ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | 15854939-2-43
2015. július 22-én, szerdán 14 órakor az Adelaide-i Egyetem munkatársa dr. Laura Susanne Weyrich "Ancient DNA sequencing of Neandertal dental plaque reveals the history of human disease (DNS vizsgálatok fogkőből, a neandervölgyi ősemberektől napjainkig) címmel tart előadást Intézetünk tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.
Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról.
A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.
A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.
Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.
Ugyanekkor jelent meg két korábbi konferencia kötete: Insediamenti e cultura materiale fra tarda antichità e medioevo (Ed.: N. Busino - M. Rotili. Cimitile 2015. 387 p.) és a “Aristocrazie e società fra transizione romano-germanica e alto medioevo” (Ed.: C. Ebanista - M. Rotili. Cimitile 2015. 440 p.) címmel.
Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI) és Ritoók Ágnes (MNM) vezetésével júniusban folytatódott Zalavár-Vársziget régészeti kutatása. A néhány éve megtalált Karoling-kori királyi palota közelében nagyméretű oszlopszerkezetes faépületek nyomai, kőkemencék, tároló vermek és egy felékszerezett kislány sírja kerültek elő. Sikerült befejezni az Árpád-kori ispáni központ, Colon civitas palánkkal kerített gazdasági udvarának feltárását, napvilágra került a Szt. Adorján bencés monostor cölöpös alapozású kerítőfalának és egy ahhoz csatlakozó osztófalnak egy-egy szakasza, valamint a késő középkori – kora újkori végvár palánkfalának és erődítési árkának újabb maradványa. A feltárás déli szélén egyelőre nem járt sikerrel a Karoling-kori Mária-templom (az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostor temploma) épületmaradványainak azonosítása. A kő- és homokbányászással teljesen feldúlt területen csak a templom körül eltemetettek nagy mennyiségű csontmaradványa árulkodik arról, hogy már a templom helyének közvetlen közelében folyt az ásatás. A feltáráson Masek Zsófia és Miháczi-Pálfi Anett (MTA BTK RI), valamint az ELTE BTK régészhallgatói vettek részt.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.
Intézetünk három kutatója, Takács Miklós, Bajkai Rozália és Merva Szabina a Horvát Tudományos Akadémia Régészeti Intézete meghívásának eleget téve részt vett a második alkalommal megszervezett Međunarodni znanstveni skup srednjovjekovne arheologije - Mediaeval Settlements in the Light of Archaeological Sources című, középkori telepek kutatásával foglalkozó konferencián. A két napos nemzetközi találkozó 2015. június 2-3-án zajlott Zágrábban. A konferencia a kontinentális Horvátország középkori településrégészetével foglalkozó szakemberek találkozója volt, amelyen a környező országok (Szlovénia, Szerbia, Csehország) számos szakembere mellett magyar részről az NK 104533. számú OTKA projekt három munkatársa számolt be kutatásairól. (lsd. az absztrakt-kötetet: )
2015. június 18 és 20. között műhelykonferenciára kerül sor a Közép-Európai Egyetem (Középkortudományi Tanszék/Kulturális Örökség Program) szervezésében, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszékének együttműködésével a középkori pálos örökség legújabb kutatási eredményeiről.
Az MTA infrastrukturális fejlesztéseket elősegítő pályázata keretében intézményünk több, a roncsolásmentes lelőhely-felderítés során használható eszközt szerzett be. Ennek egyik eleme egy multiszenzoros magnetométer, amelyet kollégáink az elmúlt héten vehettek át Németországban, Bad Saarow-ban az eszköz gyártójától.
Az eszköz lehetőséget biztosít nagyobb, egybefüggő területek szisztematikus geofizikai felmérésére és a föld alatt húzódó régészeti struktúrák bolygatásmentes felderítésére.
A bronzkori Eurázsia Kr. e. 3000–1000 közötti kétezer éves története nagy kulturális változásokkal, és kisebb-nagyobb népesség mozgásokkal jellemezhető. Ezen mozgalmas időszak populációgenetikai jellemzőit tanulmányozta a közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport, megkísérelve a genetikai eredmények régészeti értelmezését is. A dán és svéd kutatók, Morten E. Allentoft, Martin Sikora, Eske Willerslev, valamint Kristian Kristiansen és Karl-Göran Sjörgen vezetésével végzett elemzések eredményei a Nature 2015. június 11-i számában jelentek meg.
A nagyszabású kutatási projektben 101 eurázsiai, közte 4 magyarországi középső bronzkori lelőhelyről (Érd, Százhalombatta, Battonya, Szőreg) származó minta elemzésére került sor az MTA BTK Régészeti Intézete (Kiss Viktória, Szeverényi Vajk), az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára (Hajdu Tamás), a százhalombattai Matrica Múzeum (Vicze Magdolna), az ELTE BTK Régészettudományi Intézete (Tóth Gusztáv), a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke (Pálfi György, Paja László), valamint a Torontói Egyetem (Paul R. Duffy) munkatársainak részvételével.
