Descendants of Pelops in the Fifth Century BC címmel jelent meg Patay-Horváth András kollégánk tanulmánya a HERMES legújabb számában (149, 2021/3).

^{Patay-Horváth 2021, HERMES}

Köztudott, hogy az ókori világban a mítoszok a történelem elválaszthatatlan részét képezték: mitikus hősöknek tulajdonították az egyes városállamok alapítását, szentélyekben őrizték a fegyvereiket, használati tárgyaikat és a mitológiai hősök egymáshoz fűződő kapcsolatait használták aktuális politikai szövetségek, illetve háborúk indoklására. Ennek ellenére viszonylag ritka volt az, hogy egy család vagy egy nagyobb közösség kifejezetten valamely mitikus hős vér szerinti leszármazottjának vallotta volna magát. A tanulmány egy ilyen esetet jár körbe és azt vizsgálja, kik lehettek azok a Kr.e. 5. században, akik magukat egyszerűen a Tróját ostromló akhájokkal azonosították és a Peloponnészoszi-félsziget legendás névadó hősétől, Pelopstól származtatták.

^{Pelops és Hippodamia, Forrás: The Met (https://www.metmuseum.org/art/collection/search/252499)}

Az eddig általánosan elfogadott nézettel szemben a szerző régészeti és történeti forrásokra támaszkodva amellett érvel, hogy ezek a görögök, akik Olympiában egy hatalmas (mára nagyrészt elveszett) győzelmi emlékművet emeltek, valójában a Kr.e. 480-479-ben a perzsák ellen harcoló görögöknek azt a csoportját takarják, amelyet manapság a Peloponnészoszi Szövetség néven tart számon a tudomány és valójában Spárta szövetségesei voltak. A tanulmány régészeti szempontból egy jelentős emlékműre és az olympiai szentélyre vonatkozóan jelent újdonságot, de egyúttal a görög-perzsa háborúkra, illetve a mitikus ős, Pelops alakjára vonatkozó történeti és vallástörténeti kutatások számára is tanulságos lehet.