Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át Gabler Dénes Jenő, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a római kori Pannonia provincia története és a kor kerámiáinak vizsgálata terén elért jelentős, sokrétű régészeti és kortörténeti kutatómunkája, valamint elkötelezett oktatói és aktív szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

 Gabler Dénes Tanár úrnak, Kollégánknak ezúton is szívből gratulálunk.

http://mta.hu/mta_hirei/akademikusok-vezeto-kutatok-reszesultek-allami-kituntetesben-augusztus-20-alkalmabol-136700/

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmai-dijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19

2015. augusztusában folytatódik a Pest megyei Kakucs határában található Kakucs-Turján mögött középső bronzkori település régészeti kutatása. A 2013-ban megkezdett feltárásokat a Lengyel Kutatási Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a poznań-i Adam Mickiewicz Egyetem, a kieli Christian-Albrechts Universität és az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatócsoportjai végzik Mateusz Jaeger, Johannes Müller, Kulcsár Gabriella vezetésével, széles tudományos együttműködés keretei között.

A lelőhely légifelvételei (Czajlik Zoltán, Miklós Zsuzsa), majd geofizikai felmérése (Márkus Gábor) alapján régészeti talajtani fúrásokat végeztünk a lelőhelyen (Pető Ákos, Serlegi Gábor) és az eredmények figyelembevételével a központi településrészen az egyik legígéretesebb, házra utaló jelenséget választottuk vizsgálatunk tárgyává (Kiss Viktória, Serlegi Gábor, Szeverényi Vajk, Nicole Taylor). A ház feltárását folytatjuk ebben az évben is, a leletek resturálásával (Gucsi László), további archeobotanikai minták elemzésével (Chris Gissel) párhuzamosan. Célunk az összetett belső szerkezetű település minél teljesebb megismerése, ezen belül egy ház feltárása, továbbá a település mikroregionális és regionális összefüggésekben való értékelése.

A kutatási programról bővebben olvashatunk az alábbi oldalakon:
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-7389
http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-8095

Csókakő várában - az MNV Zrt. anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megelőző régészeti feltárása keretében és munkatársainak (Szöllősy Csilla régész, Pokrovenszki Krisztián régész-térinformatikus) szervezésében - ez évben is folytatódik a régészeti kutatás. Az ásatás irányítói Kovács Gyöngyi (MTA BTK Régészeti Intézet) és Hatházi Gábor (EMMI). A székesfehérvári, budapesti, szegedi kollégák között az ásatáson részt vett Kolláth Ágnes, az intézet fiatal kutatói ösztöndíjasa is.
A Csákok által a Vértes hegyoldalában megépített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló középkori sziklavára, középkori birtokosai között - a király mellett - olyan családokat találunk, mint a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak. A törökök 1543-44-ben foglalták el a várat és a 15 éves háború (1593-1606) egy-két évétől eltekintve 1687-ig uralták.
A vár 2015-ben bekerült a Nemzeti Várprogramba, ami az 1990-es évek óta tartó többé-kevésbé rendszeres régészeti kutatásokat és műemléki helyreállításokat új dimenziókba helyezi a jövőben.

Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez (The Ornamental Vocabulary of the Tenth Century in the Carpathian Basin. Form-historical Studies in the Decorative Arts of the Hungarian Conquest Period) (Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet 2015)
ISBN 978-615-5254-02-4. XXX+698 p, 198 kép

A szóládi langobard kori temető régészeti leletanyagát feldolgozó nemzetközi kutatócsoport tagjai 2015. július 23-án 10 órától munkatalálkozót (workshop) tartanak az MTA BTK Régészeti Intézetében.

A Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts, Frankfurt am Main és a MTA BTK Régészeti Intézete együttműködése (2005-2016) keretében tartandó rendezvény célja a szóládi langobard kori temetőről készülő monográfia előkészítése, a régészeti és archaeometriai adatok, és az eddigi kutatási eredményeinek összevetése. A temető embertani anyagán végzet fizikai antropológiai, molekuláris biológiai (DNS) és izotóp (Str, N, O) vizsgálatok előzetes eredményei 2014 novemberében a PLOS ONE folyóiratban jelentek meg. A szóládi temető népességi modellje egy  patrilokális, csoportidegen személyeket befogadó közösség képét mutatja, amely egy generáció után elhagyta a települést.  

A régészeti kutatások célja a leletanyag értékelése, és összevetése a természettudományos kutatások eredményeivel a közösség társadalmi tagozódásának, kulturális és etnikus identitásának, valamint kapcsolatrendszerének meghatározása céljából.  A munkatalálkozó programja itt érhető el.

A projekttel kapcsolatos hír az alábbiakban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, a workshopról készült beszámoló a Deutsches Archäologisches Institut honlapján olvasható.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai 2015. július 5. és 10. között kutatóúton jártak Erdélyben.

A kutatóút célja tavi ás lápi üledékminták gyűjtése volt „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című OTKA-pályázat (vezető kutató: Benkő Elek) keretében.

A kutatóúton az Intézet részéről Benkő Elek, Jakab Gusztáv és Sümegi Pál vett részt, a fúrás és a mintagyűjtés munkájában Sümegi Pált Rovó János és Sümegi Balázs segítette. Komoly segítséget jelentett a Maros Megyei Múzeum (László Keve, Győrfi Zalán, Bencze Ünige), a Kovászna Megyei Önkormányzat (Papucs András), az Agora Munkacsoport (Ambrus László) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Tóth Attila, Demeter László) munkatársainak közreműködése a terepi munkákban.

A csíksomlyói ferences templom híres, 600 éves Madonna-kegyszobráról készülő tanulmánykötet kapcsán lehetőség nyílt a műtárgy minden eddiginél alaposabb helyszíni vizsgálatára. E munkában történészek és művészettörténészek mellett restaurátorok és korszerű, roncsolásmentes eszközöket kezelő szakemberek is részt vettek. A munkába az MTA BTK Régészeti Intézete is bekapcsolódott, technikai megfigyelésekkel és fotódokumentációval (Benkő Elek), illetve endoszkópiás vizsgálatokkal (Mende Balázs Gusztáv).

2015. július 22-én, szerdán 14 órakor az Adelaide-i Egyetem munkatársa dr. Laura Susanne Weyrich "Ancient DNA sequencing of Neandertal dental plaque reveals the history of human disease (DNS vizsgálatok fogkőből, a neandervölgyi ősemberektől napjainkig) címmel tart előadást Intézetünk tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.

Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról.

A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.