2025. október 20-án került sor az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet munkatársa, Fülöp Kristóf doktori disszertációjának nyilvános védésére. Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Doktori Program keretében benyújtott A halomsíros időszak észak-alföldi temetkezéseinek összehasonlító vizsgálata a temetési rituálén keresztül. A hamvasztás technológiája című értekezés vitája summa cum laude eredménnyel zárult. A fokozat odaítéléséről az Intézmény Doktori Tanácsa dönt.
A disszertáció elsődleges célkitűzését a régészeti kutatásokban eddig nem, vagy kevéssé hangsúlyozott késő bronzkori hamvasztási technológia minél teljesebb rekonstrukciója jelentette. Ennek elméleti alapját egy olyan eseménytörténeti szemlélet képezte, mely a hamvasztásra, mint kiterjedt, – a halotti máglyán és a test elégésén térben és időben is messze túlmutató – események láncolatára tekint. A kérdés technológiai és kulturális szempontú vizsgálatához a disszertáció a hamvasztásos temetkezések folyamatsorát négy nagy időbeli szakaszra, a hamvasztást megelőző fázisra (1), a hamvasztás fázisára (2), a hamvasztást követő fázisra (3) és a sírbahelyezés fázisára (4) osztotta. Ezen belül is a test előkészítésétől a sírgödrök betemetéséig 16 technológiai fázis került részletes tárgyalásra.
Az elméleti és gyakorlati – többek között kísérleti régészeti és tárgybiográfiai – módszerek kidolgozásának és alkalmazásának régészeti hátterét a késő bronzkor eleji halomsíros kultúra disszertációban feldolgozott, két publikálatlan birituális temetője, Jobbágyi–Hosszú-dűlő és Rákóczifalva–Bivaly-tó jelentették. A 220, illetve 107 temetkezés és egyéb objektum, valamint a bennük elhelyezett változatos mellékletek eseménytörténeti és tárgybiográfiai szemléletű adatfelvétele lehetőséget biztosított nemcsak a hamvasztás teljes temetési folyamatsort érintő technológiai rekonstrukciójára, de egyúttal lehetővé tette a két egykorú, de földrajzilag és kulturálisan is részben eltérő lelőhely e kérdés mentén történő összehasonlítását is, és így további fontos adatokkal szolgál a középső és késő bronzkor fordulójának összetett történeti képének teljesebb megértéséhez.
A PhD értekezés témavezetője V. Szabó Gábor volt.
Gratulálunk a kiváló eredményhez!