A Bécsi Tudományegyetem Régészeti Kutatóintézetében 2020–2023 között zajló „Farmers without borders: Ecological perspectives on the spread of animal husbandry from the Mediterranean to southeast Europe (6500-5500BC)” nemzetközi projekt második évében intézetünk is csatlakozott az állattenyésztés újkőkori elterjedésének ökológiai vizsgálataihoz.
A Maria Ivanova-Bieg (Bécsi Tudományegyetem) által vezetett projekt fő célja rávilágítani az első földművelő-állattartó közösségek és háziállataik Délkelet-Európán át történő elterjedésének környezeti, biológiai és társadalmi-kulturális tényezőire. A kutatás módszertanilag az egykori kerámiaedények belsejében kimutatható szervesanyag-maradványok vizsgálatát, valamint az állatvágási életkor mutatóinak és az állatcsontok stabil izotóp-arányainak elemzéseit ötvözi.
A projektvezető meghívására intézetünk az Osztás Anett által 2006–2009 között Alsónyék-Bátaszéken feltárt korai újkőkori (Starčevo-kultúra) település állatcsontegyüttesével kapcsolódik a kutatási programba. A kutatások középpontjában a legkorábbi dunántúli földművelő és állattenyésztő közösségek által kb. Kr.e. 5800-5500 között a településen folytatott sertéstenyésztés mennyiségi és minőségi adatainak feltárása áll.
Részvételünk alapját a Régészeti Intézetben 2010–2017 között zajlott az OTKA pályázat, majd a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének támogatásával, Biller Anna Zsófia és Nyerges Éva Ágnes archeozoológusok által feldolgozott újkőkori állatcsontegyüttes adatbázisa képezte. Ezekre támaszkodva 2021 tavaszán Gál Erika archeozoológus a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban tárolt állatcsontanyagból kiválogatta a vizsgálatokhoz speciális szempontok szerint igényelt állatcsontleleteket. A sertéscsontokon kívül további több tucat, házi- (szarvasmarha, juh/kecske és kutya) és vadállatokból (szarvas, őz, vaddisznó, róka és hal) származó vázelemet hoztunk intézetünkbe mintavételi előkészítés céljából. A Szekszárdon végzett munka előkészítését és lebonyolítását korábbi munkatársnőnk, Vindus Melinda (Wosinsky Mór Múzeum) koordinálta.
Az állatmaradványok fajonkénti megoszlása a Starčevo-kultúra alsónyéki településén (Forrás: Nyerges Éva Ágnes, Biller Anna Zsófia, 2015)
A Régészeti Intézetbe szállított állatcsontokból 2021 júliusában Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézet főmunkatársa vágta ki a vizsgálatokhoz szükséges mintákat laboratóriumi körülmények között. Ezeket augusztus-szeptember folyamán Magdalena Blanz (Bécsi Tudományegyetem) elemezte a párizsi Természettudományi Múzeumban üzemelő stabilizotóp-arány mérő tömegspektrométeren Marie Balasse vezetésével.
Magdalena Blanz (Bécsi Tudományegyetem) előkészít egy állatcsontot a stabil izotóp-arányok vizsgálatához a párizsi Természettudományi Múzeum laboratóriumában
A 2022-re várható eredményekről a kutatócsoport tagjai vezető tudományos folyóiratokban és konferenciákon számolnak majd be, kapcsolódva a romániai újkőkori lelőhelyeken végzett hasonló kutatások már megjelent eredményeihez.
