A mongol – magyar régészeti együttműködés fél évszázados múltra tekint vissza: Gábori Miklós (BTM) a kőkorral, és Erdélyi István (MTA RI) a hun és avar korral foglalkozó régészek az 1960-as évektől kezdve rendszeresen végeztek terepmunkát Mongóliában, majd 1990-re a régészeti kapcsolatok e távoli belső-ázsiai országgal megszakadtak. Csiky Gergely 2005 és 2007 között részt vett Gol Mod ázsiai hun (xiongnu) temetőjét feltáró francia expedíció (Mission archéologique française en Mongolie, vezetője: Jean-Paul Desroches, Musée Guimet, Paris) munkálataiban. A magyar-mongol régészeti együttműködés újraindulása azonban csak 2016-ban történt meg a Mongol Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével kötött megállapodásnak köszönhetően.

A közös kutatások anyagi alapját egy projekt alapú kutatói mobilitás támogatására szóló pályázat adja, amelyet Csiky Gergely nyert el. A projektben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársa működik együtt, a Néprajzi Intézetet Szilágyi Zsolt, míg a Történettudományi Intézetet Tolnai Katalin képviseli. A kutatócsoport munkájában részt vesz a középkori mongol temetkezések szakértőjeként Delgermaa Amina Jambajantsan is, aki az ELTE mongolisztikai doktori iskolájában szerezte fokozatát.

A tervezett kutatás a „Belső-Ázsia a pre-mongol korban. Táj és települési hálózat a kitaj Liao Birodalom északi határvidékén, a mai Mongólia területén” címet viseli. A 10-11. században a mongol nyelvű kitajok Észak-Kínában Liao nevű dinasztiát alapítottak. Államuk északnyugati határa a mai Mongóliában húzódott, és e területet erődített városok sorával védték. Egyes lelőhelyeken voltak ásatások, de az erődök környezetének nem lelőhelycentrikus tájrégészeti kutatása jelentős módszertani újdonság a térségben. A projekt célja Mongólia Bulgan megyéjében a kitaj erődített települések környezetének vizsgálata, új lelőhelyek feltérképezése és a terület térinformatikai adatbázisának megalkotása. A projekt három évig tart, az első kiutazásra idén októberben kerül sor.

 A kutatás jelentős új eredményeket hozhat a belső-ázsiai városfejlődés és a buddhizmus korai terjedésének kutatásában, ugyanakkor feltárhatja azokat az infrastrukturális alapokat is, amelyre később Dzsingisz kán birodalma épült. E földrajzilag távol eső régészeti problémák a Kárpát-medencében is lényeges nomadizmus kérdésköréhez szorosan kapcsolódnak, a középkori kitajok régészeti és történeti vizsgálata pedig a nomádok a szomszédos magaskultúrákhoz való akkulturációjának új modelljét nyújthatja a magyar honfoglalás és államalapítás korával párhuzamos időszakban.

Dr. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója az MTA elnöke jóváhagyásával  újabb 5 évre Benkő Elek akadémikust nevezte ki az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatójának. A döntés értelmében Benkő Elek 2021. június 30-ig irányítja majd az Intézet munkáját.
Az igazgatói pályázat itt olvasható.

A Seconda Università di Napoli Marcello Rotili és Carlo Ebanista szervezésével 2006-ban indított el egy konferenciasorozatot, amelynek fő célkitűzése, hogy rendszeres fórumot teremtsen a késő ókori és kora középkori Itália és a tágabb Mediterráneum történeti és régészeti kutatásának specialistái számára. A "Giornata sulla tarda antichità e il medioevo" c. sorozat a 6. kötetnél jár, és újabb két kötet van előkészületben.

A fő tematikához tartozó előadások között rendszeresen elhangzanak közép-európai kitekintésű és itteni érdeklődést keltő előadások is, az egyes konferenciák előadásainak jelentős része a magyarországi kutatás szempontjából is fontos kérdéseket taglal. Az idei évben az "Oriente e Occidente fra tarda antichità e medioevo: popoli e culture dalle steppe al Mediterraneo" című összejövetelnek  a sztyeppei és a mediterrán világ találkozási pontjait vizsgáló szekciója társzervezésére a szervezőpáros az MTA BTK Régészeti Intézet kutató professzor emeritusát, Bálint Csanád akadémikust kérte fel. Ő "Deux mondes: les steppes et le monde méditerranéen dans le Haut Moyen âge" címmel, míg Bollók Ádám, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa "Amulets, Christians and Christianity among the Late Antique and Early Medieval Steppe Peoples" címmel tartott előadást.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet fiatal kutatói munkakör betöltésére az MTA BTK Régészeti Intézetben. A pályázat részletes ismertetése itt olvasható.

2016. június 7-én 11 órai kezdettel kerül sor a Deutsches Archäologisches Institut Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) budapesti kutatóhelyének ünnepélyes megnyitójára a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Jakobinus Termében (Bp. 1014 Országház u. 30.). Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mond Németország budapesti nagykövete, Heinz-Peter Behr, és a DAI elnöke, Friederike Fless.

A meghívó a részletes programmal itt olvasható.

A Nemzetközi Archeozoológiai Tanács Paleopatológiai Munkacsoportjának (International Council for Archaeozoology, Animal Palaeopathology Working Group) soron következő, hatodik találkozóját Gál Erika, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa szervezi Budapesten, Bartosiewicz László professzor (Stockholmi Egyetem) közreműködésével.

A május 26–29. között zajló konferenciára számos európai országból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából jelentkeztek kutatók, akik szóbeli és poszter-előadásokban mutatják be az egykor élt állatok egészségi állapotára, valamint különböző eredetű betegségeikre vonatkozó kutatásaikat és eredményeiket.

A konferencia részletes programja itt tekinthető meg.

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az MTA–Debreceni Egyetem Lendület "Magyarország a középkori Európában" kutatócsoport közös kiállítást rendez „Pilisi gótika – II. András francia kapcsolatai" címmel. A kiállítás kurátorai Bárány Attila, Benkő Elek és Kárpáti Zoltán.

A kiállítás régészeti anyagát Benkő Elek a Pilisszentkereszt határában állt pilisi ciszterci monostor ásatási anyagából válogatta (kőfaragványok, épületkerámia, bútorvasalások,  üvegek stb.). A káptalanteremben feltárt rejtélyes, 13. századi lovag vörösmárvány sírköve kapcsán Mende Balázs Gusztáv az apátság középkori temetkezéseinek embertani anyagát tekintette át. A kivételesen gazdag kőfaragvány anyagra épülő kutatás rekonstrukciók elkészítését is lehetővé tette (boltozati elemek, 13. század eleji kerengő részlete).

A kiállítás ünnepélyes megnyitója 2016. május 19-én, csütörtökök 18 órakor lesz Szentendrén.

Az MTA BTK Régészeti Intézet és az Archaeolingua Alapítvány tisztelettel vár minden érdeklődőt új kiadványának bemutatójára.

A Hereditas Archaeologica Hungariae sorozat első köteteként jelenik meg

Vida Tivadar: Késő antik fémedények a Kárpát-medencében. Gazdagság és hatalom a népvándorlás korában / Late Antique Metal Vessels in the Carpathian Basin. Luxury and Power in the Early Middle Ages

című munkája.

A rendezvényre az MTA BTK Régészeti Intézet tanácstermében (1014 Budapest, Úri utca 49.) 2016. május 17-én, kedden 14 órától kerül sor.

Köszöntőt mond Benkő Elek akadémikus, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet bemutatja Bálint Csanád akadémikus.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az Akadémikusok Gyűlése hétfői zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Huszonhat kiemelkedő kutató lett az MTA új levelező tagja az Akadémia 187. közgyűlésének első napján megtartott szavazás eredményeként. Rendes taggá harmincegy, külső taggá huszonhárom, tiszteleti taggá pedig tizenegy tudóst választottak az akadémikusok.

A Filozófiai és Történettudományok Osztálya új levelező tagja lett Intézetünk igazgatója Benkő Elek.

Szívből gratulálunk!

2016. április 4-8 között Intézetünk négy munkatársa (Bajkai Rozália, Merva Szabina, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence)  egy OTKA  projekt („Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8–11. században”) keretében terepi munkálatokon vett részt Hajdúnánás Mácsi-dűlő nevű határrészében. A lelőhelyet az M3-as autópálya építését megelőző régészeti ásatások során tárta fel az ELTE BTK Régészettudományi Intézete 2005-ben, Sebők Katalin és V. Szabó Gábor vezetésével. Egy késő avar kori település mintegy 60 objektuma került elő (félig földbemélyített gödörházakkal, tárolóvermekkel, szabadban álló kemencékkel és egy kúttal), melynek feldolgozását Bajkai Rozália egyetemi szakdolgozatában végezte el.
Jelen kutatásunk célja a regisztrált és részben feltárt késő avar kori település kiterjedésének pontosabb lokalizálása, valamint intenzitásának megállapítása volt. Összesen 117,76 hektár területet jártunk be, melyből 10,35 ha területen Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence magnetométeres felmérést is végzett az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel. A sikeres méréseknek köszönhetően a település eddig ismeretlen területeiről nyertünk információkat. A magnetométeres adatok tükrében az extenzív terepbejárást kiegészítettük 5,021 hektárnyi terület intenzív terepbejárásával, így még árnyaltabb lett a korabeli megtelepedés képe.
A terepbejárások során nagy segítségünkre volt Bálint Marianna (Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény) és Bacskai István is, közreműködésüket ezúton  köszönjük meg.