Csókakő várában - az MNV Zrt. anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megelőző régészeti feltárása keretében és munkatársainak (Szöllősy Csilla régész, Pokrovenszki Krisztián régész-térinformatikus) szervezésében - ez évben is folytatódik a régészeti kutatás. Az ásatás irányítói Kovács Gyöngyi (MTA BTK Régészeti Intézet) és Hatházi Gábor (EMMI). A székesfehérvári, budapesti, szegedi kollégák között az ásatáson részt vett Kolláth Ágnes, az intézet fiatal kutatói ösztöndíjasa is.
A Csákok által a Vértes hegyoldalában megépített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló középkori sziklavára, középkori birtokosai között - a király mellett - olyan családokat találunk, mint a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak. A törökök 1543-44-ben foglalták el a várat és a 15 éves háború (1593-1606) egy-két évétől eltekintve 1687-ig uralták.
A vár 2015-ben bekerült a Nemzeti Várprogramba, ami az 1990-es évek óta tartó többé-kevésbé rendszeres régészeti kutatásokat és műemléki helyreállításokat új dimenziókba helyezi a jövőben.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai 2015. július 5. és 10. között kutatóúton jártak Erdélyben.
A csíksomlyói ferences templom híres, 600 éves Madonna-kegyszobráról készülő tanulmánykötet kapcsán lehetőség nyílt a műtárgy minden eddiginél alaposabb helyszíni vizsgálatára. E munkában történészek és művészettörténészek mellett restaurátorok és korszerű, roncsolásmentes eszközöket kezelő szakemberek is részt vettek. A munkába az MTA BTK Régészeti Intézete is bekapcsolódott, technikai megfigyelésekkel és fotódokumentációval (Benkő Elek), illetve endoszkópiás vizsgálatokkal (Mende Balázs Gusztáv).
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról.
Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI) és Ritoók Ágnes (MNM) vezetésével júniusban folytatódott Zalavár-Vársziget régészeti kutatása. A néhány éve megtalált Karoling-kori királyi palota közelében nagyméretű oszlopszerkezetes faépületek nyomai, kőkemencék, tároló vermek és egy felékszerezett kislány sírja kerültek elő. Sikerült befejezni az Árpád-kori ispáni központ, Colon civitas palánkkal kerített gazdasági udvarának feltárását, napvilágra került a Szt. Adorján bencés monostor cölöpös alapozású kerítőfalának és egy ahhoz csatlakozó osztófalnak egy-egy szakasza, valamint a késő középkori – kora újkori végvár palánkfalának és erődítési árkának újabb maradványa. A feltárás déli szélén egyelőre nem járt sikerrel a Karoling-kori Mária-templom (az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostor temploma) épületmaradványainak azonosítása. A kő- és homokbányászással teljesen feldúlt területen csak a templom körül eltemetettek nagy mennyiségű csontmaradványa árulkodik arról, hogy már a templom helyének közvetlen közelében folyt az ásatás. A feltáráson Masek Zsófia és Miháczi-Pálfi Anett (MTA BTK RI), valamint az ELTE BTK régészhallgatói vettek részt. 
