+36 1 224 6700   

MTA Kiváló Kutatóhely

BTK Régészeti Intézet

Dombóvár város határában, a Kapos déli partján találhatók a Dombai család egykori rezidenciájának a maradványai, ahol a város önkormányzatának a felkérésére Berta Adrián, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa vezetésével idén is folytatódik a szisztematikus régészeti kutatás.

szovegkozinek cimlapkep dombovar 2021 07 15

A vár alaprajzát és főbb építési periódusait az előző évek ásatási munkálatai során már sikerült nagy vonalakban rekonstruálni: a Kapos menti erősség a 14. század legvégén vagy a 15. század elején épült. Ez a korai építmény egy kissé szabálytalan téglalap alaprajzú, kb. 44x24 m kiterjedésű épület volt, az északi és a déli oldalán egy-egy épületszárnnyal, feltehetően nyugatra néző kapuval, körülötte pedig kettős fapalánkkal és több méter széles várárokkal. Az első nagyobb átépítésre a Zsigmond kor végén kerülhetett sor, amikor az eredeti kapubejárót kiszélesítették és egy nagyméretű kaputornyot emeltek a helyén, továbbá a vár déli oldalán álló palotaszárny szélességét majdnem a kétszeresére növelték. Ez utóbbit kívülről támpillérekkel is megerősítettek. Az egyik ilyen pillér teljes magasságában még napjainkban is áll a lelőhely délkeleti sarkán. Feltehetően ekkor húzták fel az északi szárny udvari homlokzati fala előtt álló két belső tornyot is. A harmadik szakaszban a déli épületszárny keleti falára építettek egy pilléreken nyugvó erkélyt, amelynek a nyomai a korábban említett pilléren még ma is megfigyelhetők. Végezetül egy reneszánsz átépítés során, feltehetően az 1520-as években, egy külső falgyűrűvel kerítették körül a várat, amelynek során a kaputornyot is kibővítették és megerősítették. Az eddigi feltárások során előkerült faragott kövek és a rendelkezésre álló írott források alapján a vár építészeti részleteit jelentős reneszánsz díszítőelemekkel is gazdagon díszítették. A Dombai család vára a 16. század elejére egy kb. 50x32 m alapterületű erősség lett, amely a szükséges védelmi funkciók mellett betöltötte a család birtokközpontjának és lakhelyének a szerepét is. A török hadak a 16. század negyvenes éveiben foglalták el, így az egykori főúri rezidenciából török végvár lett, amelyben kis létszámú, alapvetően délszláv várkatonaság állomásozott. A korszakból írott adatok is maradtak fenn bizonyos, elsősorban védelmi célú építkezésekről, amelyek közül egy sánc részletét az előző év folyamán sikerült is megtalálni. A török kiűzése után az Esterházyak birtokába került az épület, azonban néhány év elteltével, 1702-ben a bécsi Udvari Haditanács leromboltatta.

szovegkozi kép dombovar 2021 07 15

A középkori erősség teljes területe, az azt körülvevő várárokkal és sánccal együtt megközelítőleg 3500 m2-t tett ki. A lelőhelyen eddig hat kutatóárok, három szonda és tizenöt szelvény megnyitására került sor, elsősorban azokon a pontokon, ahol várható volt, hogy a vár alaprajzi elrendezésére és az egyes építési periódusok keltezésére vonatkozó adatok kerülhetnek elő.  Emellett elkezdődött a déli épületszárny keleti oldalának szisztematikus feltárása is. Ezek összesen 800 m2-t tettek ki, azonban a megnyitott felületeken a feltárási folyamat még különböző szakaszokban tart.

Az idei évi tervek között az északi épületszárny és az ún. nyugati belső torony, valamint a déli épületszárny korábbi években megkezdett részleges feltárásának a befejezése, illetve a keleti várfal középső szakaszának a teljes kibontása szerepel. Ezeken kívül az előző év folyamán felfedezett, előzetesen a török hódoltság korára keltezett sánc feltárásának a folyatatása is az idei feladatok egyike.

A július 12-én megkezdett terepi munkálatok előreláthatóan augusztus közepéig tartanak majd. A feltáráson szegedi és pécsi régészhallgatók, dombóvári diákok, valamint az ország minden tájáról érkező régész kollégák és önkéntesesek vesznek részt.