2015. november 4–8. közt a vajdasági Rumában került sor az Internationales Symposium Grundprobleme der frühgeschichtlichen Entwicklung im mittleren Donauraum konferenciasorozat 27. rendezvényére, „GrenzÜbergänge“ címmel, a lipcsei Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas rendezésében, az Universität Wien valamint az osztrák, cseh és szlovák tudományos akadémia társszervezésében. A konferencia idei tematikáját tágabb térségünk kulturális és kronológiai határvidékeit jelző olyan hívószavak, mint „késő római”, „kora keresztény” és „kora bizánci” köré építették.
Gars-Thunau régészeti kutatásának 50. évfordulója alkalmából október utolsó napjaiban „50 Jahre Archäologie in Thunau. Zur Situation ein Langzeitprojektes” címmel konferenciát rendeztek az alsó-ausztriai Mistelbachban a MAMUZ Museum Mistelbach, az Universität Wien és a Silva Nortica szervezésében. A konferencia áttekintést adott a lelőhely kutatásának elmúlt fél évszázadban elért eredményeiről, a hosszú távú tudományos projekt aktuális állapotáról és a legújabb módszerek, tudományterületek bevonása révén felvázolta a jövő kutatásának irányait is.
Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt 2015. november 27-én pénteken az MTA székházába "Eltűnt korok jövője – innovatív technológiák a régészetben" című előadóülésünkre és az azt követő műszerbemutatóra.
Az AIECM3 (Association Internationale pour l’Études des Ceramiques Médievales en Méditerranée) évente rendezi meg a mediterrán középkori kerámia kutatásának nemzetközi konferenciáját, amelynek 11. alkalommal Antalya-ban a Mediterrán Civilizációk Kutatóközpontja (Akdeniz Medeniyetleri Araştırma Enstitüsü, röviden AKMED) adott helyet a ’Vehbi Koç ve Ankara Araştırmaları Merkezi’ (VEKAM) szervezésében ‘The Eleventh Congress on Medieval and Modern Period Mediterranean Ceramics of AIECM3’ címmel. A konferencián 18 ország képviselői a középkori mediterrán kerámia időszerű kérdéseiről adtak körképet, ami magában foglalta a kerámiával megrakott hajóroncsok kutatását, az építőanyagként felhasznált kerámiát, a kerámiaégető kemencéket és általánosságban véve a műhelyek kérdését, az Anatóliából származó bizánci és oszmán kor közötti kerámiatípusokat, valamint a kerámia importjának és exportjának a problematikáját. 
Megjelent Csiky Gergely angol nyelvű kötete az avar kori szúró- és vágófegyverekről „Avar-age Polearms and Edged Weapons – Classification, Typology, Chronology and Technology” címmel a Brill Kiadó „East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 450–1450” sorozatának (sorozatszerkesztő: Florin Curta) 32. köteteként. A kötet a Szerző PhD disszertációjának átdolgozott és bővített változata, amely az avar kori lándzsacsúcsok, kardok, szablyák és saxok osztályozása mellett bemutatja azok készítéstechnikáját, szerelékeit, felfüggesztését és földrajzi eloszlását különös tekintettel e fegyverek eredetére és kulturális kapcsolataira. A könyv e tárgyak társadalmi jelentőségét és funkcióját is vizsgálja a korszak fegyver- és hadtörténetének kontextusában.
A napokban zárult a visegrádi Sibrik dombon elhelyezkedő lelőhely idei feltárása. A többkorszakos lelőhely régészeti kutatása 2013-ban vett új lendületet, amelyben az Intézetünk és a visegrádi Mátyás Király Múzeum közötti keretmegállapodás értelmében a Régészeti Intézet egyik fiatal kutatója, Merva Szabina is részt vesz. Az utóbbi három év kutatásainak többek között tanulsága az, hogy a 4. századi római erőd elhagyott falai között először nem az államalapítás korában, hanem korábban, már a 8. század végén, s a 9. században folyt élet. Az utóbbi két évben a Takács Miklós vezette OTKA-pályázat támogatásával nyílt lehetőség interdiszciplináris kutatásra a mikrorégióban (vegetációtörténeti kutatás, radiokarbon keltezés, anyagvizsgálatok, geofizikai kutatások). A mintavételezés szerves részét képezi a Sibrik-dombon feltárt lelőhely is, így segítve elő a 8-11. századi lelőhelykomplexum minél árnyaltabb megismerését.
Tíz magyar kutatót – közöttük akadémikusokat és az MTA doktorait – választott tagjai közé az 
