2015. június 18 és 20. között műhelykonferenciára kerül sor a Közép-Európai Egyetem (Középkortudományi Tanszék/Kulturális Örökség Program) szervezésében, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszékének együttműködésével a középkori pálos örökség legújabb kutatási eredményeiről.
Az MTA infrastrukturális fejlesztéseket elősegítő pályázata keretében intézményünk több, a roncsolásmentes lelőhely-felderítés során használható eszközt szerzett be. Ennek egyik eleme egy multiszenzoros magnetométer, amelyet kollégáink az elmúlt héten vehettek át Németországban, Bad Saarow-ban az eszköz gyártójától.
Az eszköz lehetőséget biztosít nagyobb, egybefüggő területek szisztematikus geofizikai felmérésére és a föld alatt húzódó régészeti struktúrák bolygatásmentes felderítésére.
A bronzkori Eurázsia Kr. e. 3000–1000 közötti kétezer éves története nagy kulturális változásokkal, és kisebb-nagyobb népesség mozgásokkal jellemezhető. Ezen mozgalmas időszak populációgenetikai jellemzőit tanulmányozta a közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport, megkísérelve a genetikai eredmények régészeti értelmezését is. A dán és svéd kutatók, Morten E. Allentoft, Martin Sikora, Eske Willerslev, valamint Kristian Kristiansen és Karl-Göran Sjörgen vezetésével végzett elemzések eredményei a Nature 2015. június 11-i számában jelentek meg.
A nagyszabású kutatási projektben 101 eurázsiai, közte 4 magyarországi középső bronzkori lelőhelyről (Érd, Százhalombatta, Battonya, Szőreg) származó minta elemzésére került sor az MTA BTK Régészeti Intézete (Kiss Viktória, Szeverényi Vajk), az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára (Hajdu Tamás), a százhalombattai Matrica Múzeum (Vicze Magdolna), az ELTE BTK Régészettudományi Intézete (Tóth Gusztáv), a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke (Pálfi György, Paja László), valamint a Torontói Egyetem (Paul R. Duffy) munkatársainak részvételével.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet "tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató)" közalkalmazotti munkakörének betöltésére.
Kutatási téma: Archaikus népességek genetikai vizsgálata
A pályázatoknak egy példányban 2015. július 7. napjáig kell beérkezniük kizárólag levélben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (1250 Budapest, Pf.: 9) címére.
A pályázat elbírálásának határideje: 2015. augusztus 7.
Tisztelettel meghívjuk Önöket a szakma egészét érintő, Magyarország Régészeti Topográfiája elnevezésű, nagyszabású konferenciánkra.
A mellékelt meghívóban részletesen olvashatnak a három napos konferencia programjáról.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.
Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.
Ugyanekkor jelent meg két korábbi konferencia kötete: Insediamenti e cultura materiale fra tarda antichità e medioevo (Ed.: N. Busino - M. Rotili. Cimitile 2015. 387 p.) és a “Aristocrazie e società fra transizione romano-germanica e alto medioevo” (Ed.: C. Ebanista - M. Rotili. Cimitile 2015. 440 p.) címmel.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.
Közép-Európában Krisztus előtt 6000-5500 körül jelentek meg az első földművelő (neolitikus) népcsoportok, felváltva a korábbi mezolitikus, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségeket. Vajon a neolitizáció folyamatát déli eredetű népcsoportok bevándorlása okozta Európában? Mekkora arányban asszimilálódtak a helyben élő vadászók-gyűjtögetők? Milyen volt a genetikai összetétele az első földművelőknek? Mekkora és milyen a földművesek genetikai lenyomata a mai európai emberekben? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szécsényi-Nagy Anna kolléganőnk "Amikor a gének történelmet írnak… Európa újkőkorának archeogenetikája" című előadásában az MTA felolvasótermében, 2015. március 12-én, csütörtökön.
Meghivó PDF-ben olvasható.
Kapcsolódó hírek:
Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Széchenyi-díjakat adományozott. A díjazottak között köszönthetjük Török László akadémikust is, akinek szívből gratulálunk!Az ókori Núbia története és régészete, az egyiptológia és a koptológia területén végzett, a magyar és a nemzetközi ókortudomány számára is meghatározó, sokrétű és szerteágazó tudományos kutatómunkájáért vehette át a Széchenyi-díjat Török László régész, történész, az MTA rendes tagja, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet professor emeritusa.
További hírek az eseményről itt valamint itt olvashatóak.
