Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Intézetünk egykori tudományos főmunkatársa 2017. február 15-én váratlanul elhunyt.
Siklósi Gyula 1949-ben Budapesten született. 1977-ben végzett az ELTE történelem–régészet szakán. 1976 októberétől az MTA Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa, majd munkatársa, később főmunkatársa volt. 1984-ben egyetemi doktori címet, 1994-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Egyetemista kora óta részt vett Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, sokat dolgozott a Budapesti Történeti Múzeum városi feltárásain.  Intézeti munkássága 1978-tól összefonódott a középkori Székesfehérvár kutatásával, a város középkori topográfiáját igyekezett minél részletesebben megrajzolni, számos új eredmény, publikáció fűződik a nevéhez. Ugyanakkor lakóhelyéhez, Budakeszihez is szoros szálak kötötték, gyakorló régészként és lelkes lokálpatriótaként szívesen foglalkozott a város történetével és építészetével. Életének egy részét Körmenden töltötte, itt is a középkori település állt érdeklődése homlokterében. 2009-ben vonult nyugdíjba, azonban élete végéig tevékeny maradt.
Siklósi Gyula nemcsak régész volt. Avatott idegenvezetőként is népszerűsítette Magyarország kulturális értékeit és adta át tudását az ide látogatóknak. Székesfehérvár díszpolgára (2012), a Budakesziért  Emlékérem és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje (2014) volt.
Meggyőződéséhez ragaszkodó ember volt, egyben önzetlen, jó humorú  barátja mindazoknak, akiket a bizalmába fogadott.
Nyugodjék békében!