A Nemzetközi Archeozoológiai Tanács (International Council for Archaeozoology, ICAZ) állati csontokon vizsgálható betegségeket tanulmányozó munkacsoportjának (Animal Palaeopathology Working Group) legutóbbi, Berlinben megszervezett találkozóján a 11 országból érkező szakemberek összesen 21 előadásban és 6 poszterelőadásban számoltak be eredményeikről. Magyarországot intézetünk két kutatója, Gál Erika és Kovács Gyöngyi képviselte.

^{A konferencia posztere (www.animalpalaeopathologywg.wordpress.com)}

A tudományos ülésen elhangzott "Bone diseases as indicators of animal health in the 16th–17th century bone assemblages of Csókakő Castle (Hungary)” című előadásuk fókuszában a csókakői Alsóvárból előkerült török kori állatcsontokon azonosítható betegségek és ezek lehetséges oka állt. A találkozónak a Freie Universität Őskori Tanszéke (szervező: Dr. Maaike Groot) és a Deutsches Archäologisches Institut (szervező: Dr. Rosalind Gillis) adott otthont 2025. március 26–28. között.

^{A Freie Universität parkja egy prérifarkas-figurával (fotó: Gál Erika)}

Csókakő várának – és a párhuzamosan kutatott dombói várnak – sokrétű régészeti vizsgálata a „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” című NKFI/OTKA K–143099. számú projekt célkitűzése. Ezen belül az archeozoológiai elemzések a várak középkori és török kori környezetének a rekonstrukcióját, valamint a vár lakóinak húsfogyasztási szokásaira vonatkozó ismereteinket szolgálják.

^{Sertésmakkoltatás a középkorban. Részlet a Queen Mary Psalter (1310-1320?) biblikus kéziratból (fotó: The British Library)}

^{In vivo fogvesztés nyoma (nyíl) egy Csókakő-Alsóvárban talált sertésállcsont (maxilla) fogsorában (fotó: Gál Erika)}

Az eddig tanulmányozott török kori leletegyüttes előzetes eredményei szerint a csókakői vár lakói szarvasmarhát, juhot és kecskét, valamint sertést fogyasztottak a leggyakrabban. A patológiás állatcsontok többsége sertésből származott, a fizikai sérülések és a fogbetegségek gyakoriságának legvalószínűbb oka a sertésmakkoltatás során és következtében elszenvedett traumák lehet. Noha a sertések erdei legeltetése a történeti forrásokból is jól ismert állattartási módszer, ezt a hipotézist több hasonló környezetben fekvő lelőhelyről azonosított állatcsontlelet, még biztosabban pedig egy természettudományos projekt keretében nagy mintán végzett stabilizotóp-vizsgálatok tudnák megerősíteni.

Gál Erika személyes részvételét a konferencián az NKFI/OTKA mellett a Nemzeti Kulturális Alap (207104/440) is támogatta.

^{„Hands on” szekció a konferencián: patológiás csontleletek kötetlen vizsgálata és megbeszélése (fotó: Gál Erika)}

^{Berlini városrészlet: a St. Marienkirche (1270) előtt Luther szobra (Friedrich Drake, 1884), mögötte a Tévétorony (1965) (fotó: Gál Erika)}