ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez (The Ornamental Vocabulary of the Tenth Century in the Carpathian Basin. Form-historical Studies in the Decorative Arts of the Hungarian Conquest Period) (Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet 2015)
ISBN 978-615-5254-02-4. XXX+698 p, 198 kép
A szóládi langobard kori temető régészeti leletanyagát feldolgozó nemzetközi kutatócsoport tagjai 2015. július 23-án 10 órától munkatalálkozót (workshop) tartanak az MTA BTK Régészeti Intézetében.
A Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts, Frankfurt am Main és a MTA BTK Régészeti Intézete együttműködése (2005-2016) keretében tartandó rendezvény célja a szóládi langobard kori temetőről készülő monográfia előkészítése, a régészeti és archaeometriai adatok, és az eddigi kutatási eredményeinek összevetése. A temető embertani anyagán végzet fizikai antropológiai, molekuláris biológiai (DNS) és izotóp (Str, N, O) vizsgálatok előzetes eredményei 2014 novemberében a PLOS ONE folyóiratban jelentek meg. A szóládi temető népességi modellje egy patrilokális, csoportidegen személyeket befogadó közösség képét mutatja, amely egy generáció után elhagyta a települést.
A régészeti kutatások célja a leletanyag értékelése, és összevetése a természettudományos kutatások eredményeivel a közösség társadalmi tagozódásának, kulturális és etnikus identitásának, valamint kapcsolatrendszerének meghatározása céljából. A munkatalálkozó programja itt érhető el.
A projekttel kapcsolatos hír az alábbiakban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, a workshopról készült beszámoló a Deutsches Archäologisches Institut honlapján olvasható.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai 2015. július 5. és 10. között kutatóúton jártak Erdélyben.
A kutatóút célja tavi ás lápi üledékminták gyűjtése volt „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című OTKA-pályázat (vezető kutató: Benkő Elek) keretében.
A kutatóúton az Intézet részéről Benkő Elek, Jakab Gusztáv és Sümegi Pál vett részt, a fúrás és a mintagyűjtés munkájában Sümegi Pált Rovó János és Sümegi Balázs segítette. Komoly segítséget jelentett a Maros Megyei Múzeum (László Keve, Győrfi Zalán, Bencze Ünige), a Kovászna Megyei Önkormányzat (Papucs András), az Agora Munkacsoport (Ambrus László) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Tóth Attila, Demeter László) munkatársainak közreműködése a terepi munkákban.
A csíksomlyói ferences templom híres, 600 éves Madonna-kegyszobráról készülő tanulmánykötet kapcsán lehetőség nyílt a műtárgy minden eddiginél alaposabb helyszíni vizsgálatára. E munkában történészek és művészettörténészek mellett restaurátorok és korszerű, roncsolásmentes eszközöket kezelő szakemberek is részt vettek. A munkába az MTA BTK Régészeti Intézete is bekapcsolódott, technikai megfigyelésekkel és fotódokumentációval (Benkő Elek), illetve endoszkópiás vizsgálatokkal (Mende Balázs Gusztáv).
2015. július 22-én, szerdán 14 órakor az Adelaide-i Egyetem munkatársa dr. Laura Susanne Weyrich "Ancient DNA sequencing of Neandertal dental plaque reveals the history of human disease (DNS vizsgálatok fogkőből, a neandervölgyi ősemberektől napjainkig) címmel tart előadást Intézetünk tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.
Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról.
A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.
A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.
Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.
Ugyanekkor jelent meg két korábbi konferencia kötete: Insediamenti e cultura materiale fra tarda antichità e medioevo (Ed.: N. Busino - M. Rotili. Cimitile 2015. 387 p.) és a “Aristocrazie e società fra transizione romano-germanica e alto medioevo” (Ed.: C. Ebanista - M. Rotili. Cimitile 2015. 440 p.) címmel.
Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI) és Ritoók Ágnes (MNM) vezetésével júniusban folytatódott Zalavár-Vársziget régészeti kutatása. A néhány éve megtalált Karoling-kori királyi palota közelében nagyméretű oszlopszerkezetes faépületek nyomai, kőkemencék, tároló vermek és egy felékszerezett kislány sírja kerültek elő. Sikerült befejezni az Árpád-kori ispáni központ, Colon civitas palánkkal kerített gazdasági udvarának feltárását, napvilágra került a Szt. Adorján bencés monostor cölöpös alapozású kerítőfalának és egy ahhoz csatlakozó osztófalnak egy-egy szakasza, valamint a késő középkori – kora újkori végvár palánkfalának és erődítési árkának újabb maradványa. A feltárás déli szélén egyelőre nem járt sikerrel a Karoling-kori Mária-templom (az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostor temploma) épületmaradványainak azonosítása. A kő- és homokbányászással teljesen feldúlt területen csak a templom körül eltemetettek nagy mennyiségű csontmaradványa árulkodik arról, hogy már a templom helyének közvetlen közelében folyt az ásatás. A feltáráson Masek Zsófia és Miháczi-Pálfi Anett (MTA BTK RI), valamint az ELTE BTK régészhallgatói vettek részt.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.
