A napokban zárult a visegrádi Sibrik dombon elhelyezkedő lelőhely idei feltárása. A többkorszakos lelőhely régészeti kutatása 2013-ban vett új lendületet, amelyben az Intézetünk és a visegrádi Mátyás Király Múzeum közötti keretmegállapodás értelmében a Régészeti Intézet egyik fiatal kutatója, Merva Szabina is részt vesz. Az utóbbi három év kutatásainak többek között tanulsága az, hogy a 4. századi római erőd elhagyott falai között először nem az államalapítás korában, hanem korábban, már a 8. század végén, s a 9. században folyt élet. Az utóbbi két évben a Takács Miklós vezette OTKA-pályázat támogatásával nyílt lehetőség interdiszciplináris kutatásra a mikrorégióban (vegetációtörténeti kutatás, radiokarbon keltezés, anyagvizsgálatok, geofizikai kutatások). A mintavételezés szerves részét képezi a Sibrik-dombon feltárt lelőhely is, így segítve elő a 8-11. századi lelőhelykomplexum minél árnyaltabb megismerését.
A kora középkori horizont mellett az idei sibriki ásatás (ásatásvezető: Boruzs Katalin, MNM-MKM) legjelentősebb lelete egy 13. század első felére keltezhető cölöpszerkezetes építmény, melynek betöltésében unikális leletegyüttes: két pénzverőtő és műhelyhulladék került elő. Tekintettel arra, hogy a 13. századra vonatkozó visegrádi pénzverésről írott forrás nem áll rendelkezésre, a leletegyüttes egy idáig nem ismert kérdéskör megoldásához szolgáltat adatokkal.