Munkatársunk, Kolláth Ágnes Akadémiai Ifjúsági Díjat vehetett át 2022. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
Munkatársunk, Kolláth Ágnes Akadémiai Ifjúsági Díjat vehetett át 2022. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
2022. február 1-jével csatlakozott a Régészeti Intézethez, azon belül is a Lendület Mobilitás Kutatócsoport csapatához Szabó Nóra, aki az Ősrégészeti osztály bronzkori településkutatással foglalkozó projektjeiben vesz részt. A Régészeti Intézet egyik kiemelt törekvése, hogy rövidtávú, ún. mag-projektek indításával a hosszabb távú, tudományos kutatási stratégiai programok folytatását és jövőjét támogassa.
2022. február 1-jével csatlakozott a Régészeti Intézethez, azon belül is a Lendület Mobilitás Kutatócsoport csapatához Szabó Nóra, aki az Ősrégészeti osztály bronzkori településkutatással foglalkozó projektjeiben vesz részt. A Régészeti Intézet egyik kiemelt törekvése, hogy rövidtávú, ún. mag-projektek indításával a hosszabb távú, tudományos kutatási stratégiai programok folytatását és jövőjét támogassa.
Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Múzeumban 2022. január 26-án ismeretterjesztő előadást tartott Masek Zsófia, Gepidák a Tisza-vidéken és Hódmezővásárhelyen címmel. A rendezvény a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozat 2021–2022. évi szemeszterének 3. előadása volt. Az évek óta megszervezett előadássorozat folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők számára a hódmezővásárhelyi fókuszú régészeti kutatások megismerésére, amelyhez publikációs lehetőség is kapcsolódik.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet műszaki ügyintéző - grafikus közalkalmazotti munkakör betöltésére. A részletek ITT olvashatóak.
Jelentkezési határidő: 2019. november 15.
„Nem várható olyan pillanat, amikor hirtelen megoldjuk a magyar őstörténet problémáit – mondja a Mandinernek Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus. Szerinte bizonyos kérdések tisztázására a genetikai vizsgálat az egyetlen bevethető módszer, az őstörténet-puzzle legsűrűbb részét pedig csak most kezdik el kirakni. Szóba kerül az Árpád-ház és a honfoglaló magyarok eredete, valamint a hunok is.”
Az Archaeogenetikai Laboratórium vezetője, Mende Balázs kollégánk a Mandinernek adott interjúban a fenti témák mellett beszélt a jelenlegi legfontosabb kutatási programokról, a labor munkájáról, valamint a régészek, antropológusok, archeogenetikusok közötti folyamatos párbeszéd fontosságáról.
"Nagyon sűrű mostanában a laborunk szakmai programja, ami egyfelől nagyon jó érzés, hogy sok év után végre összeállnak a dolgok, Szécsényi-Nagy Anna kolléganőmmel, a laboratórium szakmai vezetőjével ugyanakkor egyre több megkeresésre kell nemet mondanunk, vagy halasztást kérnünk. Az Árpád-népe projekt keretében zajlanak a 9-11. századi népességek genetikai jellemzését célzó vizsgálatok, éppen visegrádi temetkezésekből tervezünk mintavételeket, illetve nemrég kaptuk meg elemzésre a zalavári temetők teljes genom eredményeit.
A harvardi Medical School szakembereivel együttműködésben folynak az oroszországi minták teljes genom elemzései, Szeifert Bea kolléganőm PhD-disszertációja keretében több őstörténeti relevanciájú oroszországi szérián dolgozik, Gerber Dániel bioinformatikus kollégánk pedig erősen küzd, hogy pl. velem, földi halandóval is megértesse, ami számára egyértelmű.
A napokban adtuk le publikálásra az Urál keleti felén található híres Ujelgi temető genetikai elemzését is tartalmazó cikkünket, amit első szerzőként Csáky Veronika jegyez. Személy szerint nagy érdeklődéssel várom a székelyföldi középkori temetők vizsgálatát, ami Anna OTKA-projektje keretében zajlik. Ez sajnos a COVID miatt késedelmet szenved, de a székelyföldi falvak jelenlegi népességének vizsgálata már szépen előrehaladt. A kutatócsoportunk kapacitásait egyre inkább az ERC-SYN projekt általunk vállalt feladatainak teljesítése köti le, ennek jelenlegi laborfeladatait fiatal PhD-ösztöndíjas kollégánk, Gyuris Balázs látja el.
Vaskori és bronzkori népességek vizsgálatában is érdekeltek vagyunk, amelyek elsődlegesen nem képezik a magyar őstörténet kutatás első vonalát, azonban úgy véljük, hogy a Kárpát-medence jóval a honfoglalás előtti genetikai viszonyainak ismerete is releváns része az őstörténeti kutatásoknak. Eljöhet az az idő, amikor a Kárpát-medence archaikus népességeinek genetikai adatbázisa elér egy kritikus szintet és nagyon sok mindent tisztábban fogunk látni."
További részletek a mandiner.hu portálon olvashatóak.
A BTK Régészeti Intézet digitalizálási stratégiájában a Rajztár hagyományos gyűjteménye kiemelt helyen szerepel, melynek teljes nagysága a nyilvántartás szerint meghaladja a 46.000 darabot. Erre az anyagra alapozva Horváth Friderika vezetésével sikerrel nyújtottuk be 2021 júniusában a Hungarian Research Data Alliance (HRDA), az MTA Könyvtár és Információs Központ és az ELKH Titkársága által meghirdetett kutatási adatok archiválása témájú pilot-projektet. Az adatok megosztásával és kereshetővé tételével a gyűjtemény tudományos és társadalmi hasznosulásának növelése a célunk.
A Régészeti Intézet szenior kutatóját, az Archaeolingua Kiadó vezetőjét Jerem Erzsébetet kollégák, barátok, ismerősök körében köszöntöttük 2022. január 10-én délután az MTA Humán Tudományok Kutatóháza galériáján. Az alkalomra készült album Erzsébet életének legfontosabb mozzanatait eleveníti fel — Jeleneteket egy hivatásból.
