A kötet a 2015. decemberében az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében megrendezett, a Tisza-vidék, Erdély és a Szerémség 5–6. századi történetével foglalkozó konferencia előadásait adja közre. Ez az első olyan önálló konferencia kiadvány, amely a gepida királyság történetét, régészetét, onomasztikáját, éremverését, mesterségeit és településeit tárgyalja. A tanulmányok jól tükrözik azt a lendületet, amely az utóbbi évek kiemelkedő régészeti felfedezéseinek köszönhetően jellemzi a korszak kutatását. Az egyes témák között fontos szerepet kap a hun és gepida kori temetkezések és települések, valamint a társadalom és kultúra változásainak vizsgálata. A tanulmányok mélyebb betekintést adnak egy-egy régió 4–6. századi, a késő római kortól a kora középkorig ívelő népi és kulturális átalakulásába.
A konferenciakötetben nagy terjedelmű összefoglaló tanulmányokat olvashatunk többek között a gepida királyság történeti és régészeti kutatásának aktuális helyzetéről. Részletes elemzést kapunk az erdélyi nagy sírszámú temetők kialakulásáról, Románia északnyugati részének korabeli viszonyairól, a szerbiai gepida kutatás állapotáról, az Alföld gepida kori falvairól, illetve a Kárpát-medence északkeleti szegletének hun kori fejlődéséről.
A nagyobb lélegzetvételű összefoglalásokat esettanulmányok egészítik ki egy-egy újabb felfedezés – sírlelet vagy település – közreadásával, és olvashatunk az 5–6. századi bizánci pénzek Kárpát-medencei megjelenéséről, a koponyatorzítás szokásáról, továbbá a Tisza-vidéki gepida továbbélés kérdéséről is az avar uralom időszakában. A Kárpát-medence kapcsolatrendszerének tanulmányozása megvilágítja a korabeli európai, ezen belül a langobard és a bizánci kultúrával fennálló viszonyt és a gepida kori hitvilág egyes jelenségeit.
A konferenciát és a konferenciakötet megjelenését az ELTE, az ELKH BTK Régészeti Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat Támogatási Bizottsága, a Leibniz-Forschungsinstitut für Archäologie, Römisch-Germanisches Zentralmuseum, Mainz, valamint a GEPIDA kerékpárt készítő Olimpia Kerékpárgyártó Kft. támogatta.
A 
A világjárvány miatt kialakult különleges helyzetben még nagyobb szerepet kapnak az internet különböző felületein megtalálható ismeretek. Keressük az új utakat, de a régebbi utak is nagyon fontosak. Köztük található a 
A madarak a gerinces állatok azon osztályába tartoznak, amelynek számos csoportja jó repülőképességgel, és így nagyfokú mobilitással rendelkezik. A hideggel szembeni harcot – köszönhetően a jól szigetelő zsírraktáruknak és tollazatuknak – képesek felvenni, ám speciális táplálékigényük megkívánja a költő- és telelőhelyek közötti vándorlást. Ennélfogva a vadmadarak jelentős része évről-évre nagy utat tesz meg, mely során számos betegségnek, elsősorban fizikai sérülésnek vannak kitéve, hiszen a repüléshez való alkalmazkodást – a tollak, a módosult légző- és izomrendszer mellett – a vékony falú, törékeny csontrendszer biztosítja. Ugyanakkor a különböző sebesülések és kórokozók nem kerülik el a szelídített vagy házi társaikat sem, hiszen az ember által létrehozott környezet legalább annyi veszélyforrást tartogat az állatok számára, mint a természet. A tömeges állattartás és a természetes szelekció hiánya pedig kimondottan kedvez az egyes betegségek fennmaradásának és elterjedésének.
Az építményt hagyományosan római korinak tartják, azonban egyértelmű bizonyítékkal erre nézve nem rendelkezünk. Munkánk során sikerült azonosítanunk a gát anyagául szolgáló kövek egy részének nyersanyag-lelőhelyét, és reméljük, a műszeres vizsgálatok eredményeinek kiértékelése után közelebb kerülünk a keltezési probléma megoldásához is.
