Magyarországi kutatások eredményeként elsőként ismertették az ókori fazekastechnikák azonosítását szolgáló kis szögű neutronszórás (SANS) alkalmazását nano-méretű szemcsék és pórusok orientációjának elemzése révén. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont vezetésével, többek a között a HUN-REN BTK Régészeti Intézettel együttműködésben végzett vizsgálatok eredményeit a Scientific Reports új, nyílt hozzáférésű Novel application of SANS provides quantitative non-destructive identification of forming techniques in late Roman and early medieval pottery from Pannonia című tanulmányában John Gait, Katalin Bajnok, Nicolas Hugot, Friderika Horváth, Gérard Pépy, Darren Ellis és Adél Len mutatták be.
A kerámia, mint az emberi anyagi kultúra egyik legősibb megjelenési formája, a régészek számára alapvető jelentőséggel bír a múlt megértésében. A kerámiaedények készítési folyamatának elemzése nem csupán a technikai paraméterek és követelmények feltárását teszi lehetővé, hanem a fazekasok szubjektív döntéseit is tükrözi, amelyekre hatással lehettek a gazdasági és környezeti feltételek, valamint a társadalmi és a kulturális normák egyaránt.
A Budapest Neutron Centrumban (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont) a régészeti leletek jelenléte mindennapos, hiszen az intézmény számos nemzetközi és hazai régészeti projekt aktív közreműködője, többek között szoros munkakapcsolatot ápol a HUN-REN BTK Régészeti Intézetével is.
A 2024 október végén a Scientific Reports hasábjain ismertetett, a fazekastechnológia sokszínűségének feltárására irányuló módszer kiemelkedő előnye, hogy roncsolásmentes és kvantitatív, továbbá mind a durva, mind a finom textúrájú kerámiák vizsgálatára alkalmas.
A módszer régészeti alkalmazását kísérleti céllal készített edények sorozatán, valamint a Pannoniából származó késő római és kora középkori kerámiatöredékeken keresztül mutatták be. Az elemzés során jelentős változások tárultak fel az előállítási módszerekben: a korongon felhúzásról fokozatosan áttértek a különféle összetett készítési technikákra, amelyek során elsőként kézzel formázták meg az edényeket, majd másodlagos technikaként a korongra helyezve fejezték be őket. Eredményeink a nagyléptékű, központilag szervezett római gazdasági rendszerek széthullását és a termelés diverzifikálódását tükrözik, összhangban a készítők eltérő technológiai és kulturális hátterével.
Az eredményekről részletesen olvashatnak a Scientific Reports új, nyílt hozzáférésű cikkében: https://doi.org/10.1038/s41598-024-77426-2.