A "Magyarország Régészeti Topográfiája" program keretében az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársai 2017. október 12-én magnetométeres felmérést és drónnal régészeti célú légifotózást végeztek a hódmezővásárhelyi Nagy Bőve-halom (korábban: Téglás-Bakay-halom) Árpád-kori lelőhelyen (templom, temető, település).

A munka a Hódmezővásárhely határára összpontosító Csongrád megyei régészeti topográfiai felmérés keretében zajlott, együttműködésben a Szegedi Egyetem Régészeti Tanszékével, a szegedi Móra Ferenc Múzeummal, a hódmezővásárhelyi Tornyay János Múzeummal és Csongrád megyei kormányhivatallal.

A vizsgált lelőhely az 1960-as évek elején mezőgazdasági munkák során vált ismertté. A Bőve-halom tetejét érintő leletmentő ásatás (B. Nagy Katalin) során egy agyag alapozású középkori templom maradványai kerültek elő, a körülötte fekvő, melléklet nélküli sírokkal; a feltárás dokumentációja sajnos nem maradt fenn. Az 1977-ben és 2017-ben folytatott szisztematikus felszíni leletgyűjtés során a dombtól K-re és DNY-ra kerültek elő Árpád-kori kerámiatöredékek. A mostani vizsgálat célja az volt, hogy a templomról, illetve a hozzá tartozó egykori településről szerezzünk további adatokat, a Régészeti Intézet saját műszerparkjával.

A felmérést megtekintették a Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya munkatársai is.

Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki hazai kutatók, köztük Intézetünk munkatársai, a mai Abony közelében a késő rézkorban élt emberek maradványain. A kutatócsoport eredményei 2017. október 12-én láttak napvilágot a PLoS One folyóiratban.

A mai Abony közelében az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai egy, a késő rézkor kezdetén, Kr. e. 3700/3600 körül itt élő közösség települését tárták fel 2006-ban. Az előkerült emberi maradványokat egy antropológusokból és régészekből álló hazai kutatócsoport elemezte az MTA BTK Régészeti Intézete (Köhler Kitti, Marton Tibor, Serlegi Gábor), az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke (Hajdu Tamás, Szeniczey Tamás), a Magyar Nemzeti Múzeum (Fábián Szilvia), és a Szegedi Tudományegyetem (Marcsik Antónia) munkatársainak együttműködésében. Az archeogenetikai vizsgálatokat az University College London kutatója, Helen D. Donoghue végezte el. Az antropológiai és paleopatológiai kutatást irányító Köhler Kitti és Hajdu Tamás vizsgálatai alapján a késő rézkori közösség egyik tagján a lepra csonttani tüneteit figyelhetők meg. Jelenlegi tudásunk alapján ez lehet a világ legkorábbi kimutatott leprás megbetegedése, mely mintegy ezer évvel korábbi az eddigi legidősebb, Anatóliában fellelt esetnél. Az elemzések eredményeit bemutató tanulmány a PLoS ONE című folyóiratban jelent meg.

A tanulmány megjelenését az MTA Open Access alapja támogatta. 

A tanulmány magyar nyelvű kivonatát ITT olvashatjuk.

2017. október 17-én, kedden 11 órakor a Barcelonai Autonóm Egyetem Őskori Régészeti Tanszékének vezetője, Prof. Dr. Roberto Risch tart előadást Intézetünkben

"State formation, resistance and collapse: The Copper and Early Bronze Age societies of the Iberian Peninsula (c. 2500-1500 BCE)" címmel.

Az előadás szűkebb témája az Ibériai-félsziget Kr. e. 2500-1500 közötti időszakának története, de módszertani szempontból más korszakok kutatói számára is tartogat érdekességet.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Ebben az évben is folytatódott a Fejér megyei csókakői vár régészeti kutatása, mely az MNV Zrt. támogatásával, a Szent István Király Múzeum szervezésében folyt. A középkori és török kori helyiségek mellett felszínre bukkant az alsóvári ciszterna, melyet egy török kori forrás szerint a 17. század közepén létesítettek. Az ásatásvezető munkatársunk Kovács Gyöngyi, régész munkatársa Belegrai Tamás, a feltárás konzulense Hatházi Gábor volt.

Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakbizottsága által szervezett „Fiatal kutatók félidőben” konferencián elhangzott 22 előadásból Kolláth Ágnes kolléganőnk "Buda gazdasági kapcsolatai az oszmán uralom alatt a kerámialeletek tükrében" című előadását választották a legjobb előadásnak. 

Szívből gratulálunk a kitűnő munkához és az elismeréshez Áginak!

2017. szeptember 28-án, csütörtökön számolnak be az MTA kutatóintézeti hálózatában dolgozó fiatal  kutatók legújabb eredményeikről.

A „Fiatal kutatók félidőben” címmel megrendezésre kerülő konferencián Intézetünk két munkatársa is részt vesz.

Csikiné Kolláth Ágnes "Buda gazdasági kapcsolatai az oszmán uralom alatt a kerámialeletek tükrében" címmel tart előadást, míg  Pósa Annamária kolléganőnk poszterrel vesz részt az eseményen.

A konferencia részletes programját és adatait  ITT olvashatjuk.

Az Ókori és Népvándorlás Kori Régészeti Témacsoport szervezésében tavasszal elindított előadások szeptembertől folytatódnak.

Az őszi első előadást Zatykó Csilla tartotta

"Régészet, történelem, természettudományok: egy tájhasználat rekonstrukció módszertani tanulságai"

címmel 2017. szeptember 19-én, kedden Intézetünk tanácstermében.

A visegrádi Sibrik-domb régészeti kutatása 2013-ban vett új lendületet, az ásatáson a Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum közötti keretmegállapodás értelmében az Intézet fiatal kutatója, Merva Szabina is részt vesz.

A római erőd, illetve a későbbi ispánsági központ belterületén idén nyáron is folyt feltárás, melynek során a korábbi évek ásatásai nyomán kirajzolódó kép további részletekkel gazdagodott. A mintegy 150 négyzetméter feltárt területen elsősorban a középkori megtelepedéshez köthető objektumokat találtunk. A telepjelenségek közül érdemes kiemelnünk egy, a 8. század vége és a 9. század közé keltezhető ötvöskemencét. A ritka lelet valószínűsíthető datálását az a szerencsés körülmény adja, hogy egyrészt a betöltéséből előkerült leletanyag (öntőtégelyek, nyersanyaghulladékok) nem kevert, másrészt a kormeghatározó kerámiatöredékek többsége másodlagosan erősen megégett, illetve felületükön salaknyom észlelhető, így közvetlenül a kemence használatához köthető. Az ötvöskemence, túl azon, hogy a kora középkori technológiatörténet szempontjából is rendkívül ritka, szerencsés leletnek számít, határozottan utal Visegrád-Sibrik-domb lelőhely 8-9. századi központ voltára.

A feltárásról a Közkincs-kereső című rádióműsorban hallhatunk bővebben, a felvétel 18:30-nál indul.

A Ruralia régészeti egyesület ("The International Association for the Archaeology of Medieval Villages and the Rural Milieu") szervezésében kétévente kerül megrendezésre a középkori falukutatással foglalkozó szakemberek egyik legnívósabb konferenciája, melyet idén Ruralia XII: Transitions and Transformation in the Medieval and Early Modern Countryside címmel Kilkennyben (Írország) rendeztek. A szeptember 11. és 17. között tartott eseményen 20 ország mintegy 70 kutatója vett részt; az előadások a középkori Európa gazdasági-társadalmi átalakulásainak régészeti vetületéről szóltak. Magyarországot Béres Mária, Rácz Tibor, Sárosi Edit és Vargha Mária mellett az MTA BTK Régészeti Intézet két munkatársa, Takács Miklós és Zatykó Csilla képviselte. Takács Miklós és Rácz Tibor "Interpreting the landscape in the middle parts of the Carpathian Basin in the 8–13th c. AD: The effects of the political events on contemporary settlement structures", valamint Zatykó Csilla "Causes and effects in human landscape interaction in medieval Hungary" című előadásai szerepeltek a konferencia programjában.
Az előadások összefoglalói a konferencia absztrakt kötetében olvashatók.

Az Európai Régészek Szövetségének (EAA) nagyszabású 23. konferenciáját 2017. augusztus 30. és szeptember 2. között rendezték meg a hollandiai Maastrichtban. A helyszín választásban nagy szerepet játszott, hogy 25 évvel ezelőtt, 1992-ben Maastrichtban írták alá az Európai Közösség tagállamai a maastrichti szerződést, amelyhez az Európai Unió és a közös pénznem, az euro megszületése köthető.

A 64 országból érkezett közel 2000 résztvevő 175 szekcióban mintegy 1800 előadásban mutatta be a legfrissebb régészeti eredményeket. Magyarországot számos intézmény munkatársai képviselték, köztük az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatócsoportjait Bánffy Eszter, Csáky Veronika, Jerem Erzsébet, Kiss Viktória, Melis Eszter és Vágvölgyi Bence. Intézetünk munkatársai a jelenleg futó projektekhez kapcsolódó népvándorlás- és honfoglaláskori archeogenetikai és bioarcheológiai  kutatásokról, a háromdimenziós digitális dokumentációs módszerekről, az újkőkori építészetről és táplálkozásról valamint a Lendület Mobilitás Kutatócsoport bronzkori temetkezésekhez, fém tárgyakhoz és a korszak textilművességéhez kapcsolódó kutatásairól számoltak be. Az előadások összefoglalásai elérhetőek a konferencia absztrakt kötetében.

2018-ban Barcelona ad otthont a találkozónak, a rendezvény honlapja már elérhető. 2020-ban Budapest lesz a helyszíne Európa egyik legjelentősebb régészeti eseményének.