A római kori szarmaták települései az Alföld egyik leggyakoribb régészeti lelőhelytípusát alkotják. Mégis viszonylag keveset tudunk életmódjukról: a környezetrégészeti kutatások száma más korszakokhoz képest alacsonyabb, és kevés olyan lelőhelyet ismerünk, amely régészetileg is elemzett, és leletanyagát természettudományos módszerekkel is vizsgálták.