Hogyan tovább? – krízisek, fordulópontok, túlélési stratégiák az elmúlt 12 000 évben – évezredek válaszai a kihívásokra a legfrissebb kutatási eredmények alapján
Az emberiség történetében nyomon követhető fordulópontok, korszakhatárok értelmezése nagy kihívást jelent a humán-, élet- és természettudományok számára egyaránt. A Régészeti Intézet 2021. november 16-án kedden, 10 órakor kezdődő kerekasztal-beszélgetése során az elmúlt 12 000 év történetének sorsfordító, máig ható környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatait érintjük különböző szakterületek kutatóinak segítségével: a letelepült életmód, a termelőgazdálkodásra való áttérés, a kézművesség megjelenése, a táplálkozás és életmód változásaival összefüggően megváltozó egészségügyi helyzet, a betegségek, járványok megjelenése.
Emberi maradványokon végzett DNS vizsgálatokra vonatkozó, világszintű etikai nyilatkozat jelent meg a Nature hasábjain
A 31 ország 68 kutatója által összeállított, és aláírt útmutatást és nyilatkozatot a David Reich harvardi munkacsoportja kezdeményezte. A munka alapját képező 2020 novemberében rendezett online, világméretű és multidiszciplináris részvétellel zajló műhelymunka fókusza az archeogenetikai vizsgálatok etikai problémáinak és irányelveinek megvitatása volt. A résztvevők (köztük Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna) az esettanulmányok és régiós kutatási nehézségek megtárgyalása után egyetértettek abban, hogy szükséges egy olyan nemzetközi útmutatás és irányelv csomag kidolgozása, amelyhez később a genetikus, antropológus és régész szakma igazodni tud majd, és rögzíti a humán archaikus DNS kutatás világviszonylatban is érvényesíthető alapvető etikai szabályait.
A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza - könyvbemutató
Munkatársunk, Kiss Viktória társszerkesztésével az MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága és az Archeometriai és Iparrégészeti Munkabizottsága közös kiadványsorozatának 6. részeként megjelent A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza a Kárpát-medencében. Készítéstechnikai, archeometriai és társadalomtörténeti megközelítések című kötet (szerk.: Cseh Fruzsina – Kiss Viktória – Szulovszky János).
A ló háziasításának története – friss eredmények a Nature-ben
Új archeogenomikai fókuszú tanulmány jelent meg a lovak háziasításának történetéről a Nature-ben, melyben magyarországi bronzkori leleteket is vizsgáltak. A toulouse-i Paul Sabatier Egyetem CAGT kutatóközpontjában Ludovic Orlando által vezetett 162 tagú ERC Pegasus kutatócsoport nagyszabású kutatásában az ELKH BTK Archeogenomikai Intézet és Régészeti Intézet, valamint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum régész, archeozoológus és archeogenetikus munkatársai is részt vettek. A Pablo Librado első szerzőségével jegyzett tanulmány újabb mérföldkövet jelent a lovak eredetének és háziasításuk történetének megismerésében.
Befejeződött Zalavár-Várszigeten a Szűz Mária/Szent Adorján-templom körüli temető feltárása
A 2021. évi régészeti kutatások a 850-ben Mária-, majd 1019-ben Szent Adorján tiszteletére szentelt templom 19–20. századi teljes elbontása után keletkezett homokkitermelő bányagödör keleti és északi szélénél még kutatatlanul maradt területeken folytak.
Page 1 of 29
