A Nemzetközi Archeozoológiai Tanács (International Council for Archaeozoology, ICAZ) a régészeti állattanra specializálódott kutatók legnagyobb nemzetközi szervezete: több mint 500 tagot és 19 munkacsoportot foglal magába. Vezetőségét az elnök és a tíztagú Végrehajtó Bizottság mellett a 39 tagot számláló Nemzetközi Bizottság (Intenational Committee, IC) alkotja. Ebben a bizottságban, amelybe szakmai ajánlás és a szervezet tagságának szavazata révén lehet bekerülni, hazánkat 2018 óta Gál Erika kolléganőnk képviseli, aki önkéntes munka keretében a munkacsoportok koordinálását is ellátja négy éve.

Kísérleti projektünk első fázisa, a módszertani és logisztikai előkészületek után következhetett a munka érdemi és legizgalmasabb része, a főzés. Mivel a kísérletsorozat elsődleges célja annak megfigyelése volt, hogy a tűz milyen jellegzetes, főzésre utaló nyomokat hagy az edényeken, ezért négy alapvető, ezt befolyásoló tényezőt vizsgáltunk a főzések alkalmával.

2022. június 17-19. között a dél-angliai Bournemouthban került sor a The Prehistoric Society által rendezett Europa Conference 2022: Sans frontières: mobility and networks in Neolithic Europe konferenciára.

2022. június 10-én tartották az ausztriai Schallaburgban a „Reiternomaden in Europa – Hunnen, Awaren, Bulgaren, Ungarn“ című kiállítás szakmai megnyitóját. A tárlat a kora középkori nomád népek és egyéb közösségek tárgyi kultúrájának egy fontos áttekintése.

Intézetünk kutatója, Kiss Viktória, továbbá Polgár Péter vezetésével 2002-ben több mint három hektárnyi területen, öt hónapon át zajlott régészeti leletmentés az M7-es autópálya építéséhez kapcsolódóan Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő II (M7/S-1) többkorszakos lelőhelyén. Régészeti állattani szempontból a legfigyelemreméltóbb lelet a 370. számú gödörben talált, a radiokarbon-kormeghatározás alapján a Kr.u. 5–6. századra keltezhető teljes hiúz- és négy kutyacsontváz volt.

A Dombai család egykori rezidenciájának régészeti kutatása 2014-ben kezdődött Berta Adrián vezetésével, Dombóvár Város Önkormányzatának finanszírozásával és a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiumának támogatásával. A lelőhelyen immár nyolc éve tartó feltárás során hagyományos régészeti és geofizikai módszerek segítségével sikerült feltérképezni a vár kiterjedését, tisztázni a főbb építési periódusait és megismerni a jellemző rétegtani viszonyait. Az előkerült nagy mennyiségű leletanyag a vár középkori és hódoltság kori életére vonatkozóan nyújt értékes adatokat.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és a BORBAS projekt szeretettel vár minden érdeklődőt Pusztainé dr. Fischl Klára: Borsodivánka 2022 – Egy bronzkori tell feltárásának legújabb eredményei című előadására, majd ezt követően P. Fischl Klára, Tobias L. Kienlin, Pusztai Tamás: A Rend nyomában – 4000 éves települések a Bükkalján és a Borsodi-síkság területén című kötet bemutatójára.

Hosszúhetény (Baranya megye) a Kelet-Mecsek déli kapujában fekvő település. A Hármas-hegy és a Zengő előterében festői szőlők, gyümölcsösök húzódnak, és erre található a bánáti bazsarózsa egyik legnagyobb természetes élőhelye is. A falu déli előterében, a régi 6-os főút mellett található a térség egyik régóta ismert és jelentős római kori lelőhelye, a hosszúhetényi villagazdaság.

2022. május 28-án, a Régészet Napján új kiállítás nyílt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, amely a bronz- és vaskor temetkezéseiből ad válogatást a Kisalföld területéről. A hiánypótló időszaki tárlaton a közelmúlt nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásain előkerült, legizgalmasabb, 2000–4000 éves sírok láthatók. A kiállítást szakmai részről intézetigazgatónk, Kulcsár Gabriella nyitotta meg.

Április 9-én nyílt meg az alsó-ausztriai Schallaburgban a „Reiternomaden in Europa – Hunnen, Awaren, Bulgaren, Ungarn“ című kiállítás, amely a mai Ausztria területén a népvándorlás során megforduló hun, avar, magyar és bolgár nomád lovasnépek tárgyi hagyatékát, és az európai kultúrára gyakorolt ​​hatásukat mutatja be.