészek Szövetsége), melynek jelenlegi elnöke Bánffy Eszter, a frankfurti székhelyű DAI Römisch-Germanische Kommission főigazgatója, a BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, minden évben más európai nagyvárosban rendezi meg éves találkozóját.

Zalavár-Vársziget régészeti kutatása ebben az évben a lelőhely legösszetettebb múltú, és a későbbi beavatkozásoktól leginkább bolygatott déli harmadán, különösen nehéz körülmények között zajlott.

Kovács László, aki több mint fél évszázada mindenki által szeretett tagja, volt igazgató-helyettese, kitűnő kutatója a Régészeti Intézetnek, idén augusztus 27-én ünnepelte 80. születésnapját. Ebből az alkalomból köszöntöttük a BTK Régészeti, Történettudományi, és Archeogenomikai Intézetek, az ELTE Régészettudományi Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve több vidéki múzeum munkatársaival közösen.

A régészeti feltáró munkákat hagyományosan a szárazabb, nyári hónapokra ütemezik. Ebben az időszakban azonban az extrém hőség jelenthet komoly egészségügyi kockázatokat az ásatásokon dolgozó munkatársak számára. A tavalyi évben országos átlagban 21 napon haladta meg Magyarországon a napi középhőmérséklet a hőségriasztás elsőfokú figyelmeztető fokozatának elrendeléséhez szükséges 25 °C-os küszöbértéket. Ezzel szemben az 1970-es években éves szinten hazánkban átlagosan kevesebb, mint három napon álltak fenn ilyen hőmérsékleti viszonyok. Az éghajlatváltozás ezen aspektusa tehát különösen hátrányosan érinti a nyílt színen régészeti terepmunkát végző munkatársakat, akiknek ezúton is felhívnánk a figyelmét a megfelelő folyadékpótlásra és a rendszeres pihenőidő szükségességére. Szelepcsényi Zoltán elemzése.

A BORBAS projekt (Borsod Region Bronze Age Settlements) résztvevői 10 éve kutatják a Bükkalja és a Délborsodi-Mezőség 4000 évvel ezelőtti településtörténetét. A projekt vezetői Tobias Kienlin (Kölni Egyetem), Pusztai Tamás (MNM) és munkatársunk, Pusztainé dr. Fischl Klára (Miskolci Egyetem/BTK RI). Az évforduló alkalmából 2022. augusztus 29-30-án Bükkábrányban, a Jószerencse házában egy nemzetközi workshop keretében a bronzkori települési hálózatokat vizsgáló projektek legújabb eredményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tudományos üléssel egyidőben kerül sor A rend nyomában című kötet helyi bemutatójára és egy vándorkiállítás megnyitására.

Míg a legtöbb ma élő európai felnőtt bármiféle kényelmetlenség nélkül képes tejet inni, a világ felnőtt népességének kétharmada, 5000 évvel ezelőtt pedig szinte a teljes felnőtt populáció bizonyos mértékű egészségügyi problémákkal szembesülhetett, ha túl sok tejet fogyasztott. A tej ugyanis laktózt (tejcukor) tartalmaz, ami ha nem emésztjük meg, akkor a vastagbélbe kerülve görcsöket, hasmenést és puffadást okozhat, ami laktóz-intolerancia néven ismert. A laktóz emésztéséhez laktáz enzimet kell termelnünk a bélrendszerünkben. Ameddig anyatejen él, szinte minden csecsemő szervezete termel laktázt, de ennek mértéke az emberek többségénél az elválasztást követően, majd a serdülőkor beköszöntével gyorsan lecsökken.

A Balatonhoz közeli Szóládon 2005-2010 között magyar-német tervásatás keretében tártak fel egy kis langobard kori temetőt. A feltárás az MTA Régészeti Intézete és Német Régészeti Intézet keretében működő frankfurti Römisch-Germanische Komission közös projektjeként valósult meg Uta von Freeden és Vida Tivadar vezetésével. A munkákba Daniel Winger 2010-ben kapcsolódott be.

Zalavár-Várszigeten a brno-i Masaryk Egyetem Régészeti és Muzeológiai Tanszékének munkatársai 2010-ben, majd 2015-ben magnetométeres méréseket végeztek, amelyeket kilenc kisebb egységnél georadar (GPR) mérésekkel is ellenőriztek. A Vársziget központi részének nyugati oldalán és keleti szárnyán, az egész szigetnek mintegy kétharmadán (kb. 10 ha) elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok célja az volt, hogy a régészeti feltárások alapján rekonstruált települési szerkezetet és annak változásait hitelesítsék, illetve kiegészítsék.

A Nemzetközi Archeozoológiai Tanács (International Council for Archaeozoology, ICAZ) a régészeti állattanra specializálódott kutatók legnagyobb nemzetközi szervezete: több mint 500 tagot és 19 munkacsoportot foglal magába. Vezetőségét az elnök és a tíztagú Végrehajtó Bizottság mellett a 39 tagot számláló Nemzetközi Bizottság (Intenational Committee, IC) alkotja. Ebben a bizottságban, amelybe szakmai ajánlás és a szervezet tagságának szavazata révén lehet bekerülni, hazánkat 2018 óta Gál Erika kolléganőnk képviseli, aki önkéntes munka keretében a munkacsoportok koordinálását is ellátja négy éve.

Kísérleti projektünk első fázisa, a módszertani és logisztikai előkészületek után következhetett a munka érdemi és legizgalmasabb része, a főzés. Mivel a kísérletsorozat elsődleges célja annak megfigyelése volt, hogy a tűz milyen jellegzetes, főzésre utaló nyomokat hagy az edényeken, ezért négy alapvető, ezt befolyásoló tényezőt vizsgáltunk a főzések alkalmával.