A „regölyi hercegnőként” is emlegetett előkelő női sírlelet Magyarország egyik emblematikus hun kori régészeti emléke, mely Regöly-Pénzesdombon került elő 1967-ben. Felfedezése és régészeti feldolgozása után közel ötven évvel széleskörű interdiszciplináris tudományos vizsgálatsorozat kezdődött a síregyüttes részét képező színes ékkövekkel kirakott nagyméretű övcsaton és fibulapáron.

^{A regölyi polikróm ötvöstárgyak 3D szerkezeti ábrái: A: kengyelfibula, B: övcsat (Grafika: Szinyei V.)}

A kutatás munkatársunk, Horváth Eszter „Ötvösművesség két korszak határán” című, az NKFIH támogatásával 2014-2019 között megvalósult posztdoktori projektjének részét képezte, melynek befogadóintézménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete volt. A kutatás tudományos együttműködés keretében valósult meg, Mozgai Viktória, Bajnóczi Bernadett (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet), Aradi László Előd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet) és Topa Boglárka (Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtan Tanszék, Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézet) geológusok részvételével.

A roncsolásmentes természettudományos módszereket integráló elemzések a regölyi ötvöstárgyak alapanyagainak és technológiájának azonosításán keresztül a készítés szervezeti hátterének megvilágítását tűzte ki célul. A kutatás azon az elgondoláson alapult, hogy a készítés körülményei és folyamatának szerveződése közvetlen bizonyítékok (pl. műhelyre utaló jelenségek és tárgyak) hiányában is megismerhetők és rekonstruálhatók. A kész termékeket vizsgálva közvetett betekintést nyerhetünk a műhelyek nyersanyagellátásába, infrastrukturális hátterébe és a munkamegosztásba, ami lehetővé teszi az egykori műhelyek léptékének, színvonalának és szerepének érzékeltetését, valamint az azonos műhelyből származó tárgyak rokonságának feltárását.

A vizsgálati eredményeket ismertető, nyílt hozzáférésű tanulmány a hun kori polikróm ötvösség első átfogó értékelését nyújtja, tárgyalva e színes ékköveket felhasználó ötvösművészet szerepét a korabeli elit reprezentációjában. Az eredmények újszerűsége és tudományos értéke a következő pontokban foglalható össze: 

A közös használat és sírbatétel ellenére a regölyi ékszerek eredete nem azonos: a fibulapár és az övcsat eltérő kézművesek és műhelyek termékei. Míg a csat egy magas színvonalú, központi szerepet betöltő, feltehetően a bizánci császári udvar számára dolgozó műhelyhez köthető, a fibulák készítése egy alacsonyabb színvonalú és regionális jelentőségű helyszínre utal. Tulajdonosa a fibulapárt szerezte be először, a csat később egészítette ki a készletet.

^{Az ékkövek befoglalásának szerkezeti sajátosságai a regölyi csaton. (Fotó: Horváth E.)}

A tárgyakat díszítő gránátok geológiai származási helyének meghatározásában a tanulmány elsőként kísérelte meg a pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok (SEM-EDX) Raman-mikrospektroszkópiával történő megtámogatását. A felszíni és felszín alatti analitikai módszerek kombinált alkalmazása hatékony, a vitatott esetekben is sikeres megoldásnak bizonyult.

^{A regölyi tárgyakon azonosított gránáttípusokok reprezentatív Raman spektrumai. (Grafika: Aradi L. E.)}

A regölyi fibulák a korábban kizárólag antik vagy kora középkori tárgyakon azonosított portugál, észak-indiai és kelet-indiai eredetű gránátok használatának első és legkorábbi bizonyítékai a népvándorlás korából.

^{A potenciális gránátlelőhelyek osztályozása, valamint a regölyi gránátberakások kémiai összetétele MgO–CaO kétváltozós diagramon ábrázolva
a pásztázó elektronmikroszkópos (SEM-EDX) adatok alapján. (Grafika: Mozgai V.)}

A regölyi tárgyak különböző gránáttípusainak előfordulási aránya alapján a szerzők a gránátellátás összetett hálózatának két eltérő szintjét különítették el. Az elsődleges beszerzés a műhely és a nyersanyagkitermelő vagy feldolgozóközpont közvetlen kapcsolatát jelenti, míg a másodlagos beszerzés a különböző forrásokból származó és különböző színvonalon megmunkált gránátok véletlenszerű választékának forgalmából származik.

^{A megmunkálás minőségi sokfélesége a regölyi fibulák gránátberakásain. (Fotó: Horváth E.)}

A fibulapár és a csat készítésében megmutatkozó jelentős eltérések az elit különböző szintű luxusáról árulkodnak, betekintést nyújtva a „regölyi hercegnő” polikróm ékszereinek társadalmi kontextusába, a presztízs és a minőség közötti összefüggésekbe.