A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából "A Lendület-program a bölcsészettudományokban" címmel szervez tudományos ülésnapot.

Az ülésen az MTA BTK Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője, Kiss Viktória és fiatal kutatója, Király Ágnes "A bölcsészettudomány új eszközei, a bioarcheológia és a bioszociális régészet" címmel tart előadást.

A tudományos ülés ideje és helye:
2016. november 17. (csütörtök) 10,00–14,00 óra
MTA Székház, Nagyterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet)

A rendezvény részletes programja az alábbi oldalon tekinthető meg.

2016 októberében, a Pest megye őskori és középkori várai c. OTKA projekt keretében (K 108756) terepbejárásokat folytattunk számos vármaradványnál. A projekt eredeti vezetője, Miklós Zsuzsa 2014-ben elhunyt, így a kutatások befejezése, az adatok kiegészítése – külső kutatók közreműködésére is számítva –  a Régészeti Intézet munkatársaira maradt, Kovács Gyöngyi vezetésével. A kutatási program mintegy 100 vár leírását és értékelését öleli fel. Ennek keretében most elsősorban középkori várakat, várhelyeket kerestünk fel. Rögzítettük a maradványok, a sáncok, árkok, falak mai állapotát, az elmúlt években, évtizedekben beállt változásokat, pontosítottunk terepi adatokat. Az ipolydamásdi várnál az MTV1 forgató stábja is megjelent, az alkalmazott műszeres felmérésekről, a csúcstechnológiát képviselő műszerekről készített felvételeket. A terepbejárásokon a Régészeti Intézet kutatói , Kovács Gyöngyi, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence, Zatykó Csilla mellett Terei György (Budapesti Történeti Múzeum) és Novotnik Ádám (Pest megyei Kormányhivatal) régészek vettek részt.

Az MTA BTK Régészeti Intézet kiadásában, Bollók Ádám, Csiky Gergely és Vida Tivadar szerkesztésében megjelent az Intézet kutatóprofesszora, nyugalmazott igazgatója, Bálint Csanád akadémikus 70. születésnapja alkalmából összeállított, "Zwischen Byzanz und der Steppe/Between Byzantium and the Steppe" címet viselő ünnepi kötet. A könyv magyar, német, osztrák, francia, brit, amerikai, olasz, lengyel, szlovák, román és orosz kutatók tanulmányait tartalmazza. A kötetet Falko Daim, a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseum főigazgatója, az MTA tiszteleti tagja mutatja be 2016. november 10-én, csütörtökön este 18:20-kor, az Intézet keretei között működő, Hatalom és kultúra a kora középkori Kárpát-medencében NKFI kutatócsoport szervezésében megrendezésre kerülő "Facing and Transforming – Transformation und Konflikt" című nemzetközi konferencia keretében.

A meghívó itt látható.

A "Hatalom és kultúra a Kárpát-medencében a korai középkorban" NKFI pályázat témája keretében az MTA BTK Régészeti Intézet 2016. november 10-11. között nemzetközi konferenciát rendez.

A római birodalom összeomlása és a magyar honfoglalás és megtelepedés között eltelt fél évezred igen mozgalmas és változatos a Kárpát-medence történetében.  Az egymást váltó népek az érintkezés számtalan formáját és módját hozták létre, amelyeket az eltérő társadalmi helyzet, kulturális és területi hagyomány, adottságok határoztak meg. A gyakran változó mozgásterek és erőviszonyok a hatalom és a kultúra találkozásának, egymásra hatásának egyedülállóan gazdag és változatos vizsgálati lehetőségeit teremtették meg. 

A konferencia előadásai azt elemzik, hogy a hatalom és kultúra találkozásainak milyen módjai és megjelenési formái voltak, s ezek hogyan változtak. 

A konferencia helyszíne a Jakobinus Terem.  

A részletes programért kérjük kattintson az alábbi linkre:

Program letöltése

próba

A pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet kerekasztal-konferenciát szervez „At the Gates of the Balkans – Prehistoric communities of the Baranya/Baranja region and the adjacent areas” címmel. A konferenciát Pécsett rendezzük meg 2017. február 23–25. között. További információkért, kérjük, kattintson az alábbi linkre.

Felhívás - Call for papers

2016. szeptember 12-16. között Intézetünk munkatársai (Miháczi-Pálfi Anett, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence, Zatykó Csilla) a „Középkori Kárpát-medence környezettörténete” című OTKA (K112318) pályázathoz kapcsolódóan a Somogy megyei Berzence Garics-dűlő nevű határrészében extenzív és intenzív terepbejárásokat, valamint geofizikai felmérést végeztek. A vizsgálatok célja a 2008 és 2013 között folyó „Településrégészeti és környezettörténeti kutatások a Dél-Dunántúlon (14–17. század)“ című  OTKA pályázat keretében korábban már terepbejárásokkal és légi fotózással azonosított későközépkori település belső struktúrájának, központi építményének vizsgálata, valamint a telepjelenségek és a környező táji elemek, vízrajzi viszonyok közti kapcsolatok felderítése volt. Az extenzív terepbejárás eredményei alapján 66 ha terület intenzív terepbejárására és 6 ha geofizikai felmérésére került sor az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel.  

Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fő megállapítása az intézetünkben folyó vizsgálatsorozatnak. A magyar etnogenezis kutatásának újabb archeogenetikai eredményei a Scientific Reportsban jelentek meg.

A kutatásról további részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvashatók.

Ez évben is folytatódnak a Fejér megyei Csókakő várában az ásatások, a Szent István Király Múzeum szervezésében, Hatházi Gábor kutatásvezető (EMMI), Kovács Gyöngyi ásatásvezető (MTA BTK Régészeti Intézet), Szőllősy Csilla régész és Pokrovenszki Krisztián régész-térinformatikus (Szent István Király Múzeum) részvételével. Az ásatások az alsóvár ÉK-i részét érintik, vastag középkori és kora újkori feltöltési rétegek, a középkorban kiépült, majd a török korban átépített terek, középkori befalazott középkori átjáró, míves középkori kályhacsempék és egy nagyobb deszkapadlós török kori épület maradványai fémjelzik ezt az évet. 

További képek láthatók a Szent István Király Múzeum Facebook oldalán: https://www.facebook.com/SzentIstvanKiralyMuzeum/posts/1138684146170620

Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI), Ritoók Ágnes és Gergely Katalin (MNM) ebben az évben is a korábban feltárt területekhez szervesen kapcsolódóan folytatta a kutatást Zalavár-Várszigeten, a Karoling-kori Mosaburg és az Árpád-kori Colon civitas területén. Ennek során megtalálták az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostort körítő fal egy szakaszát, amelynek az alapozását számos 5-10 cm átmérőjű, kerek facölöppel „erősítették” meg. A körítő falon belül, a monostortemplom nyugati fala előtti területen több rétegben késő Árpád-kori temetkezéseket tártak fel. A késő Karoling-kori ún. Arnulf palotától nyugatra egy Árpád-kori cölöpépítmény rövid szakaszát és gazdag késő Árpád-kori leletanyagot bontottak ki. Ettől északra, egy habarccsal kötött kövekkel körbeékelt faoszlopokon álló, nagyméretű földfelszíni épület maradványai az ún. Arnulf palotával egyidősek lehetnek. Mellette egy másik faoszlopos épület még Priwina megtelepedésének idejéből (Kr. u. 840 körül) származhat, amelynek pusztulási rétegéből egy, a 9. század vége felé működő ötvösműhely hulladékai (öntőminta, bronztöredékek, öntőtégely-maradvány) kerültek elő.