A szóládi langobard kori temető régészeti leletanyagát feldolgozó nemzetközi kutatócsoport tagjai 2015. július 23-án 10 órától munkatalálkozót (workshop) tartanak az MTA BTK Régészeti Intézetében.

A Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts, Frankfurt am Main és a MTA BTK Régészeti Intézete együttműködése (2005-2016) keretében tartandó rendezvény célja a szóládi langobard kori temetőről készülő monográfia előkészítése, a régészeti és archaeometriai adatok, és az eddigi kutatási eredményeinek összevetése. A temető embertani anyagán végzet fizikai antropológiai, molekuláris biológiai (DNS) és izotóp (Str, N, O) vizsgálatok előzetes eredményei 2014 novemberében a PLOS ONE folyóiratban jelentek meg. A szóládi temető népességi modellje egy  patrilokális, csoportidegen személyeket befogadó közösség képét mutatja, amely egy generáció után elhagyta a települést.  

A régészeti kutatások célja a leletanyag értékelése, és összevetése a természettudományos kutatások eredményeivel a közösség társadalmi tagozódásának, kulturális és etnikus identitásának, valamint kapcsolatrendszerének meghatározása céljából.  A munkatalálkozó programja itt érhető el.

A projekttel kapcsolatos hír az alábbiakban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, a workshopról készült beszámoló a Deutsches Archäologisches Institut honlapján olvasható.

Csókakő várában - az MNV Zrt. anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megelőző régészeti feltárása keretében és munkatársainak (Szöllősy Csilla régész, Pokrovenszki Krisztián régész-térinformatikus) szervezésében - ez évben is folytatódik a régészeti kutatás. Az ásatás irányítói Kovács Gyöngyi (MTA BTK Régészeti Intézet) és Hatházi Gábor (EMMI). A székesfehérvári, budapesti, szegedi kollégák között az ásatáson részt vett Kolláth Ágnes, az intézet fiatal kutatói ösztöndíjasa is.
A Csákok által a Vértes hegyoldalában megépített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló középkori sziklavára, középkori birtokosai között - a király mellett - olyan családokat találunk, mint a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak. A törökök 1543-44-ben foglalták el a várat és a 15 éves háború (1593-1606) egy-két évétől eltekintve 1687-ig uralták.
A vár 2015-ben bekerült a Nemzeti Várprogramba, ami az 1990-es évek óta tartó többé-kevésbé rendszeres régészeti kutatásokat és műemléki helyreállításokat új dimenziókba helyezi a jövőben.

2015. július 22-én, szerdán 14 órakor az Adelaide-i Egyetem munkatársa dr. Laura Susanne Weyrich "Ancient DNA sequencing of Neandertal dental plaque reveals the history of human disease (DNS vizsgálatok fogkőből, a neandervölgyi ősemberektől napjainkig) címmel tart előadást Intézetünk tanácstermében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez (The Ornamental Vocabulary of the Tenth Century in the Carpathian Basin. Form-historical Studies in the Decorative Arts of the Hungarian Conquest Period) (Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet 2015)
ISBN 978-615-5254-02-4. XXX+698 p, 198 kép

A csíksomlyói ferences templom híres, 600 éves Madonna-kegyszobráról készülő tanulmánykötet kapcsán lehetőség nyílt a műtárgy minden eddiginél alaposabb helyszíni vizsgálatára. E munkában történészek és művészettörténészek mellett restaurátorok és korszerű, roncsolásmentes eszközöket kezelő szakemberek is részt vettek. A munkába az MTA BTK Régészeti Intézete is bekapcsolódott, technikai megfigyelésekkel és fotódokumentációval (Benkő Elek), illetve endoszkópiás vizsgálatokkal (Mende Balázs Gusztáv).

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai 2015. július 5. és 10. között kutatóúton jártak Erdélyben.

A kutatóút célja tavi ás lápi üledékminták gyűjtése volt „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című OTKA-pályázat (vezető kutató: Benkő Elek) keretében.

A kutatóúton az Intézet részéről Benkő Elek, Jakab Gusztáv és Sümegi Pál vett részt, a fúrás és a mintagyűjtés munkájában Sümegi Pált Rovó János és Sümegi Balázs segítette. Komoly segítséget jelentett a Maros Megyei Múzeum (László Keve, Győrfi Zalán, Bencze Ünige), a Kovászna Megyei Önkormányzat (Papucs András), az Agora Munkacsoport (Ambrus László) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Tóth Attila, Demeter László) munkatársainak közreműködése a terepi munkákban.

Intézetünk három kutatója, Takács Miklós, Bajkai Rozália és Merva Szabina a Horvát Tudományos Akadémia Régészeti Intézete meghívásának eleget téve részt vett a második alkalommal megszervezett Međunarodni znanstveni skup srednjovjekovne arheologije - Mediaeval Settlements in the Light of Archaeological Sources című, középkori telepek kutatásával foglalkozó konferencián. A két napos nemzetközi találkozó 2015. június 2-3-án zajlott Zágrábban. A konferencia a kontinentális Horvátország középkori településrégészetével foglalkozó szakemberek találkozója volt, amelyen a környező országok (Szlovénia, Szerbia, Csehország) számos szakembere mellett magyar részről az NK 104533. számú OTKA projekt három munkatársa számolt be kutatásairól. (lsd. az absztrakt-kötetet: )

A Seconda Università di Napoli 2009 óta a késő antikvitás és kora középkor régészetével foglalkozó konferenciasorozata keretében 2015. június 18–19-én Fondazioni e rituali funerari delle aristocrazie germaniche nel contesto mediterraneo címmel Cimitile-ben és Capua-ban tartott konferenciát.

Az előadások közül a magyar régészetet közvetlenül Vasco La Salvia előadása érintette, mely a langobárdok az Elbától Magyarországon át a Mediterráneumig vezető útját tekintette át, jó anyagismerettel. Bálint Csanád akadémikus a 7. századi "gepida" és "avar" temetkezési szokásokról beszélt, több módszertani kitekintéssel.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kiadásában megjelent az In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások „az ország közepén” / Archaeological, art historical, and historical researches ’in the middle of the kingdom’ című kötete. A tanulmánykötetet szerkesztette Benkő Elek és Orosz Krisztina. A közel 800 oldalas munka 28 tanulmányt tartalmaz, amelyek a medium regni országos jelentőségű egyházi intézményei, királyi rezidenciái és az „udvari művészet” problémái mellett többek között kitérnek az alkalmazott kőanyag, technika és a belső felszerelés kérdéseire, a közigazgatásra és a birtoktörténetre, valamint a várak, a városi és a falusias települések sajátos vonásaira is. Minden tanulmány végén angol nyelvű összefoglaló is található az adott témáról.

A tartalomjegyzék itt tekinthető meg.

Szőke Béla Miklós (MTA BTK RI) és Ritoók Ágnes (MNM) vezetésével júniusban folytatódott Zalavár-Vársziget régészeti kutatása. A néhány éve megtalált Karoling-kori királyi palota közelében nagyméretű oszlopszerkezetes faépületek nyomai, kőkemencék, tároló vermek és egy felékszerezett kislány sírja kerültek elő. Sikerült befejezni az Árpád-kori ispáni központ, Colon civitas palánkkal kerített gazdasági udvarának feltárását, napvilágra került a Szt. Adorján bencés monostor cölöpös alapozású kerítőfalának és egy ahhoz csatlakozó osztófalnak egy-egy szakasza, valamint a késő középkori – kora újkori végvár palánkfalának és erődítési árkának újabb maradványa. A feltárás déli szélén egyelőre nem járt sikerrel a Karoling-kori Mária-templom (az Árpád-kori Szt. Adorján bencés monostor temploma) épületmaradványainak azonosítása. A kő- és homokbányászással teljesen feldúlt területen csak a templom körül eltemetettek nagy mennyiségű csontmaradványa árulkodik arról, hogy már a templom helyének közvetlen közelében folyt az ásatás. A feltáráson Masek Zsófia és Miháczi-Pálfi Anett (MTA BTK RI), valamint az ELTE BTK régészhallgatói vettek részt.