A „Grundprobleme der frühgeschichtlichen Entwicklung im mittleren Donauraum” nemzetközi konferencia-sorozat a legrangosabb olyan nemzetközi régészeti fórum Közép-Európában, amely összekapcsolja a késő vaskor, a római provinciális régészet, a közép-európai Barbaricum és a népvándorlás kor aktuális régészeti kutatását. Az idei, 36. „Grundprobleme”-konferencia helyszíne az alsó-ausztriai Mistelbach volt.
A konferenciát a bécsi egyetem régészeti intézete (Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie der Universität Wien) szervezte intézményi összefogásban (további szervező intézmények: Österreichischen Archäologischen Institut der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bécs; Leibniz-Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europa, Lipcse; MAMUZ – Schloss Asparn/Zaya und Museum Mistelbach; Zentrum für Museale Sammlungswissenschaften der Universität für Weiterbildung Krems; Landessammlungen Niederösterreich, Sammlungsbereich Urgeschichte und Historische Archäologie).
A konferencia idei tematikája a deponálási szokások köré épült fel: Frühgeschichtliche Deponierungen – Wie – Was – Warum? Az előadások az elrejtett kincsleletekkel, éremleletekkel, áldozati együttesekkel kapcsolatos deponálási szokásokat vizsgálták, számos megközelítésből tárgyalva azok lehetséges motivációit. Az értelmezések jelentős része emelte előtérbe a településtörténeti és tájrégészeti összefüggéseket.
A konferencián osztrák, német, cseh, szlovák, lengyel és ukrán kollégák előadásain túl számos magyar kolléga eredményei is bemutatásra kerültek – a rendezvény további előadói voltak Blay Adrienn, Heinrich-Tamáska Orsolya, Kovács Péter, Marczel Krisztina, Prohászka Péter, valamint Szenthe Gergely is. A szerda délutáni fórumon és az esti beszélgetéseken a nagy múltú konferenciasorozat jövőjéről is sok szó esett.
A rendezvényen az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetét Masek Zsófia és Soós Eszter képviselték.
Soós Eszter a poszer szekcióban mutatta be futó pályázatának (PD 147993) aktuális eredményeit szerzőtársaival, Jan Jílekkel (Masarykova univerzita, Brno) és Klara de Deckerrel (Universität Münster). A Kr. u. 1–2. századi Pannonia provincia területéről előkerült, a közép-európai Barbaricummal közvetlen összefüggést mutató leletek és leletegyüttesek magyarországi kutatása mindeddig az 1960-as évek régészeti értelmezését tükrözte. A legújabb nemzetközi kutatási eredményeken alapuló, a tárgyak eredeti, barbaricumi szerepére és analógiáira fókuszáló analízis számos új eredményt hozott a lelőhelyek keltezésében és közép-európai kapcsolatrendszerében. Jelen konferencián a Vinár-cseraljai hamvasztásos temető mellett a Sopron (római kori Scarbantia) területéről ismert, germán típusú leletanyagra is kitértünk.
Masek Zsófia és Kyrylo Myzgin (Uniwersytet Warszawski) közös előadásukban a hun üstöket érintő új kutatási eredményeiket ismertették. Az elmúlt években, elsősorban a fémkeresős kutatások fellendülésének köszönhetően számos új hun kori üstlelet vált ismertté Közép- és Kelet-Európa területéről, Magyarországról, Romániából, Lengyelországból és Ukrajnából. Ezek a felfedezések általánosságban megerősítenek számos elképzelést, elméletet az üstök elterjedéséről, a hozzájuk kapcsolódó deponálási szokásokról; de számos új információt is hordoznak a tárgyak tipológiájával és a formaváltozatok térbeli elterjedésével kapcsolatban. Az előadás részletesebben elsősorban a nyolc új ukrajnai lelet alapján levonható következtetésekkel foglalkozott. A Kárpátoktól keletre eső térség jelentősége az üstök szempontjából jelenleg sokkal erősebben látható, mint korábban; a régió szerepe a tárgytípus formai alakulásában jóval nagyobb szereppel bírt a korábban feltételezettnél. A térség hun kori leletanyagának áttekintésével a hun kori hatalmi központok és az elithez köthető régészeti anyag kérdéseit is érintettük.
