Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át Gabler Dénes Jenő, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a római kori Pannonia provincia története és a kor kerámiáinak vizsgálata terén elért jelentős, sokrétű régészeti és kortörténeti kutatómunkája, valamint elkötelezett oktatói és aktív szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

 Gabler Dénes Tanár úrnak, Kollégánknak ezúton is szívből gratulálunk.

http://mta.hu/mta_hirei/akademikusok-vezeto-kutatok-reszesultek-allami-kituntetesben-augusztus-20-alkalmabol-136700/

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19

2015. augusztusában folytatódik a Pest megyei Kakucs határában található Kakucs-Turján mögött középső bronzkori település régészeti kutatása. A 2013-ban megkezdett feltárásokat a Lengyel Kutatási Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a poznań-i Adam Mickiewicz Egyetem, a kieli Christian-Albrechts Universität és az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatócsoportjai végzik Mateusz Jaeger, Johannes Müller, Kulcsár Gabriella vezetésével, széles tudományos együttműködés keretei között.

A lelőhely légifelvételei (Czajlik Zoltán, Miklós Zsuzsa), majd geofizikai felmérése (Márkus Gábor) alapján régészeti talajtani fúrásokat végeztünk a lelőhelyen (Pető Ákos, Serlegi Gábor) és az eredmények figyelembevételével a központi településrészen az egyik legígéretesebb, házra utaló jelenséget választottuk vizsgálatunk tárgyává (Kiss Viktória, Serlegi Gábor, Szeverényi Vajk, Nicole Taylor). A ház feltárását folytatjuk ebben az évben is, a leletek resturálásával (Gucsi László), további archeobotanikai minták elemzésével (Chris Gissel) párhuzamosan. Célunk az összetett belső szerkezetű település minél teljesebb megismerése, ezen belül egy ház feltárása, továbbá a település mikroregionális és regionális összefüggésekben való értékelése.

A kutatási programról bővebben olvashatunk az alábbi oldalakon:
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-7389
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-8095

A szóládi langobard kori temető régészeti leletanyagát feldolgozó nemzetközi kutatócsoport tagjai 2015. július 23-án 10 órától munkatalálkozót (workshop) tartanak az MTA BTK Régészeti Intézetében.

A Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts, Frankfurt am Main és a MTA BTK Régészeti Intézete együttműködése (2005-2016) keretében tartandó rendezvény célja a szóládi langobard kori temetőről készülő monográfia előkészítése, a régészeti és archaeometriai adatok, és az eddigi kutatási eredményeinek összevetése. A temető embertani anyagán végzet fizikai antropológiai, molekuláris biológiai (DNS) és izotóp (Str, N, O) vizsgálatok előzetes eredményei 2014 novemberében a PLOS ONE folyóiratban jelentek meg. A szóládi temető népességi modellje egy  patrilokális, csoportidegen személyeket befogadó közösség képét mutatja, amely egy generáció után elhagyta a települést.  

A régészeti kutatások célja a leletanyag értékelése, és összevetése a természettudományos kutatások eredményeivel a közösség társadalmi tagozódásának, kulturális és etnikus identitásának, valamint kapcsolatrendszerének meghatározása céljából.  A munkatalálkozó programja itt érhető el.

A projekttel kapcsolatos hír az alábbiakban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, a workshopról készült beszámoló a Deutsches Archäologisches Institut honlapján olvasható.

Csókakő várában - az MNV Zrt. anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megelőző régészeti feltárása keretében és munkatársainak (Szöllősy Csilla régész, Pokrovenszki Krisztián régész-térinformatikus) szervezésében - ez évben is folytatódik a régészeti kutatás. Az ásatás irányítói Kovács Gyöngyi (MTA BTK Régészeti Intézet) és Hatházi Gábor (EMMI). A székesfehérvári, budapesti, szegedi kollégák között az ásatáson részt vett Kolláth Ágnes, az intézet fiatal kutatói ösztöndíjasa is.
A Csákok által a Vértes hegyoldalában megépített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló középkori sziklavára, középkori birtokosai között - a király mellett - olyan családokat találunk, mint a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak. A törökök 1543-44-ben foglalták el a várat és a 15 éves háború (1593-1606) egy-két évétől eltekintve 1687-ig uralták.
A vár 2015-ben bekerült a Nemzeti Várprogramba, ami az 1990-es évek óta tartó többé-kevésbé rendszeres régészeti kutatásokat és műemléki helyreállításokat új dimenziókba helyezi a jövőben.

2015. július 22-én, szerdán 14 órakor az Adelaide-i Egyetem munkatársa dr. Laura Susanne Weyrich "Ancient DNA sequencing of Neandertal dental plaque reveals the history of human disease (DNS vizsgálatok fogkőből, a neandervölgyi ősemberektől napjainkig) címmel tart előadást Intézetünk tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez (The Ornamental Vocabulary of the Tenth Century in the Carpathian Basin. Form-historical Studies in the Decorative Arts of the Hungarian Conquest Period) (Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet 2015)
ISBN 978-615-5254-02-4. XXX+698 p, 198 kép

A csíksomlyói ferences templom híres, 600 éves Madonna-kegyszobráról készülő tanulmánykötet kapcsán lehetőség nyílt a műtárgy minden eddiginél alaposabb helyszíni vizsgálatára. E munkában történészek és művészettörténészek mellett restaurátorok és korszerű, roncsolásmentes eszközöket kezelő szakemberek is részt vettek. A munkába az MTA BTK Régészeti Intézete is bekapcsolódott, technikai megfigyelésekkel és fotódokumentációval (Benkő Elek), illetve endoszkópiás vizsgálatokkal (Mende Balázs Gusztáv).

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai 2015. július 5. és 10. között kutatóúton jártak Erdélyben.

A kutatóút célja tavi ás lápi üledékminták gyűjtése volt „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című OTKA-pályázat (vezető kutató: Benkő Elek) keretében.

A kutatóúton az Intézet részéről Benkő Elek, Jakab Gusztáv és Sümegi Pál vett részt, a fúrás és a mintagyűjtés munkájában Sümegi Pált Rovó János és Sümegi Balázs segítette. Komoly segítséget jelentett a Maros Megyei Múzeum (László Keve, Győrfi Zalán, Bencze Ünige), a Kovászna Megyei Önkormányzat (Papucs András), az Agora Munkacsoport (Ambrus László) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Tóth Attila, Demeter László) munkatársainak közreműködése a terepi munkákban.

Intézetünk három kutatója, Takács Miklós, Bajkai Rozália és Merva Szabina a Horvát Tudományos Akadémia Régészeti Intézete meghívásának eleget téve részt vett a második alkalommal megszervezett Međunarodni znanstveni skup srednjovjekovne arheologije - Mediaeval Settlements in the Light of Archaeological Sources című, középkori telepek kutatásával foglalkozó konferencián. A két napos nemzetközi találkozó 2015. június 2-3-án zajlott Zágrábban. A konferencia a kontinentális Horvátország középkori településrégészetével foglalkozó szakemberek találkozója volt, amelyen a környező országok (Szlovénia, Szerbia, Csehország) számos szakembere mellett magyar részről az NK 104533. számú OTKA projekt három munkatársa számolt be kutatásairól. (lsd. az absztrakt-kötetet: )

A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.

Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.