Száz évvel ezelőtt, 1918. október 21-én született Bognár-Kutzián Ida, a XX. századi magyarországi ősrégészeti kutatások meghatározó alakja.

Már tudományos életbe való belépése is nagy visszhangot váltott ki; doktori disszertációja a Kárpát-medence első élelemtermelő közössége, a Kr. e. VI. évezredbeli Körös-kultúra első monografikus feldolgozása volt (1944, 1947). Paradigmaváltást hozott a kultúra szemléletében, a korábbi, nyugatról történő származtatás helyett a balkáni, égei eredet mellett érvelt.

Karrierjének következő kiemelkedő jelentőségű munkája Tiszapolgár-Basatanya rézkori temető (Kr. e. V. évezred) föltárása és mintaszerű, minden apró részletre és lehetséges kapcsolatra kitekintő társadalomrégészeti szemléletű feldolgozása volt. Az 1963-ban megjelent könyv jelentőségét jól jelzi, hogy máig gyakran idézett forrás a szakirodalomban. Ezt követte hasonló jelentőségű, ma is világszerte használt összefoglalása a Tiszapolgár-kultúráról 1972-ben.

Tudományos munkájának harmadik, szintén máig ható, meghatározó jelentőségű tevékenysége volt az archaeometriai módszerek és kutatások — archaeometallurgia, anyagvizsgálatok, radiokarbon vizsgálatok, archaeoasztronómia) bevezetése a magyarországi őskort kutató régészeti gyakorlatba már az 1960-as évektől kezdődően és ez a szemléletmód határozta meg életének utolsó éveit is.

Élete során többször töltött be vezető pozíciót meghatározó jelentőségű munkahelyeken: 1945–1949 között egyetem adjunktus volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1949–1960 között a Magyar Nemzeti Múzeum kutatórégésze, majd osztályvezető-helyettese volt. 1960–1967 között az MTA Régészeti Kutatócsoport, ill. Régészeti Intézet tudományos munkatársa, 1967–1970 között részlegvezetője, majd 1971-től osztályvezető tudományos főmunkatársa volt. Nemzetközi kapcsolatait jól jellemzi, hogy már 1966-tól a berlini Deutsches Archäologisches Institut és 1969-től az Union Internationale des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques Conseil Permanent tagja volt, számos nemzetközi konferencián is részt vett.

Kiemelkedő jelentőségű, nagy hatású, máig megkerülhetetlen és gyakran idézett publikációi mellett az interdiszciplináris módszerek bevezetésével nagy hatást gyakorolt a régészeti gondolkodásra. Széles körű nemzetközi kapcsolatai, tudományszervezése kiemelkedő volt.

Születésének 100. évfordulója alkalmából az MTA BTK Régészeti Intézet, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az Archeometriai Műhely, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet, az Ősrégészeti Társaság és a DAI Römisch-Germanische Kommission Forschungsstelle Budapest közös szervezésében emlékülést szervezünk.

A rendezvény időpontja:
2018. október 19. (péntek) 10:00–16:00 óra
A rendezvény helyszíne:
MTA BTK Régészeti Intézet, II. emeleti tanácsterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

A rendezvényen visszaemlékezést és előadást tart többek között Bánffy Eszter, Ruth Tringham, Raczky Pál, John Chapman, Joanna Sofaer, Jerem Erzsébet, Alice Choyke, Bartosiewicz László, T. Biró Katalin, Sándor Lászlóné, Szőkefalvi Nagy Zoltán, Benkő Lázár, Biró Tamás, Bondár Mária, Medzihradszky Zsófia, Barlai Katalin. Az emlékülés részletes programja ITT olvasható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!