A bronzkori Eurázsia Kr. e. 3000–1000 közötti kétezer éves története nagy kulturális változásokkal, és kisebb-nagyobb népesség mozgásokkal jellemezhető. Ezen mozgalmas időszak populációgenetikai jellemzőit tanulmányozta a közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport, megkísérelve a genetikai eredmények régészeti értelmezését is. A dán és svéd kutatók, Morten E. Allentoft, Martin Sikora, Eske Willerslev, valamint Kristian Kristiansen és Karl-Göran Sjörgen vezetésével végzett elemzések eredményei a Nature 2015. június 11-i számában jelentek meg.

A nagyszabású kutatási projektben 101 eurázsiai, közte 4 magyarországi középső bronzkori lelőhelyről (Érd, Százhalombatta, Battonya, Szőreg) származó minta elemzésére került sor az MTA BTK Régészeti Intézete (Kiss Viktória, Szeverényi Vajk), az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára (Hajdu Tamás), a százhalombattai Matrica Múzeum (Vicze Magdolna), az ELTE BTK Régészettudományi Intézete (Tóth Gusztáv), a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke (Pálfi György, Paja László), valamint a Torontói Egyetem (Paul R. Duffy) munkatársainak részvételével.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet "tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató)" közalkalmazotti munkakörének betöltésére.

Kutatási téma: Archaikus népességek genetikai vizsgálata

A pályázatoknak egy példányban 2015. július 7. napjáig kell beérkezniük kizárólag levélben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (1250 Budapest, Pf.: 9) címére.

A pályázat elbírálásának határideje: 2015. augusztus 7.

↓ A részletes pályázati felhívás letöltése

Tisztelettel meghívjuk Önöket a szakma egészét érintő, Magyarország Régészeti Topográfiája elnevezésű, nagyszabású konferenciánkra.
A mellékelt meghívóban részletesen olvashatnak a három napos konferencia programjáról.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 ↓ A konferencia előadásainak összefoglalója PDF-formátumban

A konferencia előadásainak összefoglalója PDF-formátumban

A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.

Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.

Ugyanekkor jelent meg két korábbi konferencia kötete: Insediamenti e cultura materiale fra tarda antichità e medioevo (Ed.: N. Busino - M.  Rotili. Cimitile 2015. 387 p.) és a “Aristocrazie e società fra transizione romano-germanica e alto medioevo” (Ed.: C. Ebanista - M. Rotili. Cimitile 2015. 440 p.) címmel.

https://www.facebook.com/events/103004133374073

http://www.fondazionepremiocimitile.it/#!programma/c1d45

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.

Közép-Európában Krisztus előtt 6000-5500 körül jelentek meg az első földművelő (neolitikus) népcsoportok, felváltva a korábbi mezolitikus, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségeket. Vajon a neolitizáció folyamatát déli eredetű népcsoportok bevándorlása okozta Európában? Mekkora arányban asszimilálódtak a helyben élő vadászók-gyűjtögetők? Milyen volt a genetikai összetétele az első földművelőknek? Mekkora és milyen a földművesek genetikai lenyomata a mai európai emberekben? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szécsényi-Nagy Anna kolléganőnk "Amikor a gének történelmet írnak… Európa újkőkorának archeogenetikája" című előadásában az MTA felolvasótermében, 2015. március 12-én, csütörtökön.

Meghivó PDF-ben olvasható.

Kapcsolódó hírek:

Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Széchenyi-díjakat adományozott. A díjazottak között köszönthetjük Török László akadémikust is, akinek szívből gratulálunk!Az ókori Núbia története és régészete, az egyiptológia és a koptológia területén végzett, a magyar és a nemzetközi ókortudomány számára is meghatározó, sokrétű és szerteágazó tudományos kutatómunkájáért vehette át a Széchenyi-díjat Török László régész, történész, az MTA rendes tagja, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet professor emeritusa.

További hírek az eseményről itt valamint itt olvashatóak.

Ma délelőtt tartották az MTA Székházában az idei Lendület pályázatok eredményhirdetését.
Az MTA BTK két pályázata is támogatást nyert az elkövetkező 5 évre. 
Weisz Boglárka mellett Intézetünkből Kiss Viktória kolléganőnk pályázatát támogatja az Akadémia.
Szívből gratulálunk itt is a nagyszerű hírhez!

Az MTA BTK Régészeti Intézete archeozoológiai előadóülést szervez egykori igazgatójára, Bökönyi Sándorra (1926-1994) emlékezve.

Az előadóülésre 2015. április 24-én kerül sor a MTA BTK Régészeti Intézet tanácstermében (1014 Budapest, Úri u. 49. I. em.).

A részletes program itt olvasható.