BTK Régészeti Intézet


MR boritoA Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról.

A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.

A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.

Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.

Ugyanekkor jelent meg két korábbi konferencia kötete: Insediamenti e cultura materiale fra tarda antichità e medioevo (Ed.: N. Busino - M.  Rotili. Cimitile 2015. 387 p.) és a “Aristocrazie e società fra transizione romano-germanica e alto medioevo” (Ed.: C. Ebanista - M. Rotili. Cimitile 2015. 440 p.) címmel.

https://www.facebook.com/events/103004133374073

http://www.fondazionepremiocimitile.it/#!programma/c1d45

zalavar03Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI) és Ritoók Ágnes (MNM) vezetésével júniusban folytatódott Zalavár-Vársziget régészeti kutatása. A néhány éve megtalált Karoling-kori királyi palota közelében nagyméretű oszlopszerkezetes faépületek nyomai, kőkemencék, tároló vermek és egy felékszerezett kislány sírja kerültek elő. Sikerült befejezni az Árpád-kori ispáni központ, Colon civitas palánkkal kerített gazdasági udvarának feltárását, napvilágra került a Szt. Adorján bencés monostor cölöpös alapozású kerítőfalának és egy ahhoz csatlakozó osztófalnak egy-egy szakasza, valamint a késő középkori – kora újkori végvár palánkfalának és erődítési árkának újabb maradványa. A feltárás déli szélén egyelőre nem járt sikerrel a Karoling-kori Mária-templom (az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostor temploma) épületmaradványainak azonosítása. A kő- és homokbányászással teljesen feldúlt területen csak a templom körül eltemetettek nagy mennyiségű csontmaradványa árulkodik arról, hogy már a templom helyének közvetlen közelében folyt az ásatás. A feltáráson Masek Zsófia és Miháczi-Pálfi Anett (MTA BTK RI), valamint az ELTE BTK régészhallgatói vettek részt.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.

zagrabIntézetünk három kutatója, Takács Miklós, Bajkai Rozália és Merva Szabina a Horvát Tudományos Akadémia Régészeti Intézete meghívásának eleget téve részt vett a második alkalommal megszervezett Međunarodni znanstveni skup srednjovjekovne arheologije - Mediaeval Settlements in the Light of Archaeological Sources című, középkori telepek kutatásával foglalkozó konferencián. A két napos nemzetközi találkozó 2015. június 2-3-án zajlott Zágrábban. A konferencia a kontinentális Horvátország középkori településrégészetével foglalkozó szakemberek találkozója volt, amelyen a környező országok (Szlovénia, Szerbia, Csehország) számos szakembere mellett magyar részről az NK 104533. számú OTKA projekt három munkatársa számolt be kutatásairól. (lsd. az absztrakt-kötetet: )

2015. június 18 és 20. között műhelykonferenciára kerül sor a Közép-Európai Egyetem (Középkortudományi Tanszék/Kulturális Örökség Program) szervezésében, a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszékének együttműködésével a középkori pálos örökség legújabb kutatási eredményeiről.

DSC 4853DSC 4858 Az MTA infrastrukturális fejlesztéseket elősegítő pályázata keretében intézményünk több, a roncsolásmentes lelőhely-felderítés során használható eszközt szerzett be. Ennek egyik eleme egy multiszenzoros magnetométer, amelyet kollégáink az elmúlt héten vehettek át Németországban, Bad Saarow-ban az eszköz gyártójától.
Az eszköz lehetőséget biztosít nagyobb, egybefüggő területek szisztematikus geofizikai felmérésére és a föld alatt húzódó régészeti struktúrák bolygatásmentes felderítésére.

jamnaja koponyajamnaja rekonstrukcioA bronzkori Eurázsia Kr. e. 3000–1000 közötti kétezer éves története nagy kulturális változásokkal, és kisebb-nagyobb népesség mozgásokkal jellemezhető. Ezen mozgalmas időszak populációgenetikai jellemzőit tanulmányozta a közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport, megkísérelve a genetikai eredmények régészeti értelmezését is. A dán és svéd kutatók, Morten E. Allentoft, Martin Sikora, Eske Willerslev, valamint Kristian Kristiansen és Karl-Göran Sjörgen vezetésével végzett elemzések eredményei a Nature 2015. június 11-i számában jelentek meg.

A nagyszabású kutatási projektben 101 eurázsiai, közte 4 magyarországi középső bronzkori lelőhelyről (Érd, Százhalombatta, Battonya, Szőreg) származó minta elemzésére került sor az MTA BTK Régészeti Intézete (Kiss Viktória, Szeverényi Vajk), az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára (Hajdu Tamás), a százhalombattai Matrica Múzeum (Vicze Magdolna), az ELTE BTK Régészettudományi Intézete (Tóth Gusztáv), a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke (Pálfi György, Paja László), valamint a Torontói Egyetem (Paul R. Duffy) munkatársainak részvételével.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet "tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató)" közalkalmazotti munkakörének betöltésére.

Kutatási téma: Archaikus népességek genetikai vizsgálata

A pályázatoknak egy példányban 2015. július 7. napjáig kell beérkezniük kizárólag levélben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (1250 Budapest, Pf.: 9) címére.

A pályázat elbírálásának határideje: 2015. augusztus 7.

↓ A részletes pályázati felhívás letöltése

Az MTA BTK Régészeti Intézete archeozoológiai előadóülést szervez egykori igazgatójára, Bökönyi Sándorra (1926-1994) emlékezve.

Az előadóülésre 2015. április 24-én kerül sor a MTA BTK Régészeti Intézet tanácstermében (1014 Budapest, Úri u. 49. I. em.).

A részletes program itt olvasható. 

40,10,0,70,1
25,600,60,1,3000,5000,25,800
90,150,1,50,12,30,50,1,70,12,1,50,1,1,1,5000
0,1,1,0,2,40,15,5,2,1,0,20,0,0