A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete tisztelettel meghívja Önöket Szelepcsényi Zoltán kollégánk "Korrelatív biom modellek alkalmazása bizonyos növényföldrajzi kérdések értékelése céljából különböző tér- és időablakok mellett" című doktori disszertációjának munkahelyi vitájára.

A BTK Régészeti Intézetében NKFIH támogatással indult FLOTT projekt (Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken) keretében a program résztvevői a Békés megyei Geszt és Mezőgyán határában végeztek intenzív terepbejárásokat, geofizikai és drónos felméréseket.

A Bergeni Egyetem és az intézményben működő Humans and materiality kutatócsoport nemzetközi régészeti konferenciát rendezett a norvégiai Bergenben 2022. szeptember 15–17. között, Human Agency and Global Challenges: Re-Centering Social Change in Archaeology címmel.

A Magyarországi Humboldt-Egyesület az Alexander von Humboldt Alapítvány támogatásával Natur, Mensch, Technologie   ̶  Nature, Humans, Technology címmel szervez konferenciát 2022. szeptember 15-17. között Budapesten.

2022. szeptember 30-án, pénteken kerül sor Bölcsészet sokszínűen – Kutatók Éjszakája a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban című rendezvényünkre. A részletes program elérhető a Katt(anj) a tudományra projekt honlapján, illetve a Kutatók Éjszakája hivatalos oldalán. A program Facebook-eseménye itt található. A legtöbb rendezvény előzetes regisztráció nélkül látogatható, viszont néhány program regisztrációhoz kötött, amely a hivatalos honlapon keresztül érhető el. A rendezvény koncerttel, Beck Zoltán és Grecsó Krisztián zenés irodalmi pódiumestjével zárul.

2022. augusztus 31. és szeptember 3. között – 146 év után először – Budapest adott otthont az egyik legrangosabb nemzetközi régészeti konferenciának. A 60 ország csaknem tizenötezer régészét tömörítő EAA (European Association of Archaeologists/Európai Régészek Szövetsége), melynek jelenlegi elnöke Bánffy Eszter, a frankfurti székhelyű DAI Römisch-Germanische Kommission főigazgatója, a BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, minden évben más európai nagyvárosban rendezi meg éves találkozóját.

Az azonos című, tavasszal megjelent könyv után augusztus 29-30-án az NKA Magyar Géniusz Program támogatásával kiállítás nyílt és workshop is megrendezésre került Bükkábrányban a Jószerencse házában.

Zalavár-Vársziget régészeti kutatása ebben az évben a lelőhely legösszetettebb múltú, és a későbbi beavatkozásoktól leginkább bolygatott déli harmadán, különösen nehéz körülmények között zajlott.

Kovács László, aki több mint fél évszázada mindenki által szeretett tagja, volt igazgató-helyettese, kitűnő kutatója a Régészeti Intézetnek, idén augusztus 27-én ünnepelte 80. születésnapját. Ebből az alkalomból köszöntöttük a BTK Régészeti, Történettudományi, és Archeogenomikai Intézetek, az ELTE Régészettudományi Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve több vidéki múzeum munkatársaival közösen.

Míg a legtöbb ma élő európai felnőtt bármiféle kényelmetlenség nélkül képes tejet inni, a világ felnőtt népességének kétharmada, 5000 évvel ezelőtt pedig szinte a teljes felnőtt populáció bizonyos mértékű egészségügyi problémákkal szembesülhetett, ha túl sok tejet fogyasztott. A tej ugyanis laktózt (tejcukor) tartalmaz, ami ha nem emésztjük meg, akkor a vastagbélbe kerülve görcsöket, hasmenést és puffadást okozhat, ami laktóz-intolerancia néven ismert. A laktóz emésztéséhez laktáz enzimet kell termelnünk a bélrendszerünkben. Ameddig anyatejen él, szinte minden csecsemő szervezete termel laktázt, de ennek mértéke az emberek többségénél az elválasztást követően, majd a serdülőkor beköszöntével gyorsan lecsökken.