Április 9-én nyílt meg az alsó-ausztriai Schallaburgban a „Reiternomaden in Europa – Hunnen, Awaren, Bulgaren, Ungarn“ című kiállítás, amely a mai Ausztria területén a népvándorlás során megforduló hun, avar, magyar és bolgár nomád lovasnépek tárgyi hagyatékát, és az európai kultúrára gyakorolt ​​hatásukat mutatja be.

A járványhelyzet miatt három év után, 2022. május 18–20. között került ismét megrendezésre Debrecenben, a Déri Múzeum szervezésében a MΩMOΣ XII. – Őskoros Kutatók Összejövetele konferencia.

A Régészet Napja alkalmából intézetünk és a Kuny Domokos Múzeum szervezésében Tatán egy különleges középkori sétán vehetnek részt az érdeklődök Kovács Bianka Gina vezetésével.

A hosszúhetényi római kori villagazdaság évtizedek óta várja sorsa jobbra fordulását. Az 1940-ben feltárt hatalmas főépületet mára a bozót kerítette fogságába. A rekultivációs munkák, és vele a lelőhely bemutathatóságának ötletelése is elindult, amibe a szakembereken túl a nagyközönség véleményére is kíváncsiak vagyunk, hogy egy közös és fenntartható bemutatóhely képében folytathassa életét e festői környezetben fekvő római villagazdaság.

Mosaburg/Zalavár-Vársziget tervszerű régészeti kutatása közel 70 éve kezdődött meg. Az 1994 óta a Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében, Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes vezetésével folytatott munkálatok a Karoling- és Árpád-kor jelentős fejezeteibe engednek bepillantást. Az ELKH Titkárság támogatásával 2022–2025 között a kutatások egy részének lezárása és az eddigi eredmények közlése valósulhat meg.

A Materiale şi Cercetări Arheologice romániai folyóirat 2021. évi különszámában intézetünk kutatói egy régészeti madártani cikkel köszöntötték Maria Bitiri őskoros régészt 90. születésnapja alkalmából. Az Osztás Anett által 2006–2009 között feltárt Alsónyék-Bátaszék újkőkori településről hazánkban első alkalommal vizsgáltunk Starčevo és lengyeli kultúrákhoz tartozó régészeti jelenségekből előkerült madárcsontleleteket. Ezek egyrészt alkalmat kínáltak a két kultúra idején előforduló szárnyasok és az általuk jelzett környezeti tényezők összehasonlítására, másrészt jelentősen hozzájárulnak az újkőkori madárvadászatra vonatkozó, Gál Erika által közel két évtizeddel ezelőtt összegzett ismereteink bővítéséhez.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át az Akadémia 195. ünnepi közgyűlésén az MTA rangos elismeréseit. Az MTA Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette Benkő Eleket, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet kutatóprofesszorát, Sándor Klárát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárát és Vásáry Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar professor emeritusát A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című, magiszteriális könyvük elismeréseként. A kötetet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont adta ki, a nyomdai előkészítést pedig a BTK Történettudományi Intézet Tudományos információs osztálya végezte. 

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában 2022. május 4-én szerdán adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Az MTA 195. ünnepi közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette Benkő Elek kutatóprofesszort és az MTA rendes tagjainak sorába választotta.

Az őskori ételek és ételkészítés már régóta foglalkoztatja a tudományt, az ez irányú érdeklődés pedig csak még intenzívebbé és még sokoldalúbbá vált az újabb természettudományos vizsgálatok és kísérleti régészeti módszerek révén. Mi sem mutatja jobban ezt a trendet, mint a kétévente megrendezésre kerülő MΩMOΣ konferencia idei témaválasztása „Őskori ételmódok” címmel. Részben ennek apropóján, részben pedig a 2017 és 2018-ban végzett, elsősorban az edények másodlagos megégését és sérüléseit vizsgáló hamvasztásos kísérletek egyfajta folytatásaként terveztük meg a főzés folyamatának rekonstruálását.