A régészeti adatok archiválásának fontosságáról és módszereiről tartott előadást Julian Richards a Közép-Európai Egyetem Auditóriumában „The Preservation and Re-use of Archaeological Data” címen 2016. január 11-én. A széles körű szakmai érdeklődésre számot tartó esemény immáron a harmadik állomása volt a többek között Intézetünk társszervezésében, az Archaeolingua Alapítvány és a Közép-európai Egyetem szervezésében megvalósult „Csúcstechnológiák integrált alkalmazása napjaink régészetében és az örökségvédelemben” című mesterkurzusnak.
Előadásában Richards kiemelte a régészeti munkák során született nagy mennyiségű adat megfelelő, évek múlva is jól felhasználható módon történő tárolását, valamint ismertette az általa vezetett, Nagy-Britannia teljes régészeti adatállományát befogadó, Archaeological Data Service erre vonatkozó módszereit. Külön kiemelte az adatok befogadásuk után való folyamatos karbantartása szükségességét (mind a fizikai eszközök, mind pedig az alkalmazott fájlformátumok tekintetében), valamint az információk interneten keresztül való elérhetőségének fontosságát. Utóbbi kapcsán kifejtette a szabadon elérhető régészeti adatok hasznát mind az egyes publikációk ellenőrizhetősége, mind pedig azok közösségi hasznosulása szempontjából. Végül, de nem utolsó sorban kitért egyéb, Európában jelenleg is megvalósítás alatt álló, hasonló, az adatok átlátható és biztonságos tárolását célzó fejlesztésekre, köztük a magyar részvétellel zajló ARIADNE projektre is. 
Az előadáson vetített diák várhatóan az interneten is elérhetőek lesznek, a szervezők pedig minden érdeklődőt szeretettel várnak a Mesterkurzus további előadásaira. A következő előadást 2016. január 25-én, hétfőn „Cultural heritage practice (& failures) in a pivotal (digital) age” címmel Richard Hodges, a Római Amerikai Egyetem vezetője tartja.
Kora középkori településeket kutató csoportunk szervezésében 2015. december 8–9. között rendeztük meg a “How long is the 9th century A. D. in the Carpathian Basin? New Data – New Approaches” című nemzetközi konferenciát 
Véget értek az idei Magyar Tudomány Ünnepe eseményei. A rendkívül gazdag programsorozat mottója „A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok“ volt. Ennek keretében került sor Intézetünk kezdeményezésére 2015. november 27-én az "Eltűnt korok jövője – innovatív technológiák a régészetben" című előadóülésre és műszerbemutatóra az MTA székházában. Külső partnerek bevonásával a múlt emlékei roncsolásmentes vizsgálati módszereinek és rekonstrukciós lehetőségeinek kutatási lehetőségeit villantottuk fel hat előadásban. Az új vizsgálati módszerek minél teljeskörűbb alkalmazását az elmúlt évek nagy akadémiai fejlesztései támogatják. Ez számos tudományterület összehangolt munkájára nyújt lehetőséget, melynek végső célja a múlt tárgyainak, tájainak és társadalmának elemzése és minél teljesebb megismerése. Mindez egy-egy lépéssel közelebb vezet bennünket a múlt valóságának megismeréséhez, amihez a kulcs a jövő újabb innovatív módszereiben, fejlesztéseiben rejlik.
