Megjelent A változás állandósága. Humán tudományi kutatások a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban, 2012–2025 című tanulmánykötet, melynek írásai a kutatóközpont és intézeteinek történetét és kutatásait mutatják be különböző tudományterületek nézőpontjából. A különleges intézménytörténeti kötet a kutatóközpont főigazgatója, Balogh Balázs 60. születésnapja alkalmából készült.

A kötet címe – A változás állandósága – Balogh Balázs egyik gyakran elmondott megállapítását idézi fel: a korábban önálló intézetek 2012-es összevonása óta a kutatóközpont működésében egyetlen dolog állandó: a változás.

A könyv tanulmányai olyan kérdések köré szerveződnek, amelyek jóval túlmutatnak az intézménytörténeten: miként lehet a genetikai adatokat felelősen beépíteni a múltról alkotott történeti képbe; hogyan alakítja át a digitalizáció az irodalomtudomány és a zenetudomány kutatási módszereit; miként őrizhetők meg és tehetők egyszerre kutathatóvá a nemzeti kultúra kiemelkedő szöveges, tárgyi, képi és hangzó forrásai; és hogyan segíthetnek ezek a vizsgálatok pontosabban megérteni, kik voltunk, hogyan gondolkodtunk, és milyen kulturális örökséget hordozunk ma is.

A kötet írásai a kutatóközpont és intézeteinek történetét és kutatásait járják körül, különböző tudományterületek nézőpontjából. Régészeti mélységekben kutatva vagy irodalmi magasságokba emelkedve, művészi módon, szatirikus éllel vagy természettudományos pontossággal megfogalmazva, filozofikusan vagy dallamosan, történelmi vagy intézményantropológiai elemzésként kibontakoztatva – ahogyan Borsos Balázs fogalmaz az előszóban.

A kötetben a Régészeti Kutatóintézet igazgatója, Kulcsár Gabriella és Bollók Ádám, a Történeti korok régészete osztályvezetője A régészettudomány egy magyarországi intézményének útjai az elmúlt másfél évtizedben– személyes nézőpontból című tanulmányukban az 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia keretei között létrejött Régészeti Kutatócsoport, majd 1967-től Régészeti Intézet, jelenleg – az elmúlt kicsit több mint fél évtized három fenntartóváltása után – 2025. augusztus 1-től az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Régészeti Kutatóintézet történetét tekintik át a 2012 és 2025 közötti időszakban.

Balogh Balázs 2009-ben vette át az akkori MTA Néprajzi Kutatóintézet vezetését, majd a kutatóintézetek 2012-es összevonása után 2021-ig főigazgató-helyettesként, azóta pedig főigazgatóként vesz részt a kutatóközpont irányításában, vezetői pályája tehát végigkísérte a kutatóközpont létrejöttét és működésének meghatározó időszakát. Az ELTE HTK kutatóintézeteinek vezetői által összeállított intézménytörténeti kötetet ünnepélyes keretek között adták át a főigazgató 60. születésnapja alkalmából tartott rendezvényen. 

A tanulmánykötetet Borsos Balázs, az MTA rendes tagja, a Néprajztudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora, igazgatóhelyettese, valamint Molnár Antal, a kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a Történettudományi Kutatóintézet igazgatója szerkesztette.

A teljes kötet elérhető és letölthető online, az ELTE HTK Kiadványtárában.

Részletes ismertetése a Humán Tudományok Kutatóközpontja honlapján olvasható.