2016. június 7-én 11 órai kezdettel kerül sor a Deutsches Archäologisches Institut Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) budapesti kutatóhelyének ünnepélyes megnyitójára a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Jakobinus Termében (Bp. 1014 Országház u. 30.). Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mond Németország budapesti nagykövete, Heinz-Peter Behr, és a DAI elnöke, Friederike Fless.

A meghívó a részletes programmal itt olvasható.

A Nemzetközi Archeozoológiai Tanács Paleopatológiai Munkacsoportjának (International Council for Archaeozoology, Animal Palaeopathology Working Group) soron következő, hatodik találkozóját Gál Erika, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa szervezi Budapesten, Bartosiewicz László professzor (Stockholmi Egyetem) közreműködésével.

A május 26–29. között zajló konferenciára számos európai országból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából jelentkeztek kutatók, akik szóbeli és poszter-előadásokban mutatják be az egykor élt állatok egészségi állapotára, valamint különböző eredetű betegségeikre vonatkozó kutatásaikat és eredményeiket.

A konferencia részletes programja itt tekinthető meg.

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az MTA–Debreceni Egyetem Lendület "Magyarország a középkori Európában" kutatócsoport közös kiállítást rendez „Pilisi gótika – II. András francia kapcsolatai" címmel. A kiállítás kurátorai Bárány Attila, Benkő Elek és Kárpáti Zoltán.

A kiállítás régészeti anyagát Benkő Elek a Pilisszentkereszt határában állt pilisi ciszterci monostor ásatási anyagából válogatta (kőfaragványok, épületkerámia, bútorvasalások,  üvegek stb.). A káptalanteremben feltárt rejtélyes, 13. századi lovag vörösmárvány sírköve kapcsán Mende Balázs Gusztáv az apátság középkori temetkezéseinek embertani anyagát tekintette át. A kivételesen gazdag kőfaragvány anyagra épülő kutatás rekonstrukciók elkészítését is lehetővé tette (boltozati elemek, 13. század eleji kerengő részlete).

A kiállítás ünnepélyes megnyitója 2016. május 19-én, csütörtökök 18 órakor lesz Szentendrén.

Az MTA BTK Régészeti Intézet és az Archaeolingua Alapítvány tisztelettel vár minden érdeklődőt új kiadványának bemutatójára.

A Hereditas Archaeologica Hungariae sorozat első köteteként jelenik meg

Vida Tivadar: Késő antik fémedények a Kárpát-medencében. Gazdagság és hatalom a népvándorlás korában / Late Antique Metal Vessels in the Carpathian Basin. Luxury and Power in the Early Middle Ages

című munkája.

A rendezvényre az MTA BTK Régészeti Intézet tanácstermében (1014 Budapest, Úri utca 49.) 2016. május 17-én, kedden 14 órától kerül sor.

Köszöntőt mond Benkő Elek akadémikus, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet bemutatja Bálint Csanád akadémikus.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Huszonhat kiemelkedő kutató lett az MTA új levelező tagja az Akadémia 187. közgyűlésének első napján megtartott szavazás eredményeként. Rendes taggá harmincegy, külső taggá huszonhárom, tiszteleti taggá pedig tizenegy tudóst választottak az akadémikusok.

A Filozófiai és Történettudományok Osztálya új levelező tagja lett Intézetünk igazgatója Benkő Elek.

Szívből gratulálunk!

2016. április 4-8 között Intézetünk négy munkatársa (Bajkai Rozália, Merva Szabina, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence)  egy OTKA  projekt („Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században”) keretében terepi munkálatokon vett részt Hajdúnánás Mácsi-dűlő nevű határrészében. A lelőhelyet az M3-as autópálya építését megelőző régészeti ásatások során tárta fel az ELTE BTK Régészettudományi Intézete 2005-ben, Sebők Katalin és V. Szabó Gábor vezetésével. Egy késő avar kori település mintegy 60 objektuma került elő (félig földbemélyített gödörházakkal, tárolóvermekkel, szabadban álló kemencékkel és egy kúttal), melynek feldolgozását Bajkai Rozália egyetemi szakdolgozatában végezte el.
Jelen kutatásunk célja a regisztrált és részben feltárt késő avar kori település kiterjedésének pontosabb lokalizálása, valamint intenzitásának megállapítása volt. Összesen 117,76 hektár területet jártunk be, melyből 10,35 ha területen Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence magnetométeres felmérést is végzett az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel. A sikeres méréseknek köszönhetően a település eddig ismeretlen területeiről nyertünk információkat. A magnetométeres adatok tükrében az extenzív terepbejárást kiegészítettük 5,021 hektárnyi terület intenzív terepbejárásával, így még árnyaltabb lett a korabeli megtelepedés képe.
A terepbejárások során nagy segítségünkre volt Bálint Marianna (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény) és Bacskai István is, közreműködésüket ezúton  köszönjük meg.

A Baranya megyei mikrorégió kutatásával folytatódott idén márciusban az „Újkőkori közösségek a Balkán és Közép-Európa érintkezési övezetében a Kr. e. 6. évezred második felében” című OTKA program. A kéthetes intenzív terepbejárás során sikerült tisztázni az M6 autópálya nyomvonalán feltárt nagykiterjedésű Szederkény-Kukorica-dűlői neolitikus település valós kiterjedését, illetve számos, a lelőhely környezetében található újkőkori településcsoportot lehetett azonosítani. A terepbejárásban a Régészeti Intézet újkőkori kutatásokkal foglalkozó munkacsoportjának tagjai mellett a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának több munkatársa is részt vett.    
Az OTKA program keretében zajló kutatás májusban Tolna-Mözsön folytatódik, ahol a korábbi terepbejárások, magnetométeres felmérés és térképező talajtani fúrások segítségével azonosított újkőkori épület feltárását tervezi a munkacsoport.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a régészeti örökség védelme érdekében végzett kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként Kovács Gyöngyinek, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársának és igazgatói megbízottjának Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat adományozott.

Kollégánknak szeretettel gratulálunk!

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjakat adományozott. A díjazottak között köszönthetjük Bálint Csanád akadémikust is. Bálint Csanád régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa, kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként kapta meg a díjat.

Ugyancsak március 15-e alkalmából vehette át Bondár Mária a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát.

Szívből gratulálunk az elismerésekhez!

2016. március 10-én jelent meg a PLoS One folyóiratban a "Maternal Genetic Composition of a Medieval Population from a Hungarian-Slavic Contact Zone in Central Europe" című tanulmány. A nyitrai, komáromi és budapesti genetikus és régész kutatók közös munkája a 9–12. századi magyar-szláv kontaktzóna anyai DNS-állományát elemezi. Nyitra-Sindolka és Csekej lelőhelyek temetkezéseit az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában vizsgálták közösen, hozzájárulva a régió történeti korú népességei anyai ági összefüggésrendszerének eredményes rekonstrukciójához. A munka fontos alapadatokkal szolgál a Kárpát-medence középkori népességeinek mitokondriális DNS vizsgálataihoz is.

A vizsgált populáció anyai génállománya közel áll a mai európaiakéhoz, továbbá a már korábban vizsgált, a környező területeken élt kora középkori langobárd, középkori magyar és szláv populációkhoz. Igy annak szláv–magyar összetett volta genetikai adatokkal is megerősítést nyert, jól alátámasztva a régészeti leletanyagból levont következtetéseket. A vizsgálatokat a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Botanika és Genetika Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a komáromi Selye János Egyetem kutatóinak együttműködésével Budapesten végezték, szlovák kutatási pályázat (VEGA) és az MTA BTK Régészeti Intézet támogatásával. A cikk első szerzője a nyitrai egyetem PhD-ösztöndíjas kutatója, Csáky Veronika, társszerzői Szécsényi-Nagy Anna, Csősz Aranka, Nagy Melinda, Gabriel Fusek, Langó Péter, Miroslav Bauer, Mende Balázs Gusztáv, Pavol Makovický és Mária Bauerová .