A Kárpát-medence kora Árpád-kori kincsleletei (1000–1141) címmel megjelent Kovács László, intézetünk nyugalmazott tudományos tanácsadójának kötete a Leletek és Veretek sorozatban.
ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43

A Kárpát-medence kora Árpád-kori kincsleletei (1000–1141) címmel megjelent Kovács László, intézetünk nyugalmazott tudományos tanácsadójának kötete a Leletek és Veretek sorozatban.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFIH) 2022 februárjában benyújtott kutatási témapályázatunk („OTKA” K_22”) támogatást kapott, így december 1-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében új kutatási program indult el „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” (K 143099) címmel, Kovács Gyöngyi vezetésével. 2022-ben a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiumához (BTTK) 181 pályázatot nyújtottak be, ebből 54 kapott – összesen mintegy 1,8 milliárd forintnyi – támogatást.
2022. december 10-én jelent meg az R központi csomagtárlójában (a CRAN-ban) Intézetünk fiatal kutatójának, Szelepcsényi Zoltánnak egy függvénygyűjteménye, amely főként a doktori munkája során alkalmazott eljárásokra épül. A „macroBiome” címkével ellátott R csomag legfőképpen a biomok egyensúlyi vegetáció modellekkel történő szimulációjához szükséges eljárásokat tartalmaz, és kifejezetten az őskörnyezeti vizsgálatok támogatása céljából készült.
2017-ben Balatonszentgyörgy-Faluvégi dűlő 2. sz. lelőhelyen került elő Molnár István és Somogyi Krisztina feltárásán (Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum) 76 sír a késő rézkori badeni kultúrából, amelynek elemzését Bondár Mária és szerzőtársai a most megjelent kötetben adják közre.
Az Artificia Mirabilia, tanulmányok Vaday Andrea tiszteletére – Studies in Honour of Andrea Vaday című kötet bemutatójára és átadó ünnepségére 2022. november 29-én került sor a BTK Régészeti Intézetben.
2022. november 10. és 11. között a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban rendezték meg a 11. Kézművesipar-történeti Szimpóziumot a Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága szervezésében, melyen a Régészeti Intézetet Kiss Viktória és Kovács Bianka Gina képviselte.
Bondár Mária „Késő rézkori temetkezések a Kárpát-medencében” című, 2018-ban az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) kezdődött kutatási projektjében Gál Erika archeozoológus számos temető állatcsontleleteit vizsgálja. A Balatonlelle-Rádpuszta-Templom mellett lelőhelyen feltárt, a Baden-kultúrához köthető 367. sírból különösen érdekes és ritka leletcsoport került napvilágra: 13 db átfúrt, többé-kevésbé töredékes kutyaszemfog. A jobb- és baloldali, valamint az alsó- és felső fogsorhoz való tartozásuk szerint a fogak legkevesebb hat példányból, életkorukat tekintve pedig kifejlett egyedekből származtak. A fogak többsége a halott lábánál helyezkedett el. A sír a temetési rítust illetően sem szokványos, hiszen a benne talált felnőtt nőt gyermekkoponyával a feje alatt temették el az időszámításunk előtti 4. évezred közepén.
Hogyan élhettek az első földművelők a Dunántúlon? Miként kutathatók a népmesék? Milyen új eredményei vannak a mohácsi csata kutatásának? Mit gyűjt a Magyar Filozófiai Archívum? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának nyolcadik részében, amely már elérhető a BTK YouTube-csatornáján is.
A belgrádi egyetem és a Szerbiai Régészeti Intézet rendezésében november 1-5. között került sor a dunai római provinciákról rendezett konferencia-sorozat 6. ülésére.