Munkatársunk, Kolláth Ágnes, 2026. május 15–17. között az 8th Annual Post-Medieval Archaeology Congress c. nemzetközi konferencián vett részt a Londontól délre fekvő Reading városában. A rendezvény szervezője az idén alapításának 60. évfordulóját ünneplő Society for Post-Medieval Archaeology tudományos társaság volt.

A konferencia első napján a keynote előadásra került sor, valamint a résztvevők helyben megtekinthették a Museum of English Rural Life vidéki Angliával foglalkozó kiállítását. A második napon a readingi egyetem területét egykor magába foglaló, 18. századi főúri birtok és park maradványainak bejárására nyílt lehetőség egy helytörténész vezetésével.

^{A readingi Museum of English Rural Life bejárata, ahol a konferencia megnyitójára került sor.}

^{A konferencia előadásainak helyet adó readingi egyetem (University of Reading) kampusza madártávlatból. Jól láthatóak az egykor itt elterülő, 18–19. századi főúri rezidencia és park még létező elemei.}

^{A 16. században lerombolt apátság köveiből épült 19. századi St. James’s Church Reading központjában.}

Az összesen több mint hetven előadás szombaton és vasárnap a readingi egyetemen, három, egymással párhuzamosan futó szekcióban zajlott, valamint kerekasztal beszélgetésekre is sor került. A témák a 16–17. századtól egészen a napjainkig tartó időszakot felölelték, számos kutatási területet érintve, melyek a hazai felfogás szerint már inkább a néprajzhoz vagy a kulturális antropológiához tartoznak. Az előadók Nagy-Britannia mellett számos további európai országból (pl. Norvégia, Lengyelország, Olaszország, Portugália, stb.), illetve a világ legváltozatosabb tájairól érkeztek, Indiától a Karib-tengeri szigetvilágon át Grönlandig.

A Kárpát-medence kora újkori régészete saját szekciót kapott, melyre vasárnap reggel került sor. Mivel a kongresszus egyik kiemelt témája idén a „káros szenvedélyek régészete” volt, a magyar résztvevők főként eköré építkeztek. Kolláth Ágnes előadásának címe „I don’t drink coffee, I take milk, my dear…”: changes in the types and functions of liquid containers in former Ottoman Hungary around the turn of the 17th and 18th centuries volt, melyben különféle folyadéktároló edények kulturális jelentőségét vizsgálta. Tomka Gábor (MNM) egyes pipatípusok elterjedését befolyásoló tényezőket elemzett, Papp Adrienn (BTM; PPKE BTK) pedig a budai pasák palotájában feltárt, bizonyos esetekben alkoholfogyasztásra utaló üvegleleteket mutatott be. A negyedik magyar résztvevő, Rakonczay Rita (ELTE BTK RI) egy másik, épített örökségre fókuszáló szekcióban a salzburgi érseki palota (Neue Residenz) részben általa vezetett feltárásainak eredményeit ismertette.

^{Kolláth Ágnes előadást tart a 8th Annual Post-Medieval Archaeology Congress c. rendezvényen az angliai Reading város egyetemén.}

Az előadásokkal kapcsolatban számos izgalmas kérdés érkezett, illetve az egykori Oszmán Birodalom területéről vagy ahhoz hasonló kulturális közegből származó kollégák értékes információkkal segítették a magyar szakembereket egyes tárgytípusok lehetséges funkcióit illetően.

Összességében véve a konferencia rendkívül sokszínű és nagyon tanulságos volt, legfőképpen abból a szempontból, hogy hogyan értelmezik Európa-szerte és a világ más tájain a „középkor utáni régészet” fogalmát, és milyen témák keltik fel a kutatók érdeklődését.

Kollégánk részvételét a rendezvényen a „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” című NKFI/OTKA K–143099. számú projekt tette lehetővé.